Makó látnivalói – a hagyma hazája
Makó, a Maros jobb partján fekvő Csongrád-Csanád vármegyei város neve joggal forrt egybe a hungarikummá nyílvánított hagymával, valamint Makovecz Imre csodálatos épületeivel. A messze van, mint Makó Jeruzsálemtől szólásnak viszont semmi köze a dél-alföldi városhoz. Fotókon és videón is mutatom Makó látnivalóit és nevezetességeit.
Makó rövid történelme
Makó első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. Átkelőre utal az első, Felvelnök (Feluelnuk) neve. 1299-ből fennmaradt oklevélben Felvelnök helyett már Makófalvának hívják. A „falva” utótag a 15. század végén, 16. század elején tűnt el végleg.
A Makó szó eredetileg pogány eredetű utónév, jelentése türk nyelven: dicsőséges. A települést a török hódoltság alatt többször elpusztították, de mindig újratelepült.Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt.
A makóiak fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, fóleg a hagymája híres, ami hungarikum.
Kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, ráadásul a Magyar Népköztársaság első éveiben Jugoszlávia közelsége miatt semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és a turisták számára.
Híres termálvizét a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A Termál- és Gyógyfürdőt az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, 2012 januárja óta pedig teljesen új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.
A város tengerszint feletti magassága 81–82 m, ezzel Makó Magyarország legmélyebben fekvő városa.
Makó látnivalói, nevezetességei
Református templom
A város szülötte Szirbik Miklós református lelkész vette rá a törpebirtokosokat és kisbérlőket a hagymatermesztésre a 18. század végén. Tiszteletére szobrot állítottak és templomot is emeltek a 20. század utolsó évtizedében.
Hagymaház
A Makovecz Imre által tervezett Hagymaház a hagymakultusz központja. A város közösségi házának szánták, ez a hagymafesztiválok központi helyszíne is.
Városháza
A volt megye háza, ma Városháza a Széchenyi téren a Dél-Alföld talán legszebb klasszicista palotája.
Hagymatikum Termál- és Gyógyfürdő
Makó fontos kincse a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki. A Hagymatikum, a termál- és gyógyfürdő új épülete 2012-ben került átadásra.
Lombkorona sétány
Van-e jobb családi program, mint egy madárcsicsergéssel kísért kellemes séta az árnyas fák alatt a természetben? Igen, van! Egy kellemes séta a fák lombjai között. Egy séta, ami során szemmagasságból szemlélhetjük a faóriások élővilágát, lengőhidakon kipróbálhatjuk bátorságunkat és ügyességünket, majd lecsúszhatunk a Kárpát-medence leghosszabb szárazföldi csúszdáján. Mindezt egy helyen és szinte ingyen. A Maros jobb partján található makói lombkoronasétány tanösvény tanítva szórakoztat kicsiket és nagyokat.
József Attila Múzeum
Kiállításai, többek között, bemutatják Makó 700 éves történetét, a város híres szülötteinek munkásságát. Az épületben festmények és szobrok is megtekinthetők, udvarában skanzen található.
Espersit-ház
Az irodalmi kiállítóhely Espersit János, Juhász Gyula, József Attila, Móra Ferenc és Rudnay Gyula makói éveit, a város színházi és politikai életét, valamint a helyi sajtó történetét mutatja be.
Sportmúzeum
A Pénzügyi palotában működő múzeum a város sportolóinak állít emléket gazdag gyűjteményével.
Makói Panoptikum
A Korona Szállóban található kiállítás a település 1900-as évekbeli piacterét mutatja be bábuk, eredeti használati tárgyak, archív képek és makettek segítségével. Ugyanitt Maros-völgyi ételrecepteket is olvashatunk digitális formában.
Szikszai György–Szirbik Miklós-emlékház
A tárlat 250 év anyakönyveit, bibliáit, és a református felekezethez kötődő egyéb tárgyakat mutat be. Az egykori makói prédikátorok portréját is itt állították ki.
Makovecz Imre épületei
Makovecz Imre és Makó város neve teljesen összefonódott. Nem azért, mert az organikus építészet nemzetközileg is híre mestere makói születésű lenne. Az is csupán a véletlen műve, hogy a dél-alföldi város neve elrejtőzik a kiváló építész nevében. Sokkal inkább a Makovecz Imre nevéhez köthető 11 makói remekmű köti a városhoz.
Makovecz Imréhez közhető helyszínek Makón:
- Hagymaház
- József Attila Gimnázium,
- Erdei János Sportcsarnok,
- hajdani Csanád vármegye székháza előtti tér,
- Széchenyi tér,
- Központi buszpályaudvar,
- Kálvin téri református általános iskola,
- újvárosi Búza utcai bölcsőde,
- Közhivatalok száma,
- Zenapalota,
- Hagymatikum.
Honnan ered a messze van, mint Makó Jeruzsálemtől szólás?
A szólás eredetére vonatkozóan csak találgatások vannak. Annyi biztos, a 13. századi keresztes hadjáratokkal függ össze. A jeruzsálemi Szent Sírhoz igyekvő zarándokok Acco-ba, a szentföldi kikötőbe érkeztek, ahonnan gyalog vagy szamárháton tették meg az utat Jeruzsálemig. Valószínű, hogy a fáradt zarándokok a rekkenő hőségben gyalogolva mondogathatták, hogy „messze van, mint Acco Jeruzsálemhez.” Vélhetően az Acco és a Makó nevek összecsengéséből és félrehallásból alakult ki a magyar változat.
A második lehetséges magyarázat II. Andráshoz, III. Béla király fiához és annak Makó nevű vitézéhez köthető. III. Béla Szent László példáját követve a Szentföldre készült, ám ebben halála megakadályozta. Végrendeletében másodszülött fiára, Andrásra hatalmas pénz összeget hagyott, azzal a kikötéssel, hogy ezt a pénzt a Szentföld védelmére irányuló keresztes hadjáratra kell fordítania.
II. András végül 1217-ben érte el a Szentföldet. Makó is nagyon vágyott rá, hogy eljusson Jeruzsálembe. Egy alkalommal, miután alaposan felöntött a garatra, a dalmáciai Spalatóban (Split) lehorgonyzott hajón aludt. Mély álmából felriadva azt hitte, hogy már a Szentföldön van, ekkor születhetett a ma is sokszor elhangzó szólás: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.”
II. András a hadjáraton nagy lábon élt: bőkezűen adományozott, ereklyéket vásárolt. Aztán amikor elfogyott a pénze, Gizella királyné koronáját is eladta, amit a veszprémi püspökségtől kért kölcsön.
Bármelyik történet is igaz, egy biztos: a mondásnak semmi köze sincs Makó városához, ugyanis a keresztes hadjárat idején az alföldi települést még Felvölnek nevezték, sőt írásos említése is későbbi.
Makó látnivalói, nevezetességei videón
Ezt a saját fotómból készítettem.
Ez pedig egy 2024-es hivatalos videó.
