Tallinn, az észt főváros nevezetességei

Tallinn, Észtország fővárosa fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a balti régiónak. Látnivalói, nevezettességei miatt a Baltikum gyöngyszemének tartják. Történelmi belvárosa 1997 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján, de a helyiek nemcsak a műemlékeikre lehetnek büszkék. Tallinn mindenkit lekörözött a fenntarthatóságért folyó Európa Zöld Fővárosa címért folyó versenyben.

Tallin, az észt főváros távolról

Tallinn, az egykori Hanza város

Az észt főváros a középkori észak-európai kereskedővárosok azon ritka képviselője, melynek történelmi magja szinte érintetlenül megmaradt. A város története a 13. századba nyúlik vissza, amikor a Német Lovagrend térítő lovagjai várat emeltek itt.

A Hanza-szövetség fontos központjává nőtte ki magát: korabeli gazdagságáról tanúskodnak a város fényűző középületei és a kereskedők nem kevésbé hivalkodó magánházai.

Az alsóváros a mai napig őrzi a középkori városszerkezetre jellemző szűk, kacskarigós utcahálózatot, pompás városi palotákat és kereskedők magán épületeit.

Tallinnba két alkalommal volt szerencsém eljutni. Mindkét alkalommal elbűvölt a város szépsége, kellemes hangulata és a barátságos emberek.

Először a főiskola után nyári építőtábor részeként 1984-ben jártam ott. Ekkor még a Szovjetunió része volt. Előtte nem volt fényképezőgépem, ezen az úton vásroltam egy Zenitet, amit az eladott farmernadrágok és amo szappanok árából tudtam megvenni. Ott kellett volna a nulláról megtanulnom fényképezni, ráadásul az orosz nyelvű használati utasítás alapján. Bár az utastársaktól kaptam némi segítséget, de azokkal a fotókkal, amiket akkor készítettem nincs mit dicsekedni.

Második tallinni utazásom a 2002-ben, Észtország Szovjetunióból való kiválása után volt. Erről az utazásról is csak papírfotóim vannak, mert bár létezett ugyan, de nekem még nem volt digitális fényképezőgépem.

Tallinn, Észtország fővárosa

Tallinn történelme röviden

A metropolisz szűk utcái és ódon épületei élvezetes kóborlásra csábítanank, de emellett a város földterületeinek 19,5 %-át kitevő zöld területek is hívogatóak

A függetlenségét 1991-ben elnyerő egykori szovjet tagköztársaság fővárosának, illetve kikötőjének helyén valaha egy kis halászfalu, Lyndanisse állt.

1154-ben Tallin – Koluvan néven – feltűnik az arab Idriszi térképen. 1219-ben a város a Dán Királyság része. 1229 éa 1233 között megépült a Szűz Mária székesegyház. A Reval nevet viselő település 1248. május 15-én kapott városi rangot, majd 12584-től a Hanza-szövetség tagja lett.

Észt nyelven a Tallin szó dán várost jelent, ami az őket leigázó II. Valdemár dán király korára utal.

1346-ban a dánok Észtország általuk birtokolt területeit átengedik a német lovagrendek. 1475 és 1483 között épül meg a város első ágyútornya.

A 16. században a talliniak az oroszoktól való félelmükbenönként megadták magukat a svédeknek. Ám végül a nagy északi háborúban, 1710-ben a település lakói mégis katapultáltak a cári seregek előtt. Ez a megszállás – megszakításokkal ugyan – de a Szovjetunió felbomlásáig tartott.

I. (Nagy) Péter cár parancsot adott egy hajóépítő üzem és egy hadikikötő építésére, ami Tallin felvirágzását eredményezte. A város lett az észt tudományos és kulturális élet központja.

1881-ben, III. Sándor trónra lépésével kezdetét veszi Észtország intenvíz eloroszosodása. 1941-44 Észtország német megszállása. 1944-től a Szovjetúnió szövetségi köztársasága.

1990-ben nyeri el függetlenségét.

Érdekesség, hogy az egykori Szovjetunióban Észtországot hódította meg elsőként a hazánkban gyártott Ikarus 55-ös, és ezután évtizedekig magyar gyártású buszok alkották a tallini járműparkot. Ma a fővárosi lakosok számára a modern tömegközlekedés ingyenes. A várost már a 21. század eleje óta „zöldítő” Ikarus 412T járművek 2015-ig közlekedtek Tallinban.

Tallinn látnivalói, nevezetességei

Tallin látnivalóinak zöme a városközpontban található, ami gyalogosan is könnyen bejárható. Óvárosát egy szinte teljesen ép középkori városfal veszi körül, sok impozáns toronnyal. Ezek közül az 50 méter magas „Hosszú Hermann”, Tengerészeti Múzeumot rejtő „Kövér Margó” és a különleges nevű „Kukkants a konyhába” torony emelkedik ki.

Városháza

A késő gótikus Városháza a Baltikum egyik legszebb eredeti állapotában megmaradt ilyen építészeti emléke.

Feketefejűek háza

A Feketefejűek háza a nőtlen kereskedők céhének székhelye volt. Az Óváros legmagasabb épülete a Szent Olaf-templom, amelyet II. Olaf norvég királyról, a tengeri utazók védőszentjéről neveztek el. Ő a mi Szent Istvánunk kortársa volt, és hozzá hasonlóan felvette a keresztséget, ezért ma Norvégia védőszentjeként is tisztelik.

Észt Parlament

A várfal fölé emelkedő Toompea nevű mészkősziklán álló lovagvár az Észt Parlamentnek ad otthont. A hagyomány szrint a hegy a mitológiai hős, Kalev sírdombja, amelyet gyászoló felesége emeltetett. Az észt nemzeti eposz a Kalevipoeg főszereplőjének neve a talliniak számára különösen fontos. Kalev a neve az legnagyobb észt édességgyárnak és a tallinni focicsapatnak is.

Tallinn városkép a dombról

Tallinn városa az olvasó szemével

A napokban írtam arról, hogy Tallinn érdemelte ki az Európa zöld fővárosa címet. Ezt a cikket olvasva régi olvasóm,Visky Katika küldött egy kis leírást és fotókat Tallinn nevezetességeiről. Át is adom neki a szót, beszéljenek a fotói.

„Tallinn, Észtország fővárosa a Balti-tenger, pontosabban a Finn-öböl déli partján fekszik. Az országot a történelme során más-más uralkodók hódították meg, jelenleg köztársaság. A három balti állam közül Észtország vészelte át legjobban a világégéseket, a főváros is épen maradt.

Tallinn óvárosa az UNESCO világörökség része. Akinek módjában áll, nézze meg, mert felejthetetlen élményekkel gazdagodik. Néhány nevezetességről küldök fotókat rövid leírással, ami engem elvarázsolt
a szépségével és a régi hangulatával.

Tallinni vár

A város, ha lehet ezt mondani két részre osztható, a felső rész a Toompea mészkőhegy a várral, két kilométer hosszú várfallal, majdnem harminc bástyájával és nyolc kapujával. A vár Long Hermann nevű tornya, két bástáyja és impozáns falai három irányból – nyugat, észak és kelet – ölelik körbe a magaslatot.

A Livóniai lovagrend 1229-ben épült lovagvárának déli és délkeleti falát lebontották. Ide épült a Várpalota 1767-1773 között, az akkori orosz kormányzó, kormányzói palotának építette. Az épület jelenleg az Észt Parlamentnek ad otthont.

Tallin vára

Városfal

A városfal a 15. századi Észak-Európa legjelentősebb védműve volt. Jelenleg a városfal közel 2 km hosszban áll, 26 tornya van. Közülük néhányban laknak, mások üresen állnak, több pedig közintézményeknek, múzeumoknak ad otthont. Kövér Margó toronyban van az Észt Tengerészeti Múzeum. A Kiek in de Kök, azaz a Kukkants a konyhába (torony) a Városi Múzeum kiállítóterme.

Óváros

Az alsó városrész pedig az óváros, korabeli lakóházakkal, középületekkel, templomokkal. Tallinn a mai napig őrzi a Hanza-város (15.-16. század) jellegzetességeit a macskaköves szűk utcáival, céhes épületeivel.

Kadriorgi palota és park

Kadriorgi palotát 1725-ben építette barokk stílusban I. Péter cár feleségének, Katalinnak nyári rezidenciaként. A palotát gyönyörűen park veszi körül, gondozott, rendezett, különleges látványt nyújt az ágyások kialakítása.

Tallini park

Alekszandr Nyevszkij székesegyház

Az Alekszandr Nyevszkij ortodox katedrális monumentális építmény az öt jellegzetes hagymakupolájával. Az orosz fennhatóság alatt épült, 1894 és 1900 között.

Városház tér

A Városház tér ma is betölti hagyományos szerepét az árusok és a járókelők sokaságával. Fő látnivalója a városháza késő gótikus stílusával, eredeti szépségében meghagyott impozáns épület.

1422 óta működő patika

A Városháza tér egyik épületének földszintjén található az 1422 óta működő patika. Ha bemegyünk, vitrinekben láthatjuk az ősi gyógyításhoz használt eszközöket. Van egy magyar vonatkozása is a patikának. Egy magyar születésű nemes, Békeváry János bérelte 1538-tól, majd unokája megvette és a család 330 évig fejtette ki tevékenységét ezen a helyen.

Tallin gyógyszertár 1422-ből

Tallin UNESCO világöröksége

Az észt főváros óvárosa 1197-ben került a fel az UNESCO listára, amelynek ővárosában érdekes épületegyüttsekkel találkozhatun a középkoritól kezdve a legkülönbfélébb stílusú házakkal.

UNESCO örökség része:

  • Tallin óvárosa a 19 tornyú városfallal,
  • az oroszosítás szimbólumának tartott Alekszandr-Nyevskij-székesegyház,
  • a gótikus Szentlélek templom,
  • a Szent Nyikolaj.plébániatemplom,
  • a Szűz Mária székesegyház – észt ország legrégebbi temploma,
  • a Szent Olaf-templom,
  • Városháza tér avárosháza gótikus épületével,
  • a benne műkösdő, 1422-ben alapítottgyógyszertárral,
  • és a német lovagrend házával.
Tallin székesegyház homlokzata

További tallinni látnivalók

  • Észt Tengerészeti Múzeum,
  • Tallinni Állatkert,
  • Kadriorg Park,
  • Észt Szabadtéri Múzeum,
  • Szent Olaf-templom: építését 1267-ben kezdték, jelen formáját 1450-ben kapta,
  • Szent Miklós-templom,
  • Tallinni dóm: 1219-ben kezdtek hozzá az építéséhez, jelen barokk formáját 1779-ben kapta,
  • A Feketefejűek háza, a nőtlen kereskedők céhének székháza,
  • Három nővér – 15. századi kereskedőházak,
  • Piritai Szent Brigitta kolostor,
  • Botanikus kert.

Pillanatképek Tallinnból

Virágos díszítés egy étterem teraszán.

Tallin ővárosa

Nagybani virágpiac, a virágok nagy része Hollandiából érkezik.

A lakótelep földszinti lakásainak így néz ki a terasza, senki nem pakol be éjszakára sem, nem kell tartani, hogy elviszi valaki.

Rózsakert a város szívében egy parkban.”

Nagyon köszönjük Visky Katikának a képes beszámolót!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük