Európa / Heves vármegye / Magyarország / Túrázás

Szilvásvárad kihagyhatatlan látnivalói

Published 2023-06-13 · Updated 2023-06-14

Szilvásvárad és a Szalajka-völgy méltán a Bükk egyik legkedveltebb kiránduló helye. A gyönyörű, négy kilóméteres völgy gyalogosan, kerékpárral vagy kisvasúttal is bejárható. Megtekinthető a tufaképződményeken lezúduló Fátyol-vízesés, a pisztrángos tavak és az Istállóskői Ősemberbarlang. A Szalajka-völgy és Szilvásvárad látnivalói egy egész napos kiruccanásra csábítanak.

Szilvásvárad látnivalói

Szilvásvárad és a Szalajka-völgy története

A Bükk hegység környéke már a kőkorban lakott volt, az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat, szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár, ezek romjai ma is láthatók. A település nevében megtalaláható „vár” szó is ezeknek a földváraknak köszönhető.

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták. 1332-ben Károly Róbert a Széchyeknek adományozta, ekkor Warad – Warada – Wárad néven szerepel az írásokban. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták.

A település 1666-tól 1894-ig a Keglevich család tulajdonában volt. Ekkor jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. Megépült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

1908-ban megépült a keskeny nyomtávú iparvasút, ezen hordták a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát.

Imádom, amikor olvasók hívják fel a figyelmemet egy látnivalóra. Szeretem, ha olyat mutatnak, amit még nem láttam vagy esetleg csak fotókról ismerek. Legalább ekkore öröm, ha olyan helyekről kapok fotókat, ahol már jártam és feleleveníthetem a régi utazások emlékét. Szilvásváradon elég régen, még a digitális fotózás előtti időkben jártam. Ezért is öröltem Klára és Andrea fotóinak.

„Magyarországi kisvasutakhoz kapcsolódva: Szilvásvárad. Bár a kisvasútról csak egy fotó született, a település sokféle szabadidős lehetőséget kínál. A nagy ménest sajnos csak a kilátóból láttuk. A faluban csak a fogathajtáshoz és a tenyésztéshez használt lovakat tartják bent. A füstölt pisztráng – amelyet akkor vettek ki a füstölőből amikor odaértünk – édes-pikáns mustárral verhetetlen. Csak egyetlen helyen lehet kapni. Visszafelé jövet, jobbra, faléces kerítéses helyen ettük.” – ajánlotta Arnhoffer Klára a képeit.

Szilvásvárad látnivalói

Szilvásvárad az Északi-Bükk területén, 345 méter tengerszint feletti magasságban, a ciszterci apátságáról ismert Bélapátfalva közelében felszik. Nevét a szláv földvárakról kapta. Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely.

A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület. A festői szépségű völgy elnevezése egy már elfelejtett mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz szükséges alapanyagot, a hamuzsírt, melynek latin nevéből – sal alcalicus – képezték a szalajka nevet.

Szilvásvárad látnivalói

Szalajka-völgy Szilvásváradon

A kb. 4 kilométer hosszú völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen felduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek.

Fátyol-vízesés

A völgyet a nyári időszakban felfedezhetjük kisvasúttal is. A vonattal 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást, majd 300 méteres sétával a szemetgyönyörködtető Fátyol-vízesést.

A vízesés édesvízi mésztufa lépcsőit a természet hozta létre azzal, hogy mészkőlerakódás maga alá gyűrte és megkövesítette a vízi növényeket és a fák gyökereit. A víz, a levegőből felvett szén-dioxiddal szénsavat alkot, a mészkövet először feloldja, majd leheletfinom fátyolként, mésziszap formájában lerakja, mésztufagátakat képezve. Mintegy 17 méter hosszan 18 gát sorakozik egymás alatt. A mindmáig épülő teraszokon hömpölygő vagy épp befagyott víz minden évszakban csodálatos látvány.

Szilvásváradi kisvasút

A mai vasút vonal az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli – vasúti pályája, mely helyenként a 41 % emelkedést is meghaladja.

Célszerű felfelé a kisvasutat választani, visszafelé pedig gyalog végignézni a völgyet. Télen lovasszánt is bérelhetünk a völgy bejárására.

A völgy bejáratánál a fatelepi állomásáról indulnak az időjárástól függően fedett vagy nyitott vasúti kocsik. Az első megálló a Tótfalusi-völgy bejárata, a második a Halastó, a végállomás pedig a Gloriett tisztás. Innen csak gyalog lehet felmenni a tóhoz s tovább az Istállóskői barlanghoz. A barlangot 800 méteres sétával érhetjük el, ami közben 100 méteres szintemelekedést kell legyőzni.

Istállóskői Ősemberbarlang

A patak forrásától kb. negyedórás sétával érhetjük el az Istállóskői Ősemberbarlangot. Az 1947-ben felfedezett barlang a 959 méter magas Istállós-kő aljában tátong. Itt találták meg a Bükk egyik leggazdagabb őskori leletanyagát, igen jó állapotban lévő tűzhellyel és kőszerszámokkal.

Szilvásvárad látnivalói - ősember barlang

Szilvásváradi pisztrángos tavak

A Szalajka-patak egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C), mesterségesen megduzzasztott tavaiban pisztrángot tenyésztenek. A völgy felső szakszára vivő túra utat az első harmadán pisztrángos tavak övezik és mesterséges tenyészetek, ahol szivárványos és sebes pisztrángok úszkálnak.

Millenniumi tanösvény és kilátó

A Millenniumi tanösvényen kellemes sétával juthatunk el a gyönyörű kilátással kecsegtető Millenniumi kilátóhoz.

Lipicai ménes Szilvásváradon

Az egykori Pallavicini-kastély istállója mellett a Lipicai ménistálló és lótörténeti kiállítás a lótartással kapcsolatos népi mesterségek kis múzeuma a a lipicai lófajta ternyésztésének történetét tárja fel.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek.

A Lipicai Lovasközpontban, Európa egyik legszebb lovaspályáján egyidejűleg 14-15 tapsolhatnak a lovas és fogathajtó versenyek résztvevőinek. Szemben pedig az 1500 személyes fedett lovardában az időjárás viszontagságaitól függetlenül is mód nyílik lovaglásra és versenyzésre.

Sziklaforrás

A Szalajka-patakot tápláló karsztforrás vize jéghideg és kristálytiszta.

Vadaspark

Az út mentén s domboldalán kialakított vadaskert fő látnivalói mintegy száz éve betelepített muflonok és a dámszarvasok. Néha lejönnek a kerítésig máskor meg feljebb húzódva elbújnak

Orbán-ház

Az 1983-ban megnyílt Orbán-ház állandó kiállításán megismerkedhetünk a Bükki Nemzeti Park növényvilágával.

Református templom

A kör alakú, klasszicista református templom 1837 és 1845 között épült Hild József tervei alapján.

Szilvásváradi Szabadtéri Erdei Múzeum

1971-74-ben épült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum.

Az erdei élet és munka fázisait mutatja be, az ölfavágás, a mészégetés, a szénégetés és a zsindelykészítés eszközeit és módszereit, az erdei munkások, favágók és fuvarosok összetákolt szálláshelyeit, kezdetleges szerszámait.