Szőregi rózsa, a Hungarikum
A szőregi rózsa története 1857-ben, a Maros szabályozásával kezdődött. Azóta igen nagy utat járt be és nemzetközi hírnevet szerzett. 2012. augusztus 5-én bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A 2012. évi XXX. törvény értelmében a szőregi rózsatő közösségi oltalom alatt álló kiemelt nemzeti érték, 2013. január 31-én a szőregi rózsatő bekerült a Magyar Értéktárba. 2020 tavaszától pedig a Hungarikumok gyűjteményét gyarapítja.
![](https://kozelestavol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Szoreg_075-600x497.jpg)
Rózsa története
A rózsa már az antik görög és római világban is fontos kultusz növény volt. Pogány ünnepeken, mulatságokon rózsaszirmok millióit szórták szét az utcán, szökőkutakban. Rózsából készített koszorút hordtak a császárok, a csatába igyekvők, a szerelmesek. A bort rózsaszirmokkal ízesítették, rózsaolajat használtak illatosításra.
A középkorban már hazánkban is az egyik legkedveltebb virág volt. Várúrnők kedvence volt és a Mária szobrok lábait díszítették vele. A rózsa kultuszát bizonyítandó elég csak II. András királyunk lányára, a későbbi IV. Béla királyunk testvérére, Árpád-házi Szent Erzsébetre és legendájára gondolni. Csupán tizennégy éves volt amikor feleségül adták Lajos türingiai őrgrófhoz. A korabeli írások szerint 7 évvel idősebb párjával boldog házasságban éltek Wartburgban, 3 gyermekük született.
![](https://kozelestavol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Szoreg_103-600x450.jpg)
Erzsébet fontosnak tartotta a rászorulók támogatását, menedékhelyet, majd kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Amikor 1125-ben férje hadba indult, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelemmel látta el. Maga pedig mértéktartóan élt.
![](https://kozelestavol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Szoreg_053-600x534.jpg)
A férj családtagjai rosszallóan nézték Erzsébet „pazarlását”, főleg miután hat évi házasság után Lajos a Szentföldre igyekezve elhunyt. Szent Erzsébetet a kötényében rózsával ábrzolják, mert a legenda szerint amikor férje családtagjai rajta akarták kapni a szegényeknek szánt élelemmel a kötényében, az élelem rózsává változott.
1231. november 17-én halt meg, ezért lett november 17 Szent Erzsébet napja a római naptárban. Mindössze huszonnégy évet élt, de ez a rövidke idő is halhatatlanná tette. Három és fél esztendővel később szentté avatták.
A török időkben, a Rózsák Atyjának hívott Gül Babáról szóló mítoszok hozták ismét divatba. A Gül Baba név egy felvett név, ami “Rózsa Apó” jelentéssel bír. A szent és békés természetéről, verseiről és természet szeretetéről ismert török dervis imádta és nagy gonddal ápolta rózsáit. A legenda szerint turbánján mindig viselt egy rózsaszálat. Budai sírja, a Gül Baba türbe a legészakibb török zaránodkhely.
![szőregi rózsa](https://kozelestavol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Szoreg_088-600x527.jpg)
Szőregi rózsa
A szőregi rózsa egy fogalom egész Európában. Szőreg Csongrád-Csanád megyében, Szeged szomszédságában található. Szőreg környékén – Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében – évente mintegy 4,5-5 millió rózsatövet nevelnek. Ez a Magyarországon termelt rózsatövek 90 százaléka, melynek jelentős részét exportálják.
![szőregi rózsa](https://kozelestavol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Szoreg_072-600x450.jpg)
A kiváló minőséget a Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságok, a közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás garantálja.
A szőregi rózsa története 1857-ben, a Maros szabályozásával kezdődött. Az egykori Tisza – Maros torkolatában tápanyagban gazdag talaj alakult ki, ami ideális rózsatermesztésre. 1894-ben telepítették az első eladásra szánt rózsatövet, 1927-ben pedig már fénykorát élte a szőregi rózsakultúra.
Június közepén nagyszabású Rózsaünneppel ünneplik a megélhetést jelentő illatos virágot és termesztőit. Az 1999-ben első alkalommal megrendezett Szőregi Rózsaünnepen még csak a környékbeli települések lakói előtt vonult fel a karneváli menet. Az eltelt évek során a falunap országos és egyben határon átnyúló elismertségű rendezvénnyé nőtte ki magát.
![szőregi rózsa](https://kozelestavol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Szoreg_057-600x450.jpg)
A Rózsaünnep leglátványosabb és legtöbb látogatót vonzó rendezvénye kétségkívül a szombat délutáni karneváli felvonulás. Feldíszített hintók, lovaskocsik, mezőgazdasági haszonjárművek, katonai csapatszállító, veterán autók, triciklik, biciklik, tandemek szállították a környező települések vezetőit és a rózsakertészetek képviselőit. A hat kilométeres út során több tízezer szál rózsát és milliónyi rózsaszirmot dobálnak szét a lelkes nézők között.