Szentes látnivalói: elbűvölő város a kanyargó Kurca partján
A Csongrád megye északi részén fekvő Szentes városát a Kurca folyó hangulatos kanyarulatai szelik ketté. A keskeny folyót látva ma már elképzelhetetlen, hogy pár évszázada itt még gyümölcsöt és sót szállító hajók közlekedtek Nagyváradig. Szentes a legdinamikusabb városfejlődési szakaszában, 1878-tól átmenetileg még megyeközponti feladatokat is ellátott. A bájos Szentes látnivalói és nevezetességei megérnek egy felfedezést.
Szentes elhelyezkedése és rövid története
Szentes a tanyákkal övezett város a Dél-Alföldön, a Tisza közelében, a Kurca mellett fekszik a jelenlegi megyeszékhelytől, Szegedtől 50 km-re északra. Szeged és Hódmezővásárhely után a megye harmadik legnépesebb települése.
A terület Európa leggazdagabb geotermikus mezőjét rejti. A föld mélyén, a hazai zöldségtermesztés fővárosában 32 termálvizű kút ontja télen-nyáron az energiát az üvegházakban, fóliasátrakban zöldségfélékre, virágokra.
A területen a honfoglalás idején Ond vezér törzse telepedett le. A Kurcáról az első írásos említés I. Géza idejében, 1075-ben kelt oklevélben fordul elő Curicea alakban. A név igen hasonlít a szláv kûrica szóhoz, ami jércét, tyúkot jelent.
A török hódoltság idején a környék falvaiból ide menekült a lakosság. A 19. században a mezőváros egy időre még Csongrád vármegye székhelye is lett.
A helyi legenda szerint 1846-ban szentesi látogatásakor gróf Széchenyi István, miután átkelt a Tiszán, megkérdezte a település vezetőit, hogy a folyótól miért nem vezet toronyiránt út a városba. Így épült meg Szentes első kövezett útja, a Csongárdi út. A gróf halála után róla nevezték el a Széchenyi ligetet.
Kurca folyó nevének legendája
A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. Több forrás is úgy tartja, hogy a Kurca régebben az Amád, vagy Almád nevet viselte, s a Kurca nevet a török időben kapta, még pedig egy tragikus sorsú török családról. A legenda szerint egy úszni nem tudó török férfi, akinek a fia, vagy a felesége belefulladt a folyóba a partról kétségbe esve kiabálta családtagja nevét: Kurca! Kurca! A túl parton leselkedő magyarok hallották a kétségbe esett kiabálást és a szájhagyományok útján fennmaradt a történet és a név.
Az én fotóim után viszont köszönettel átadom a szót Pajorné Kiss Edit olvasónknak, aki a napokban járt Szentesen és minden nevezetességet megörökített.
Szentes látnivalói
A város méretéből adódóan Szentes látnivalói gyalogosan is kényelmesen bejárhatók.
Járásbíróság épülete
1911-1912-ben szecessziós-eklektikus stílusban épült a Járásbíróság. Tervezte Dobovszky József. Jelenleg is a városi bíróságnak ad helyet.
Volt megyeháza és Koszta József Múzeum
A volt megyeháza neoreneszánsz épületének oldalszárnyában működő múzeum nyolc állandó kiállításon és négy kiállítóhelyen mutatja be Szentes és környékének tárgyi és szellemi kincseit, gazdálkodástörténetét. Nevét Koszta Józsefről, az alföldi iskola egyik legnevesebb festőművészéről kapta.
Horváth Mihály szobra
Horváth Mihálynak, a magyar történetírás kiemelkedő alakjának szobra a Megyeháza előtt áll. Csanádi püspök, később vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes is volt.
Kossuth tér, Szentes főtere
A Kossuth tér Szentes város főtere. Kossuth Lajos – Jókai Mór és Vasvári Pál társaságában – 1848. október 1-jén hajtott a régi városházára. Nagy hatású toborzóbeszédét a tér dél-keleti részén mondta el, ahol 1934-ben felállították Tóth István róla készített szobrát.
A tapintható térkép térplasztika 2012-ben került felavatásra a Rotary szellemiségének megfelelően – a cselekvő humanizmus, a cselekvő emberség jegyében.
Zsinagóga (Városi Könyvtár)
Szentes főutcájának végén az 1998-ban helyreállított Zsinagóga impozáns épülete emelkedik, ami ma könyvtárként üzemel.
Harruckern János György báró szobra
Harruckern János György báró Csongrád megyében új falvakat létesített, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. A hadseregnél végrehajtott élelmezési reformja jelentős megtakarításokat eredményezett az udvarnak, mely elismeréséül III. Károly magyar királytól előbb udvari kamarai tanácsosi tisztséget, majd később bárói címet kapott.
Őze Lajos Filmszínház
A szentesiek egyetlen mozija a 200 férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, amely a helyi születésű színművészről kapta a nevét.
Evangélikus templom
Szentes belvárosában, a Kossuth Lajos utca 9-es szám alatt áll a szép, nyerstégla burkolatú, hegyes tornyú evangélikus templom.
Görög ortodox templom
Módosabb görög családok a háborús viszonyok miatt 1726-ban Magyarországra menekültek, közülük Szentesen is többen letelepültek. 1784-ben önálló egyházközséget alapítottak. 1786-ban felszentelték Szent Miklós tiszteletére épült templomukat.
Fridrich fényírda
Fridrich János 1905-ben építtette meg az egyetlen vidéki fényképészeti műhelyt, azaz korabeli nevén fényírdát. A remek kompozíciós érzékű fotós számos képen örökítette meg a századelő Szentesét. Az épületben megtekinthetőek a Friedrich-család és más környékbeli fotográfusok képei, szerszámai.
Péter Pál Polgárház – Egyik legrégebbi szentesi ház
Szentes egyik legrégebbi, 1830 körül épített téglaháza eredetileg rangos polgárház volt. A szájhagyomány szerint Petőfi apósa is lakott itt. Ma Péter Pál doktor 1920-as évekbeli műszereit, korabeli bútorait, illetve a többi szoba jellegzetesen századvégi berendezését tekinthetjük meg a házban.
Református templom
1760-ban leégett középkori templom helyén 1808-1826 között új templomot épített a református egyház.
Gyógyfürdő
Horváth Mihály Gimnázium
Széchenyi liget
Kurca-part
A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. Partján kellemes sétákat tehetünk.
Olimpia tölgy
Szentes leghíresebb fáját, az Olimpiai tölgy nevet viselő hatalmas tölgyet 1937-ben berlin olimpiai bajnoka, Lőrincz Márton bizkózó kapta győzelméért. Erdélyi szülőfalujában, Korondon nem tudta elültetni, ezért Szentesnek ajándékozta.
