Szlovénia UNESCO világörökségi helyszínei
Szlovénia igazi ékszerdoboz. Magas hegyek által körbe ölelt kistálytiszta tavak, folyók és patakok váltják egymást a gyönyörű természeti tájon. Emellett ugyan rövid, de gyönyörű tengerpart, hangulatos kisvárosok és ízletes ételek várják a délnyugati szomszédunkba érkezőket. Szlovénia területéről eddig öt helyszín került fel az UNESCO világörökségi listára, négy helyszín pedig a javaslati listán várakozik a felvételre.
Szlovénia, a turisták paradicsoma
A szomszédos országok közül talán Szlovéniát ismerjük a legkevésbé. Szokásairól, természeti értékeiről is keveset tudunk. Ennek az egyik oka talán az, hogy a közös határvonal is igen rövid.
Szlovéniát négy nagyobb földrajzi régióra szokás osztani: Alpok, Dinári-hegység, Kérpád-medence, Medditerráneum. Területének felét erdő borítja, ez főleg a hegyvidéki területekre korlátozódik. ám így máris a harmadik helyen áll Európában. Bár kis ország, 10124 négyzetkilométer erdeje van, csak Finnország és Svédország előzi meg.
Jelentős szőlőültetvénnyel is büszkélkedhet, mely a mediterrán vidéken fekszik. Legmagasabb pontja az Alpokban a Triglavi Nemzeti Parban található Triglav-csúcs 2864 méterrel.
Szlovénia kiváló turisztikai célpont. A magas hegyek, az erdők, a számos tengerszem és nagyobb tó, a síkvidék és a tengerpart mind rengeteg lehetőséget kínálnak, szinte minden spotot ki lehet próbálni.
A városnézők is megtalálják maguknak a régi idők csodálatos épületeit, utcsácskáit, tereit. A kedves kis falvak otthonos szállással, gazdag ellátással, gyönyörű sétahelyekkel büszkélkednek.
Szlovénia UNESCO világörökségi helyszínei
Szlovénia UNESCO világörökségi helyszíneinek száma öt és jelenleg helyszín várakozik felvételre.
A Škocjan-barlangrendszer
A Škocjan-barlangrendszer 1986-ban került fel az UNESCO listára. Nyugat-Szlovénia karszthegységeiben az olasz határ közelében helyezkedik el. A képződmény a karsztjelenség kutatásának egyik legfontosabb helyszíne. A barlangrendszert a Reka folyó alakította ki, korábban a folyó eredetétől egészen a Trieszti-öbölig tartott, de később a fedett folyosók egy része beomlott. Így nyitott, mély szakadékok, hasadékok, szorosok, aknák, víznyelők, medencék, vízesések, keskeny átjárók és barlangok keletkeztek.
A barlangrendszer közel hat kilométer hosszú, öt fedett folyosóból és egy csatornából áll, a végén egy álló és függő cseppkövekkel borított járat vezet a felszínre. Labirintust alkotó üregeiben számos ritka növény és állatfajt azonosítottak.
Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében
Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc és Szlovénia közös világörökségi helyszíne 2011-ben került UNESCO oltalom alá.
A helyszín az Alpok térségében, hat országban 111 különböző helyen álló, i. e. 5000 és i. e. 500 között épült cölöpház maradványaiból áll. A házakat mocsarak, tópartok, folyópartok mellett tárták fel. Az ásatások során előkerült leletek képet adnak az korai európai földművelők életéről és társadalmáról, földművelési, állattenyésztési, fémfeldolgozási technikáiról, valamint azok fejlődéséről.
A higany öröksége: Almadén és Idrija
Spanyolország és Szlovénia közös világörökségi helyszíne 2012-ben került a listára.
Higanyt csak nagyon kevés helyen bányásznak avilágon, és a szlovén Almadén, valamint Idrija az eddig ismert lelőhelyek közül a legnagyobbak közé tartoznak. A higanyt – ami egy viszonylag ritka, mérgező fém – hosszú ideig nem tudták más anyagokkal helyettesíteni bizonyos ipari tevékenységek során, ezért kitermelése már évezredekkel ezelőtt elkezdődött.
Az Almeria közeli lelőhely már az ókorban is ismert volt, míg Idrijában csak a 15. század végén, 1490-ben kezdték el bányászatot.
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Svájc, Szlovákia, Spanyolország és Ukrajna közös, 2007-ben létrejött, majd többször kiterjesztett világörökségi helyszínéhez 2017-ben csatlakozott Szlovénia.
A határokon átnyúló, Európa legnagyobb kiterjedésű ősbükköse, jelenleg 18 ország közös világörökségi helyszíne és összesen 94 védett területből áll. Az ősbükkösöben találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, és megfigyelhető a bükkerdők fejlődésének valamennyi fázisa.
Jože Plečnik ljubljanai művei
A szlovének zöld fővárosa, Ljubljana 2021-ben került fel a világörökségi listára. Jože Plečnik két világháború közötti munkássága az emberközpontú várostervezés egyik kiemelkedő alkotása. Építészetével sikeresen változtatta meg Ljubljana identitását az első világháború után az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésekor, amikor vidéki városból a szlovének fővárosává vált.
Az építész a már meglévő óváros és a feltörekvő modern 20. századi társadalom építészeti igényeit hangolta össze. A helyszín közösségi terekből (parkokból, utcákból, sétányokból, hidakból) és középületekből (könyvtár, piacok, templomok, temetkezési épületegyüttesek) áll, amelynek elemeit körültekintően illesztette be a már meglévő struktúrák közé.
