Szent Katalin-kolostor a Sínai-hegy lábánál
Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén, a Sínia-hegy (Hóreb-hegy,Mózes-hegy) lábánál található az 550 körül alapított Szent Katalin-kolostor. Ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. A Biblia szerint ezen a gyönyörű helyen látta meg Mózes az égő csipkebokrot és később itt a hegyen kapta meg Mózes Istentől a Tízparancsolatot. Három világvallás: a kereszténység, az iszlám és a zsidóvallás is szent helynek tartja az egész területet. Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt görög ortodox kolostor felbecsülhetetlen értékű, kora keresztény kézirat- és ikongyűjteménynek ad otthont. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.
Ki volt Alexandriai Szent Katalin?
Alexandriai Szent Katalin a középkor egyik legnépszerűbb női szentje, a tizennégy segítőszent egyike. Ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A görög eredetű Katalin név jelentése: „korona, mindig tiszta, szeplőtelen”.
A legenda szerint 4. században él , a király leánya volt, okosságával is kitűnt. Tanulmányai során ismerte meg Jézus életét, akkor tért keresztény hitre, amikor egy látomásában Szűz Mária jelent meg neki, karján a Kisdeddel. Később az egyik látomásában Jézus jelent meg előtte és eljegyezte.
Katalin védelmébe vette az üldözött keresztényeket és szembeszállt a császárral. Emiatt börtönbe vetették, ahol megkínozták, végül lefejezték. Kerékbe törésekor ismét megjelent Jézus és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak.
A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, aminek lábánál tiszteletére kolostor épült.
Többek között a filozófia és a filozófusok, a tanulás és a tanulók, a keresztény hitmagyarázók, a könyvtárosok és a könyvtárak, a fiatal nők és a dajkák védőszentjeként tisztelik.
Szent Katalin-kolostor
A Szent Katalin-kolostort a Sínai-hegy (Hóreb-hegy, Mózes-hegy) csúcsának lábához építették 550 körül. Ott, ahova vértanú halála után az angyalok vitték. A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta.
A kolostor hamar keresztény zarándokhellyé vált. A 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára erődszerű falakkal vették körbe, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Csak ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak.
A kolostor a bizánci építészet kiemelkedő alkotása. A 6. századból származó bazilika és az „Égő csipkebokor-kápolna” jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek.
Legértékesebb a Sínai kódex, amelyben az Ószövetség részlete, valamint a teljes Újtestamentum ősi, kézírásos görög másolata szerepel. A 3300 főként görög, arab, szír, grúz és szláv nyelvű kéziratot és számos 4. századi kötetet is tartalmazó könyvtárban található a világ második legnagyobb gyűjteménye az ősi kéziratokból, a Vatikán után. A renoválás alatt megtalálták a könyvtárban Hippokratész egykori orvosi receptjeit is.
Szintén ritkaság számba megy az 542-es évekből származó. Jézus színeváltozását ábrázoló, mozaik. Az átváltozott Krisztust próféták, apostolok és szentek által körülvéve ábrázolja.
A kolostorban lakók szoros kapcsolatot ápoltak a körülöttük élő muszlimokkal. A 7. században a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik.
A kolostorban a mai napig élnek szerzetesek.
Az átváltoztatás templomát Justinianus bizánci császár parancsnoka építette. A szentély aranyozott ikonosztáza 1612-ből származik. Díszes szarkofágban őrzik Szent Katalin maradványait.
Az égő csipkebokrot egy fal veszi körül, hogy megóvják a zarándokoktól.
2002 óta tagja az UNESCO világ örökségnek.
A fotókat 2006 novemberében készítettem. A Vörös-tenger kedvelt üdülőhelyén, Sharm El Sheikben nyaraltunk. A szállodában fizettünk be egy fakultatív kirándulásra, amivel eljutottunk a Szent Katalin-kolostorba is. Este indultunk a szálládából, és pár órás buszozás után sötétben indultunk a Mózes-hegy megmászására, hogy majd hajnalban a hegyről csodáljuk meg a napfelkeltét. Igazán feledhetetlen élmény volt a sötétben a hegymászás és persze a csodálatos napfelkelte is.
A csodálatos égi jelenség megszemlélése után leereszkedtünk a hegyről. Akkor láttuk igazán, hogy milyen csodálatos tájon járunk. A kolostor épülete már fentről is felemelő látványt nyújtott. Szerintem semmiképp nem szabad kihagyni ezt a programot a vörös-tengeri nyaralások során.
