Szent László hermája Győrben

Győr városának történelmi és vallási öröksége számos különleges látnivalót kínál, melyek közül az egyik legkiemelkedőbb Szent László hermája. Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb ereklyetartója nemcsak művészi szépsége miatt jelentős, hanem történelmi és vallási szimbolikája miatt is.

Mi is az a herma?

A herma olyan ereklyetartó, amely általában egy szent testrészét – gyakran a koponyát – tartalmazza. Formáját tekintve általában a szent fejét mintázza, gazdag díszítésekkel és nemesfémekkel borítva. A lavag király, Szent László hermája Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb ereklyetartója.

I. László vagy Szent László, a lovagkirály

I. László vagy Szent László (Lengyel Királyság, 1040 körül – Nyitra, 1095. július 29.) Magyarország egyik legkedveltebb királya volt, I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia, Vazul unokája. 1077-től magyar király, 1091-től haláláig pedig horvát király.

Uralkodása alatt a királyság virágzott, és a magyarok jelentős győzelmeket arattak a külső támadók ellen. Szent László a keresztény hit védelmezője volt, és számos templomot és kolostort építtetett. Kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is, melyet legendái is alátámasztanak.

Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása és az első magyar szentek, Szent István, Imre herceg és Gellért püspök avatása. A lovagkirály nevéhez számos csodás esemény kötödik, így már érthető, hogy Őt magát is szentté avatták 1192-ben. Nagy Lajos és III. Béla is példaképének tekintette, ez utóbbi uralkodó kezdeményezte szentté avatását is.

Szent László király 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el, sírja csodatévő helyszín lett. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék.

Szent László hermája – rövid történet

Az eredeti, fából készült ereklyetartót egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja.

A ma látható díszes ereklyetartót, hermát a 14. században készítették, Zsigmond király uralkodása alatt. Az ereklyetartó Szent László koponyacsontját őrzi, és a magyar középkori királyok vallásos tiszteletének tárgyát képezte. A koponyát ezüsttel vonták be, a herma a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen.

A Szent László hermája kiemelkedő példája a középkori ötvösművészetnek. Ezüstből készült, és aranyozással, drágakövekkel, valamint finoman kidolgozott díszítésekkel látták el. A király arcát idealizált formában ábrázolja, koronával és királyi attribútumokkal, ami nemcsak vallási, hanem királyi hatalmának szimbolikus kifejezése is.

A 15. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A herma később a Báthory családé, majd 1606-ban a győri püspökségé lett. A török megszállás alatt Borostyánkő várában őrizték, majd 1945 után visszakerült Győrbe. A nyakszirtcsontból Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik.

A bazilához egy külön kápolnát építettek Szent László hermájának méltó elhelyezéséhez. Ez Héderváry-kápolna, a bazilika egyetlen megmaradt gótikus kápolnája. Jelenleg is itt tekinthető meg az európai ötvösművészet remeke, a három legértékesebb szakrális nemzeti kincsünk egyike. 

Szent László herma tisztelete és megtekintése

Ma a Szent László herma a győri Nagyboldogasszony-székesegyház egyik legféltettebb kincse. A székesegyház maga is fontos történelmi és építészeti emlék, amely a város egyik fő turistalátványossága. A herma különleges helyet foglal el az épületben, és évente számos zarándokot vonz.

A herma a templom nyitvatartási idejében, a szertartás mentes időszakban ingyenesen megtekinthető. Nyitva tartás: hétköznap: 8.00–12.00 és 14.00–18.00, hétvégén: 8.00–13.00 és 15.00–18.00

A herma tiszteletéhez kapcsolódik egy monda is. Amikor 1762-ben földrengés volt Győrött, és az emberek Szent Lászlóhoz imádkoztak, hogy mentse meg a várost. Szerencsére nem történt nagy kár, ezért Zichy Ferenc püspök elrendelte, hogy minden évben, körmenetben vigyék végig a hermát a városon. Ez a szokás 1950 és 1989 között ugyan szünetelt, de azóta ismét megtörténik ünnepélyes keretek között.

Szent László napján, június 27-én a hermát körmenetben viszik körbe Győr utcáin, ezzel tisztelegve a szent király előtt. Ez az esemény nemcsak vallási ünnep, hanem kulturális esemény is, amely a helyiek és a látogatók számára is különleges élményt nyújt.