Tállya látnivalói, nevezetességei és legendái
Újabb látnivalóval gazdagott a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól 45 kilométerre, a Zempléni-hegység szőlőkkel borított dombjai közott fekvő Tállya. 2023. augusztus 18-án, az államalapításunk ünnepére készülve szobrot avattak Árpád vezérnek. Az UNESCO világörökségi listán is szereplő tokaj-hegyaljai borvidéken található településen alig több mint ezerhatszázan élnek, látnivalói, legendái és persze kitűnő borai azonban turistacsalogatóak és vendégmarasztalóak.
Tállya rövid története
Tállya környék már az őskorban is lakott volt. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A 15. században már városként említik. Volt egy vára is, aminek a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt.
Történelmünk sok neves alakjának emléke kötődik Tállyához, ami valószínűleg a kiváló hegyaljai bornak is köszönhető. Egykori kúriájuk a Rákóczi u. 12 alatt áll. A Csokonai téren található Rákóczi-pince számos mellékágával hatalmas területet hálóz be. Eredeti rendeltetése az uradalom borainak tárolása volt, de veszély esetén menedékként is szolgált.
Árpád vezér szobra Tállyán
Olvasónktól, Kiss Katalintól kaptunk fotókat és leírást Tállya legújabb látványosságáról.
„Tállya a Világörökség részeként számon tartott Tokaj-Hegyalja borvidék egyik jelentős települése. A XVII. században mezővárosi rangot nyert Tállya a Hegyalja legnépesebb települési közé tartozott, megelőzve még Tokajt és Sárospatakot is.
A XIX. század közepén a szőlőtermelést megakadályozta a filoxéra pusztítása, de Bártfai Szabó Gyulának köszönhetően ismét sikerrel telepíthettek szőlőt.
2023. augusztus 18-án, az államalapításunk ünnepére készülve szobrot avattak Árpád-vezérnek. Helyi kőfaragó mester Kolyankovszky István Pro architectúra díjas 2016 óta. Alkotása fehér mádi kőből készült, 2 darabból kifaragva, a csizma száránál összeillesztve, ahol az alkotó egy üveg tállyai bort helyezett el a szobor belsejében.
Árpád vezér szobra melletti mádi kövön Árpád-vezér monda szerinti szavait olvashatjuk, amikor az egyik hegytetőről így szólt: ” Ma ád Isten szerencsét e tájon”. E szavakból keletkezett 3 település neve: Mád, Szerencs, Tállya. „
Tállya további látnivalói és nevezetességei
Tállya dicső múltját jól mutatja, hogy több látnivalót is találunk a településen:
- Római katolikus templom: a táj mehatározó építészeti alkotása, eredetileg gótikus, 1720-ban kapta boltozatát és lett Északkelet-Magyraország egyik legszebb barokk együttese.
- Református templom: 1753-ban épült barokk stílusban, 1805-ben bővítették,
- Evangélikus templom (késő barokk) – itt keresztelték meg Kossuth Lajost
- A tállyai vár romjai
- Rákóczi-kúria (17. század)
- Maillot-kastély (1720), benne Közép-európai Művészeti Gyűjtemény
- Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, magántulajdonban)
- Postaház (18. század, a településen 1567 óta működik posta)
- Főnix-Európa közepe szobor: 1992-ben a szakemberek Tállyát mérték be Európa mértani közepének, ennek emlékére készítettek Főnix emlékművet 2000-ben a Közép-Európai Művésztelep és Szabadiskola alkotótáborában az ukrán származású Volodimir Scsur szobrász irányításával – Tállya önkormányzata kérésére. A főnix madár 4 méteres faszobra, amely nagy terméskövön áll a főutcán, a feltámadás és az örök élet jelképe, az újjászületés szimbóluma.
- Lavotta János síremléke
- Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)
- Kilátó
- Temető: itt nyugszik Lavotta János zeneszerző (1764-1820), a magyar verbunkos muzsika mestere.
- Európa Centruma Pinceborozó és Vendégház
- Európa Közepe kő-térplasztika: A Tállyán működő Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola egyik alkotója, Petrovits István készítette el az Európa közepe kő-térplasztikát, melyet a Tóth Pál szíves vendéglátásáért cserében az Európa Centruma Pinceborozó és Vendégház pincéjének boltíves fülkéjében helyeztek el.
Legendák, anekdoták, érdekességek Tállyáról
Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”
1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel szülőhelyén, a közeli Monokon nem volt evangélikus templom. Az ezt igazoló anyakönyv azoban a 19. század eleji tűzvészben elpusztult. Kossuth Lajos az olaszországi remetesége alatt Turinban, a mai Torinóban 1892. szeptember 4-én írt levelében a keresztelő templomaként említi a tállyai evangélikus templomot.
Földrajztudósok által az 1990-es évek közepén végzett mérések, számításom szerint Tállyára esik az európai kontinens geometriai középpontja. Ezért állították az Európa közepe szobrot. Azóta több település is magáénak vallja az Európa közepe címet, mert nézeteltérések vannak abban, hol is húzódnak valójában Európa határai.
Nagyon köszönjük a szuper fotókat és a tájékoztatást Kiss Katalinnak!
