Tádzs Mahal (Taj Mahal), az örök szerelem szimbóluma Indiában
Az indiai Agra városában található Tádzs Mahal (Taj Mahal) a világ legismertebb épületeinek egyike. Valójában egy teljes épületkomplexum, amelynek része a fehér márvány síremlék, a márványba álmodott örök szerelem. Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette az 1631-ben, gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Az örök szerelem szimbólumának is tartott épület 1983 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. 2007-ben pedig a Világ hét új csodája közé is beválasztották.
Tádzs Mahal (Taj Mahal) története
A Tádzs Mahal (hindiül: ताज महल, perzsa nyelven: تاج محل jelentése: „A paloták koronája”) az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján található muszlim mauzóleum. A tökéletes arányokkal rendelkező, nemes anyagokkal gazdagon díszített műemlékegyüttes a mogul síremlék-építészet csúcspontja. A hozzá kapcsolódó legendák és történetek révén az örök szerelem emlékműveként tisztelik. Számtalan képzőművészeti, irodalmi, film és zenei alkotáshoz nyújtott ihletet.
Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette az 1631-ben, tizennegyedik gyermekének szülése közben elhunyt harmadik és egyben legjobban szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Már a felesége halálának évében felfogadott többezer iparost, hogy a nagyvonalú elképzelését megvalósítsa.
A keleti építészet központjaiból, Lahoréból, Delhiből, Sirazból és Szamarkandból hívatta őket. Nagyravágyó, grandiózus és módfelett költséges tervében az aza álma vezérelte, hogy túltegyen minden addigi világcsodán.
A síremlék márvány alapanyagát Makranából (Rádzsasztán) hozták. Legfőbb tulajdonsága, hogy a ráeső fény színétől függően változik a márvány színe is.
1632 és 1637 között Dzsahán sah rezidenciája volt. A nagymogulnak második álmát már nem sikerült megvalósítnia. Mielőtt a folyó túlsó partján megépíthette volna saját síremlékét, 1658-ban fia, Aurangzeb letaszította a trónról.
Haláláig tartó rabsága idején azonban teljesült egyetlen kívánsága: az agrai erődből mindig láthatta múlhatatlan szerelmének fehéren csillogó bizonyítékát. A sah 1666-ban hunyt el.
A márványmauzóleum világszerte kiérdemelte az „iszlám építőművészet legtökéletesebb alkotása” minősítést.
UNESCO kuturális örökség 1983 óta:
- 100 * 100 méteres márványalapon nyugvó márvány síremlék, 72 méter magas hagymakupolával, melynek alaprajzát egymásba átmenő keresztek és négyzetek alkotják,
- az épület négy szárnyára épített egy-egy 41 méter magas minaret,
- minden oldalán homok kőből épített mecset, a fentiek teljes területe 567*305 m,
- 300 méter széles kertegyüttes,közepén vízmedencével,
- a központi csarnokban Dzsahán sah és felesége szarkofágja.
Tádzs Mahal (Taj Mahal) látnivalói
Bár fotókról leginkább az elegáns fehér épületet ismerjük, az épületcsoport a síremléken túl négy minaretből, valamint egy szimmetrikusan elhelyezkedő vendégházból (dzsavab) és egy mecsetből (maszdzsid) áll. amelyek keletről és nyugatról szegélyezik a központi épületet.
Főkapu
A síremlékhez egy vörös homokkőből épült, ívános főkapu vezet, ami 1632–1638 között épült, magassága 28,3 méter.
Síremlék épülete
A síremlék 296,31×296,31 méteres fő épülete egy négyzet alakú emelvényen helyezkedik el, amely kiemelkedik a kert szintjéből. Az emelvény mind a négy sarkára egy-egy márványból készült minaretet emeltek. A külső falakat hatalmas, sztalaktitboltozatos bejáratok alkotják, amelyeket két szinten hat-hat falfülke köt össze. A boltíveket Korán-idézetekkel díszítették. A könnycsepp alakú kupola 25,6 méter magas és 17,7 méter átmérőjű.
Múzeum, Dzsal Mahal
Az 1982-ben alapított múzeumot a nyugati oldalon található egy kisebb, kétemeletes épületben. A fő kiállítótermen kívül három galéria, valamint egy olyan helyiség is található, ahol a Tádzs építésével és annak korával kapcsolatos kiállítást lehet megtekinteni. A központi teremben állították ki Sáh Dzsahán és Mumtáz Mahal elefántcsontba faragott portréit, valamint korabeli érméket is. A kiállított tárgyak között van egy 1612-es kézirat, amelyet a sah pecsétjével és aláírásával látott el 1628. február 4-én.
Mecset
A kert másik oldalán áll a vörös homokkőből épült mecset. A muszlim törvények szerint a mauzóleum közelében kell lenni egy olyan helynek, ahol a hívőknek lehetőségük van az imádság elvégzésére. Bejárata keletnek, Mekka irányába néz.
Tádzs mahal legendák, amelyek ténye nem bizonyított
Elterjedt, hogy az uralkodó az építkezés befejezése után az ott dolgozó munkásokat megvakítatta és a kezüket levágatta, hogy soha többé ne építhessenek még egy ilyen pompázatos épületet. A történelmi feljegyzésekben semmi erre utaló jel nincs.
Ugyancsak bizonyítatlan az az állítás, hogy a sah úgy tervezte, hogy saját magának egy másik mauzóleumot emel a folyó túloldalán, szemben a Tádzs Mahalla. A tükörképnek szánt épületet fekete márványból építették volna meg, és alapjait még a sah életében lerakták. Az ásatások során nem találtak alapokat.
India leglátogatottabb turistalátványosságát évente több mint 2,5 millió látogató keresi fel, ennek káros következménye, hogy 1996-ban felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé.
A wikipédiából még több tényt és érdekességet megtudhatsz a csodálatos építményről.
