Tákos temploma: a „mezítlábas Notre-Dame”
A magyarországi népi építészet egyik legszebb és legismertebb református temploma, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis településen, Tákoson található. Tákos temploma, vagy ahogy sokan emlegetik, a „mezítlábas Notre-Dame” mennyezete 58 festett virágos kazettából áll, fő motívuma a tulipán.
Tákos első írásos emléke 1321-ből származik, amikor is Kállai Ubul feldúlta fia, a Kaplon nemzetség-beli Sándor mester tákosi birtokát. Az évszázadok alatt rengeteg család birtokolta, a templom építésének idején, a 18-19. században a Buday család birtokolta.
Tákos temploma: „a nép emelte magának fából és sárból”
Református temploma 1766-ban épült. Úgy tartják, hogy: „a nép emelte magának fából és sárból”. Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A tákosiak a királynői utasítások ellenére megépítették a templomot: fából és sárból. A templom malomköveken állt, erre kerültek rá a nagyméretű talpgerendák.
A paticsfalas, zsindelytetős templom padlója döngölt sár. Különleges szépségét az egyedi, festett berendezése és kazettás famennyezete adja. Az 58 festett virágos kazettából álló mennyezetet Asztalos Ládor Ferenc készítette 1766 és 1799 között. A kazetták fő motívuma a tulipán.
Az ablakokat napkelettől déli irányba helyezték el, így a fény körbejárja. A lemenő nap pedig az egészen keresztülvilágítja. December 24-én legszebb a fényjáték, ilyenkor a fény pontosan az első sorban lévő turulra esik.
A templom mellett álló faépítésű torony nem eredeti, de eredeti stílusban építették újjá.
