Szentmártoni temető – Ókeresztény temető Szombathelyen

A szombathelyi Szent Márton-templom mellett található szentmártoni temető egyike hazánk és Európa legrégebbi és egyben leghosszabb ideig használt sírkertjének. Az ókori Savaria 2000 éves múltra visszatekintő temetőjében ókeresztény sírokat nem láthatunk, a legrégebbi sír 200 éves, de benne sétálgatva mélyen megérint a múlt.

Szentmártoni temető – Ókeresztény temető Szombathelyen

Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. Az ókorban itt haladt el a Pannónia provincián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a borostyánút. A rómaiak előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítettek. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte Colonia Claudia Savariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven.

A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik. Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra vezethető vissza.Savaria, később Sabaria változatban Felső-Pannónia vallási központja lett, palotája, fürdője, amfiteátruma épült.

Szombathely mai nevét a szombati napokon tartott hetivásárokról kapta.

A Szent Márton-templom Szombathely keleti városrészén áll, a római kori Arrabonába, a mai Győrbe vezető út mentén áll. A templom a 4. században itt született és később toursi püspökké és szentté választott Szent Márton szülőháza felett épült fel. 1885-ig az önálló Szentmárton község plébánia temploma volt. Többször bővítések és átépítések után jelenlegi formáját 1930-ban nyert el.

Szentmártoni temető - Ókeresztény temető Szombathelyen

A történészek szerint már a Kr. sz. 2. században temetkeztek ide, az ókori Savariában a területet a 4. századtól használták temetőként az ókeresztények. A temető földje sok rétegben rejt csontokat.

Szentmártoni temető - Ókeresztény temető Szombathelyen

A II. világháborúban bombatámadás érte a temetőt, amely sok kárt tett a sírokban. A fosztogatás és a vandalizmus sem kerülte el a temetőt.

1962-től már nem temetkeznek ide. A Szombathelyi Szépítő Egyesület 2014 óta több sír – Bodányi Ödön, Balogh Gyula, Kisfaludy Sándor, Dr. Dunst János, Hidassy Krisztina és Knebel Jenő – felújítását és beültetését végezte el. Balogh Gyula levéltáros sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Sírja teljes felújításon esett át, míg Kisfaludy Sándor síremléke részben került felújításra.

Aki igazán kíváncsiak az ókeresztények temetkezési szokásaira, az az UNESCO világörökségi listára is felkerült Pécsi Ókeresztény sírkamrákat keresse fel.

Köszönöm a megosztásokat!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük