Szent Jakab-székesegyház, Santiago de Compostela
Román, gótikus és barokk épületeivel Santiago de Compostela óvárosa a világ egyik legszebb települése, egyúttal a keresztény világ egyik leghíresebb zarándokhelye. A legrégebbi épületek Szent Jakab síremléke, és a románművészet remekművét jelentő katedrális körül helyezkednek el. Spanyolország legnagyobb román kori temploma, a Szent Jakab-székesegyház a végcélja az évi több százezer zarándoknak, akik a híres Szent Jakab zarándokúton, az El Camino-n több száz kilométert gyalogosan megtéve érkeznek Szent Jakab apostol sírjához.
Santiago de Compostela Spanyolország északi részén, Galíciában, az Atlanti óceán partjától 35 km-re helyezkedik el. Hírnevét a középkorban szerezte Szent Jakab feltételezett sírhelyének köszönhetően. Ekkor vált a katolikus zarándoklatok harmadik legfontosabb helyszínévé Róma és a Szentföld után. A Szent Jakab-út, spanyolul Camino de Santiago vagy röviden csak El Camino végpontjaként napjainkban is Európa egyik legjelentősebb zarándokhelye.
Szent Jakab-székesegyház építésének története
A Szent Jakab-székesegyház a leghatalmasabb spanyolországi román-kortól épített templom, melynek építését 1130 körül fejezték be. Az első templom építését a 9. században kezdték meg Szent Jakab apostol feltételezett sírja fölé.
A legenda szerint az i. sz. 44-ben lefejezett idősebb Jakab apostol holttestét a tanítványai egy hajóra tették, Galiciába vitték és ott temették el. Az évszázadok alatt a sír helye feledésbe merült, majd a 9. század elején rábukkantak egy már használaton kívüli római kori temető területén. Az ókori emlékmű, amit Szent Jakab apostol sírjaként azonosítottak, hamarosan zarándokhellyé vált.
Az első, II. Alfonz uralkodása alatt épült templomról csak nagyon kevés adat maradt fenn. A 9. század végén III. Alfonz elrendelte, hogy a nagyapja idejében épült kisméretű, egyszerű szerkezetű épület helyén egy bonyolultabb alaprajzú, nagyobb templomot emeljenek.
A 11. század utolsó harmadában a zarándokok számának növekedése miatt VI. Alfonz egy új templom építését határozta el. Ez a jelenlegi templom, melynek építése 1075-ben kezdődött. A templomot 1117-ben egy, a püspök elleni felkelésben a városi lakosság felgyújtotta, és helyreállítása csak 1130 körül ért véget.
1168-ban II. Ferdinánd király úgy döntött, hogy befejezi a templomot. Ekkor emelték a három utolsó boltszakaszt, a nyugati homlokzat alatti kriptát, a nyugati homlokzatot és a híres Pórtico de la Gloriát, ami a spanyol román kori szobrászat csúcspontjának tekinthető.
A 16. században hatalmas felújításba kezdtek, ami egészen a 18. század közepéig tartott. A reneszánsz, majd később a barokk stílusú módosítások megváltoztatták az épületkomplexum egyes részeit, azonban a belső térben megmaradt az eredeti középkori jellege.
A 17. század első felében az épület külseje teljesen átalakult. Ekkor épült a székesegyház ma is látható főhomlokzata, az Obradoiro-homlokzat. A 18. század második felében átépítették az akkorra már romos állapotba került Azabacheria-kaput, amin keverednek a barokk és neoklasszicista elemek.
1879-ben a főoltár alatt a szentély félköríves részénél feltárták a Szent Jakabnak tulajdonított síremléket. A maradványokat egy díszes ládában helyezték el és kialakították a sír jelenlegi formáját.
A sírhoz érkező zarándokok hosszú sorokban várják, hogy leróhassák kegyeletüket a szent apostol sírjánál.
Az 1960-as és 70-es években végzett ásatások tárták fel a római korból származó romokat és a temetőket.
A katedrális Santiago de Compostela óvárosának részeként 1985-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Szent Jakab-székesegyház látnivalói
A főbejárat homlokzatát Szent Jakab és tanítványainak szobra zárja le.
A templom háromhajós, latin-kereszt alaprajzú. A félköríves szentély körüljárható, amelyből sugarasan öt kápolna nyílik. A templom kilencvenhét méter hosszú, a kereszthajó hatvanöt méter széles. 25 kápolnája és két 67 méter magas kupolás tornya van.
Az óratornyot a 14. században építették.
A templom több király síremlékét őrzi. Idősebbik Szent Jakab végső nyughelye a szentély alatti kriptában látható. Efölött van a szentély a szent életnagyságú szobrával. A 12. századi kőszobrot utólag ezüst-arany ruhába öltöztették.
A kereszthajó két végén található bejáratok, az északi „paradicsom kapuja” vagy ismertebb nevén Azabacheria-kapu, a déli Platerias-kapu, valamint a nyugati homlokzatnál később elkészült Pórtico de la Gloria az emberiség történetét jelenítették meg.
A katedrálishoz tartozik a püspöki palota és kolostor is az elmaradhatatlan kerengővel.
A katedrális múzeumát 1930-ban alapították. A gyűjtemény egy részét az épületkomplexum már létező helyiségeiben állították ki, másik része direkt erre a célra készült termekbe került.
Aki a hosszú zarándokút során nem szerzett be Szent Jakab kagylós túrabotot, az itt még megteheti.
A templom történetéről, belső építészetéről és látnivalóiról többet is megtudhatsz a wikipédiából.
Szent Jakab-út Magyarországon
Santiago de Compostelába hazánkból is eljuthatunk. A magyarországi Szent Jakab zarándokút, hivatalos nevén a Szent Jakab-út ugyanis becsatlakozott az egész Európán átívelő, hivatalos Camino de Santiago (El Camino) zarándokútba. Ez azt jelenti, hogy az El Camino hagyományait és értékeit követve, európai szabványhoz igazodó jelzésekkel, szállásrendszerrel, zarándokútlevéllel bandukolhatunk a karbantartott utakon. A Camino Húngaro és Camino Benedictus nevet viselő mindkét út azontúl, hogy gyönyörű tájakon halad át, több látnivalót, nevezetességet is érint.
A magyarországi Szent Jakab-út része a Camino de Santiago zarándokútnak, amelyen Budapestről, illetve Tihanyból indulva érhető el a magyarországi kegyhely a lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplom. Az út folytatódik Szlovákia és Ausztria felé, ahol kapcsolódik a Santiago de Compostelába vezető utakba.
