Szent István lovasszobra a Halászbástyánál
Államalapító királyunkról készült legismertebb alkotás, Szent István lovasszobra hazánk egyik legnépszerűbb műemlékénél, a budapesti Halászbástyánál található. 1987 óta része Magyarország UNESCO világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.
Szent István lovasszobra a Halászbástyánál
Szent István lovasszobor felállításának gondolatát 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először. Gyűjtést indítottak, a mozgalom azonban megszakadt. Az állam 1896. VIII.tc.-ben a miniszterelnököt bízta meg a szobor állami költségen történő felállításával. Végül a Halászbástyával együtt, annak részeként valósult meg az országalapító, Szent István lovasszobra.
A Halászbástya a neoromán kilátóteraszairól látható páratlan panoráma miatt Budapest legjelentősebb idegenforgalmi látványosságai közé tartozik. A Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között a régi budai várfalak helyén.
Az eredeti elképzelés szerint fedett kupolacsarnokba került volna a szobor, de pénzügyi okok miatt szabadon állóként valósult meg.
A szobor talapzatát maga Schulek Frigyes készítette. A lovasszobor megalkotására az akkor még szinte ismeretlen Strobl Alajos szobrászművészt kérte fel. Strobl életművében fontos szerepet tölt be az emlékmű, ez volt az első jelentős történelmi emlékszobor-megbízás, amit elnyert.
Stróbl Alajos 1898-ban kezdte el a szobor mintázását és 1903-ban fejezte be. A bronzból készült szobor első ünnepélyes leleplezésére 1906. május 21-én délelőtt, a Mátyás-templomban tartott ünnepi misét követően került sor. Dr. Nemes Antal pápai prelátus és budavári plébános körbejárta a szobrot és megszentelte.
Ezután visszarakták a leplet, hogy később a kormánytagjai és a király jelenlétében felavassák. Az egy órakor tartott hivatalos ceremónián ott volt többek között Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert, Darányi Ignác, gróf Zichy János és I. Ferenc József is.
A szobor talapzata
Az 540 cm magas talapzatot és azt körülvevő, ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot Schulek Frigyes tervezte meg a neoromán stílusban. Az alapzatot a meg nem épült csarnok falaira szánt freskók terveit felhasználó domborművek díszítik.
István király életéből láthatjuk a koronázás jelenetét, a törvényhozás bevezetését, Bécs hódolatának ábrázolását. Az István király előtt a földig hajoló alakban Dr. Karl Luger bécsi polgármestert ábrázolta.
Megelevenedik a templomépítése is. A szakállas, térdeplő, a templom modelljét István királynak bemutató építőmester alakjában az idősödő Schulek mester fedezhető fel. Jobbról balra a második alak – az ásós barát mögött – Stróbl Alajost jeleníti meg. Továbbá Jókai Mór, Benczúr Gyula, valamint Stróbl Alajos édesanyja is felismerhető.
A reliefek fölött gazdagon díszített párkány húzódik, oldalain aranyozott medalionokban, az agnus dei, az evangelisták jelvényei és a kettős kereszt domborművei láthatók. Az alapzat felső tagjának párkányzatát hat tömör, díszes oszlopnyaláb tartja.
A talpazaton Isten báránya, balról János és Márk, jobbról Máté és Lukács evangélista domborműve és a ‘STEPHANUS REX/ 977-1038’ felirat látható.
Szent István szobra
Stróbl Alajos lovon ülő bronz főalakja 400 cm. Szent Istvánt gazdagon feldíszített lovon ülve láthatjuk, fején a koronával, vállán palásttal, jobb kezében kettős kereszttel.
Érdekessségként megemlítem, hogy eredetileg ide, a Halászbástya északi toronycsoportjának helyére szánták a Hét vezér szoborcsoportot, amelyet később módosításokkal és nagyszabású változtatásokkal a mai Hősök terén valósítottak meg.
