Tarnaszentmária temploma, az Árpád-kor ékessége

A Mátra délkeleti oldalán, a hevesi táj egyik legkisebb településen találjuk Magyarország egyik legrégebben épült és eredeti formáját szinte teljesen megőrző templomát. Tarnaszentmária temploma az Árpád-korban épült, „szalagfonatos csomódíszének” a középkori hiedelemvilág szerint bajelhárító hatása volt. Talán épp ennek a csomónak köszönheti, hogy éppségben túlélte évszázadok viharát.

Tarnaszentmária temploma az Árpád-kor ékessége

Heves megyében, Egertől 17 km-re, a Mátra délkeleti oldalán, a Tarna teraszos völgyében fekszik Tarnaszentmária. Csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik, ritka növényvilágú erdőterület veszi körül, a Várdomb Természetvédelmi Körzet.

A falut először 1325-ben Torna néven említik. A 16. század közepétől 100 éven át a Szentmáriay család volt a falu birtokosa. 1903-ig Szentmária volt a község neve, ekkor került a név elejére a falut és határát kettészelő Tarna.

Tarnaszentmária egyetlen nevezetessége, az Árpád-kori templom a falu központjában áll. Mária látogatása-templom a egyes vélekedések szerint a 10. században épült. Egy ideig szentként tisztelték az odatemetetteket, akik Géza fejedelem családjához tartoztak. A szentély alatt húzódó kis altemplom is erre utal, melynek középső karéjában a feltárás során egy aknasírt találtak.

Más történészek későbbre, a 11. vagy 12 század közepére helyezik az építését. A mai, altemplomos épület a párkánymagasságokig eredeti, csak a 19. században toldották meg.

A hagyomány szerint a templomot alagút kötötte össze a Vár-heggyel, ahol a Siroki vár áll.

Az egyhajós templom hajóból hét lépcső vezet fel a patkó alakú, belül háromkaréjos, boltozott  szentélybe. A templom belső falfelületét, négy-négy eredeti helyén álló, és a nyugati homlokfalon – a későbbi bővítés során idekerült – két faloszlop díszíti.

Az épület déli oldalán kívül futó „szalagfonatos csomódísznek” a középkori hiedelemvilág szerint bajelhárító hatása volt.

Nagyon köszönjük a fotókat Mészáros Henriettnek!