Szomolyai kaptárkövek – magyar Kappadókia
Kevesen tudják, hogy nem kell azért a törökországi Kappadiókia tündérkéményeihez utazni, hogy fülkés sziklaalakzatokban, azaz kaptárkövekben gyönyörködhessünk. A szomolyai kaptárkövek nemcsak az egyik legszebbek hazánkban, de a kaptárkő elnevezés is az Egerhez közeli Szomolyáról ered. Az ország leglátványosabb középkori eredetű, rejtélyes kaptárköveit egy könnyű körséta formájában tudjuk meglátogatni.
Mik azok a kaptárkövek?
A kaptárkövek kúp alakú kőtornyok, sziklaalakzatok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. Az országban több helyen is találunk kaptárköveket. Előfordulnak a Balaton-felvidéken, a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legnagyobb mennyiségben Eger környékén, a Bükkalján találkozhatunk velük.
A tihanyi Óvár-hegy barátlakásainál is találunk kaptárkövet. Heves megyében Eger határában (Nyerges-hegy, Mész-tető, Cakó-tető), Szomolya mellett (Vén-hegy, Kaptár-rét) és Cserépváralja környékén (Mangó-tető – Nagykúp, Furgál-völgy, Csordás-völgy), Sirok, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Noszvaj, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc és Kács határában fordulnak elő.
A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték „kaptárkövek”-nek. Eger környékén a „vakablakos kövek” kifejezést, míg máshol a „köpüskövek”, „bálványkövek”, „püspöksüveg” elnevezést használták. Az egyes alakzatoknak gyakran nevet is adnak, például Ördögtorony, Ördög-kő, Bábaszék, Nyerges, Királyszéke, Kősárkány.
A kaptárkövek anyaga jórészt könnyen megmunkálható, véshető riolittufa, mely a miocén kori heves vulkáni tevékenység nyomán jött létre több mint 2000 millió évvel ezelőtt. A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, tudományos elmélet született.
Egyik vélekedés szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, a fülkékbe az elhunytak hamvait tartalmazó urnákat helyezték. Elképzelhető, hogy a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató szerepük volt. A legvalószínűbb az, hogy a fülkék méhkaptárok tartására szolgáltak, bár a régészeti feltárások ezt sem tudták alátámasztani.
Szomolyai kaptárkövek
A Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területen találunk a legnagyobb számban kúp alakú kőtornyokat, melyeknek oldalaiba elődeink rejtélyes fülkéket faragtak. Szomolya határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön, összesen 132 db fülke van. Vén-hegy délnyugati oldalában lévő hatalmas riolittufa-vonulat nyolc egymástól jól elkülöníthető kaptárkövet foglal magába, melyeken 117 db fülke látható.
A kaptárkövek területén 1958-ban kőbányát nyitottak, amit a természetért aggódok hatalmas nyomására hamarosan betiltottak. A kőbányászat így is tetemes károkat okozott. 1960-ban a sziklavonulatot természetvédelmi területté nyilvánították.
Későb tanösvényt létesítettek, hogy jobban megközelíthetővé tegyék az érdekes sziklaalakzatokat. 2019 nyílt meg a teljesen megújult Kaptárkő tanösvény, ahol fémkorlátokkal védett lépcsősorokon, biztonságosan kb. 2 óra alatt tudjuk bejárni a kaptárkövek birodalmát. A tájékoztató táblákon információt kaphatunk a katárkövekről és a természetvédelmi területről.
A kaptárkövek feletti Kaptár-rét ún. erdőssztyepp vegetáció, mely számos védett állat- és növényfaj élőhelye.
Nagyon köszönjük a csodálatos fotókat Mészáros Henriettnek!
