Szentjánosbogár-séták indulnak az ország több pontján

Június közepétől pár héten keresztül csodálatos fényjelenségben gyönyörködhetnek az éjszakai természetbe merészkedők. A különleges látvány nem más, mint a szentjánosbogarak rajzása, párzási násztánca. Az ország több pontján induló szentjánosbogár-séták célja, hogy adott területet jól ismerő szakvezető segítségével fedezzük fel együtt az éjszaka fényeit, eti csodáit és kellemes sétát tegyünk hazánk nemzeti parkjaiban és botanikus kertjeiben.

szentjanosbogarak fénytánca

Szentjánosbogár-séták szerte az országban

A szentjánosbogarak (Magyarországon leggyakrabban a Nagy szentjánosbogár faj) rajzása az év egyik legkülönlegesebb természeti látványossága. Általában június közepétől július elejéig, meleg, párás estéken figyelhető meg.

A szentjánosbogarak fénye olyan, mintha a nőstények kis élő lámpásokkal jeleznék a hímeknek: „Itt vagyok!” Ezért tűnik úgy, mintha apró zöldes csillagok világítanának az erdő alján.

Magyar nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta, mert június 24-én, Szent János napja táján röpköd és világít a legnagyobb tömegben. Különlegességét az adja, hogy képes fény kibocsátására, aminek két célja van: a zsákmány szerzés és a párkeresés.

A különleges fényjelenséget a szentjánosbogarak násztáncának köszönhetjük. A röpképtelen nőstények a fűben, az aljnövényzeten világítva várják a párjukat. A hímek – akik sokkal kisebbek a nőstényeknél – szintén világítanak, s röpködve keresik a rövid életük értelmét és párjukat.

A párzást követően a földbe rakják tojásaikat, melyekből 20 nap múlva kelnek ki a lárvák. A tojás és lárva is bocsát ki fényt, ezzel jelzi életképességét. A lárvaállapot két évig tart, ami után csupán két hét villódzó bogárélet következik.

Szentjánosbogár megfigyelő helyek és séták

Naplemente után 30-60 perccel kezdődik az igazi látvány. A legszebb általában 21:00–22:30 között figyelhető meg (az időjárástól és a pontos helyszíntől függően). A meleg, szélcsendes, kissé párás esték kedveznek nekik.

Érdekességek a szentjánosbogarakról

  • Nem minden szentjánosbogár tud repülni. A világító egyed többnyire a nőstény, amely szárnyatlan és a növényzeten ül.
  • A hímek repülnek, és a nőstény fényét keresve cikáznak a sötétben.
  • A fénykibocsátás szinte teljesen hőmentes, ezért nevezik „hideg fénynek”. Energiahatékonysága messze meghaladja a legtöbb mesterséges fényforrásét.
  • A lárvák akár 2-3 évig fejlődnek, miközben főként csigákkal táplálkoznak. Maga a kifejlett bogár viszont már csak rövid ideig él.
  • A rajzás valójában párkeresési időszak, nem klasszikus „rajzás”, mint például a méheknél.

Tippek a szentjánosbogarak megfigyeléséhez

Vigyetek magatokkal:

  • zseblámpát, de csak szükség esetén használjátok;
  • hosszú nadrágot és zárt cipőt;
  • szúnyogriasztót;
  • egy könnyű pokrócot vagy kis ülőpárnát, ha hosszabban maradnátok.

Amit érdemes kerülni:

  • Erős fehér fény vagy vaku használata.
  • A bogarak megfogása vagy begyűjtése.
  • Hangoskodás és letérés a kijelölt ösvényről.
  • Telefonok fényerejének maximumra állítása.

Fotózási tippek

  • Használj állványt.
  • Kapcsold ki a vakut.
  • Hosszabb expozíciós idővel (5-20 másodperc) gyönyörű fénycsíkokat lehet megörökíteni.
  • Ha telefonról fotózol, a „Night Mode” sokat segíthet.

Tetszett a cikk? Oszd meg!

Visszajelzés írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük