Szepesi vár, a legnagyobb vár Közép-Európában

A Felvidéken, a mai Szlovákia meredek mészkőszirtjén magasodó Szepesi vár (szlovákul: Spišský hrad) romjaiban is lenyűgöző erődítmény: a legnagyobb vár Közép-Európában. A román és gótikus építészetéről ismert, hatalmas várban lakott valaha Hunyadi László és a Báthoryak, utolsó urai a Csákyak voltak. 1993-ban a szepesi vár és a közeli környék műemlékei az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek.

Szepesi vár (Spišský hrad) rövid története

A szepesi vár (szlovákul: Spišský hrad) és a három hozzákapcsolódó helyszín egyike a legtöbb 13-14. századi katonai, politikai és vallási épületet magában foglaló várnak Közép-Európában. Az épületegyüttes Lőcsétől 15 km-re keletre, a nyugat-szlovákiai fennsíkból 200 méterrel kiemelkedő hegyormon áll.

4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen 1993 óta az világörökség részei.

A környék szikláit már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között a puhói kultúra idején nagy erődöt építettek itt a kelták. Az erőd megsemmisülése után utódját a szomszéd dombon, a Drevenyiken építették fel. A mai szepesi várat ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni a 13. században.

A tatárjárás után IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249-ben a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ez erről szóló adománylevél a szepesi vár első írásos említése.

Ekkor emelték a helytartói palotát, az első, az eredeti várhoz hozzáépített épületet. A prépost megépítette még a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal, de a század végén a közeli Szepeskáptalanba költözött. Ezután két jelentős közigazgatási központ működött: az egyházi jellegű káptalan és a világi jellegű vár.

A vár Szepes vármegye központjává vált, a szepesi ispán székhelye lett. Később csatározások indultak a vár birtoklásáért. Előbb Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg. 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték. A 14. század utolsó harmadában, Nagy Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvart alakítottak ki. Ez a mai „középső várudvar”.

Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek.

1464-ben a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó, Mátyás király Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. A Szapolyai család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek.

A 15. század második felében a vár jelentős átalakítása az új tulajdonos, Szapolyai István nevéhez fűződik. A várban palotát, lovagtermet és Szent Erzsébet nevét viselő kápolnát építtetett. A várban született János fia is, aki később a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király lett. I. János néven 1526-tól az 1540-es haláláig uralkodott.

A Szapolyaiak a várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikus, Szent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak.

Szapolyai János volt a vár utolsó Szapolyai-tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, a várat 1528-ban, kétheti ostrommal bevették a császári seregek. Az elkobzott várat a Habsburgok 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család reneszánsz stílusú főúri lakhellyé változtatta, főleg a belső tereket alakíttatták át.

Amikor 1636-ban a Thurzó család férfiága kihalt, a várat a Csáky család szerezte meg. Csáky István árkádok és átjárók építésével próbálta egyesíteni a felső várudvar körüli hosszú traktusokat.

A Csáky-család a 17. század végéig lakta a várat, 1707-ben végleg elköltöztek. A várban csak egy kis helyőrség maradt, és a lakatlan komplexum romlásnak indult. 1780-ban a katonák pálinkát főztek a pincében, és az belobbant. A részeg katonák nem tudták eloltani a tüzet, és az egész vár leégett.

A fokozatosan várrommá változott szepesi vár 1948-ig maradt a Csáky család birtokában.

1961-ben műemlékvédelem alá helyezték, és 1970-től kezdődően megmentették a teljes elpusztulástól. Elvégezték a nem szilárd szikla-alapzat által veszélyeztetett várfalak és paloták technikailag bonyolult konzerválását.

Az alsó várudvart 1983-ban nyitották meg a nagyközönség számára. Büfé, mosdók, információs központ, szuvenírárusok várják a látogatókat.

Szepesváralja, Szepeskáptalan és Zsigra szintén az UNESCO örökség része

A szepesi vár Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek néven került fel az UNESCO örökségi listára 1993-ban. Érdemes pár szót ejteni a kapcsolódó műemlékekről is.

Szepesváralja városát a várdomb lábánál alapították. A tatárjárás alatt lerombolt első templomot 1258-73 között újjáépítették. A település szerkezetét hivatalosan a 14. században alakították ki, majd a 15. században kibővítették. Egy tűzvészt követően a legtöbb házat reneszánsz stílusban építették újjá.

Az erődített egyházi épületek egyedülálló együttesét tömörítő Szepeskáptalan az 1285-ben elkezdett Szent Márton-székesegyház körül épült fel.

Zsigra a térség egyik legrégebbi szlovák települése.

Szepesi vár napjainkban

A szepesi vár belépőjeggyel látogatható, egész éves nyitvatartással. A nyári hónapokban éjszakai, fáklyás várlátogatást is hirdetnek.

Az épületegyüttes a vártoronyból, az udvarból, erődített kapukkal ellátott két belső falból, a külső falból, és a főbejáratból, az őrségi szállások maradványaiból, valamint egy többynire romos állapotban megmaradt kputoronyrészletből áll. Legszebb része a fellegvár és a háromemeletes, román stílusú palota.

A váregyüttesben jelenleg a Szepesi múzeum (Spišské múzeum) vártörténelmi, középkori fegyvereket bemutató és a feudális igazságszolgáltatást ismertető kiállítása látható.

A múzeum kiállítása részei:

• régészeti leletek,
• fegyvergyűjtemény,
• kínzókamra,
• vártörténeti kiállítás.

A gótikus várkápolnában egyháztörténeti kiállítást rendeztek be.

A toronyból belátjuk a Szepesség nagy részét, jó időben a Magas-Tátra csúcsai is látszanak. A vár környékén kényelmes tanösvény nyolc megállóhelyén ismerkedhetünk a táj természeti és történelmi érdekességeivel.

A vár kedvelt filmes helyszín is, itt forgatták többek közt az alábbi filmeket:

• Sárkányszív, 1996
• A hódító, 1997
• Az oroszlán télen, 2003
• The Last Legion, 2006

A vár közelében két parkolót is találunk. Az egyikből 35, míg a másikból 10 perces sétával érhetjük el a vár bejáratát.