Szent Miklós-bazilika (San Nicola-bazilika) Bariban + kvíz
A Szent Miklós-bazilika (San Nicola-bazilika) az Adriai-tenger partján fekvő Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye. A Myrai Szent Miklós püspök ereklyéit őrző templom jelentős búcsújáróhely, nemcsak római katolikusok, hanem ortodoxok számára is. A román kori építészet egyik legszebb példája 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, a törökországi Myrából elrabolt Szent Miklós ereklyék megőrzése céljából. A templom bemutatása mellett most egy kvízzel is tesztelheted, mennyire ismered a Mikulás-ünnepet.
Szent Miklós-bazilika története
A Szent Miklós-bazilika 1087-1197 között épült Szent Miklós ereklyéinek megőrzésére Bari óvárosában, a kikötő közelében. Akkor kezdték építeni, amikor 1087-ben itáliai tengerészek Myrából, a törökországi szentély szarkofágjából elrabolták Szent Miklós csontjait. Ide hozták Bariba, ezzel a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak.
A jótéteményeiről ismertté vált Miklós a 3. század második felében, tehetős család egyetlen gyermekeként született a mai Törökország területén. Egy járvány miatt hamar elvesztette szüleit, így nagybátyja nevelte fel. Papi pályára lépett, örökségét szétosztotta a rászorulók között, míg ő maga lemondott a világi javakról. Elzarándokolt Egyiptomba és a Szentföldre is.
Hazatérve Myra püspöke lett. 52 éves szolgálata alatt híressé vált bőkezűségéről, igazságérzetéről, jóságáról. 343 december 6-án érte utol a halál, majd szentté avatták.
Szent Miklós minden bizonnyal a legtöbbek által ismert és szeretett szent. A legendák szerint számos tettével rászolgált erre a népszerűségre, alakja mindmáig hirdeti az önzetlen adakozás, a szeretetteljes ajándékozás fontosságát. Magyarországon Kecskemét város védőszentje. December 6-án, Miklós napján minden gyermek izgatottan várja a reggelt, hogy megpillanthassa az alaposan kifényesített csizmájában elrejtett finomabbnám finomabb csokoládékat, cukorkákat.
A Szent Miklós – a személye körül kialakult legendáknak köszönhetően – a halála után számtalan csoportnak vált védőszentjévé: pl. gyerekek, diákok, hajósok, kerskedők, zálogházak, illatszerészek. A katolikus és az ortodox keresztények egyaránt szentként tisztelik Miklós püspököt és az ereklyéket.
Bariban először a Szent Miklós ereklyéket őrző kripta készült el, II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben. A templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében.
A templomot többször, így a 13., a 15. , majd a 17. században is újították fel. Ekkor barokk díszítőelemeket is kapott, amelyeket a 20. századi restaurálások során eltávolítottak.
A bazilika a román kori építészet egyik legszebb példája, az úgynevezett apuliai romanika egyik kiemelkedő alkotása. Az apuliai romanikában a klasszikus, Európa északi területein jellemző román kori stíluselemek elegyednek a bizánci és arab behatásokkal. Bari bazilikája az azonos stílusban épült Otranto, Molfetta, Troia és Bitonto katedrálisaival együtt szerepel az UNESCO világörökség várományos helyeinek listáján.
Szent Miklós-bazilika látnivalói
A bazilika négyszögletű alaprajzú, egy várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre.
A templomban több értékes műemléket őriznek, ilyen Illés érsek trónja a 12. századból, ami az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók.
Magyar vonatkozást is találunk. Itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos királyunk adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án -miután rövid ostrom után elfoglalta a várost – látogatást tett a templomban. Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondott az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.
A kriptában rácsokkal elzárva őrzik Szent Miklós ereklyéit.
A szentély padlóját értékes mozaikok borítják.
A székesegyház előtt 2003-ban avatták fel Szent Miklós szobrát, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök adományozott a városnak.
A szobor feletti dísz éjszaka világít.
