Szent Jobb – nemzeti ereklyénk kalandos története

A Szent Jobb az államalapító királyunk, Szent István természetes úton mumifikálódott jobb keze. Kalandos történetű nemzeti ereklyénket a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. 1989 óta államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án ünnepi szentmisét követően Szent Jobb-körmeneten körbeviszik a bazilika környéki utcákban.

Szent Jobb, Szent István jobb keze - nemzeti ereklyénk

Nemzeti ereklyénk története

I. István király 1038-ban halt meg. Végakaratának megfelelően a székesfehérvári bazilika közepén álló márványszarkofágba temették el 1038. augusztus 15-én. 1083. augusztus 20-án – féltve a pogánylázadások következményétől – Szent István kősírját felbontották és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtették el. Ekkor fedezték fel, hogy csodával határos módon a jobb kéz épségben megmaradt. Épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a jobb kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze és a meleg levegőben mumifikálódhatott. Az egész jobb kart leválasztották, és a bazilika kincstárába vitték.

Később az ereklye őre, egy Merkur nevű férfi eltulajdonította, és bihari birtokán rejtette el. László király – a későbbi Szent László – személyesen ment Merkurhoz a jobb kézért. 1084. május 30-án meg is találta, ez a nap a Szent Jobb megtalálásának emléknapja.

Megtalálásának helyén Szent László az első magyar király tiszteltére Szent Jobbi apátságot alapított. Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob. A szentjobbi apátság pecsétjén egy könyökben meghajlított kar látható, mert ekkor még az egész jobb kar egyben volt.

Szent Jobb, Szent István jobb keze - nemzeti ereklyénk

A Tihanyi Apátságban eltemetett II. András az Aranybulla 1222-es kiadásakor a Szent Jobb tiszteletét törvénybe iktatta.

Az egész karból a felsőrészt valószínűleg 1370-ben leválasztották le. Ajándékba vitték Lengyelországba Nagy Lajos uralkodásának idején, a lengyel-magyar perszonálunió megkötésekor.

A 15. században először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később, 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

Mária Terézia hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után megszerezte a domonkos szerzetesektől. 1771. április 16-án Bécsben csodálhatták meg a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Az Angolkisasszonyok gondjaira bízta az ereklyét és elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte. A rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegyébe került. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. Innen vitték például az 1938-as Szent István-év keretében a Parlament elé az augusztus 20-i szentmisére és az ereklyeszállító Aranyvonattal a három éves országjáró körútjára.

A II. világháború alatt a koronázási ékszerekkel együtt a Szent Jobbot egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

Az 1945-ös ünnepség végén az Angolkisasszonyok zárdájába vitték, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.

A szent kezet 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban.

Szent Jobb-kápolna a Budapesti Bazilikában

Az ereklyét napjainkban a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. 1950-ben, amikor megszűnt az Angolkisasszonyok zárdája, Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el. Évtizedekig ott maradt, mert a szocializmus idején nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.

Az 1980-as években Lékai László bíboros kezdeményezte, hogy építsenek egy kápolnát az ereklyének. 1987. augusztus 20-án a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát. A kápolna ingyenesen látogatható. Az ereklyetartót pénzbedobásával kivilágíthatjuk, hogy megjobban megcsodálhassuk a szent király alkarját.

Szent Jobb-körmenet

A szent ereklye tisztelete a magyar történelemben folyamatos, leginkább a Szent István-napi, augusztus 20-i körmenetben nyilvánul meg.

Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. 1989-től pedig ismét évről évre megtartják Szent István napján az ünnepi szentmise után a könyörgő körmenetet.

A Szent Jobb történetéről és a tudományos vizsgálatok eredményéről még többet megtudhatsz a Wikipédiából.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 3
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük