Szent István emlékek nyomában

Augusztus 20-án, államalapítónk, Szent István ünnepén Szent István emlékek nyomába eredek. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a Vajk néven szültetett, majd a keresztségben az István nevet felvett I. István az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. A keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta és Magyarország fővédőszentje lett. Szent István emlékezetével szerte az országban találkozhatunk, ezekből a helyszínekből válogattam most.

Szent István, az államalapító

I. (Szent) István Vajk néven született, születésének pontos dátuma nem ismert, 969 és 980 közé teszik, keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor. Liudolf Gizellát, II. Henrik bajor herceg leányát 995 körül vette feleségül.

Apja, Géza 997-es halála után István lett a magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én (az akkor érvényes Julián naptár alapján 1000 karácsonyán) az esztergomi Vár-hegyen megkoronázták a II. Szilveszter pápától kapott koronával. Ezután a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át.

Szent István nevéhez kötődik a magyar törvénytár első törvényeinek megalkotása. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat is. Egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a vármegyerendszert.

1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el, az általa építtetett bazilikában, melynek védőszentje Szűz Mária. I. László király kezdeményezésére VII. Gergely pápa 1083. augusztus 20-án fiatalabbik fiával, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt szentté avatta.

Szentté avatásának évfordulója 1771 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – nemzeti ünnep. Mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb jelentős katolikus ereklye.

A Szent István Napok ünnepség sorozaton számos érdekes programmal találkozhatunk. Többek között ingyen tekinthetjük meg az állami múzeumok kiállításait és a Szent Koronát is.

Szent István emlékek, jelképek

Szent István emlékekkel szerte az országban találkozunk. Nagyon sok közteret neveztek el róla, ilyen például Újlipótváros büszkesége a virágos Szent István park is. De létezik Szentistván nevű település is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Szent István arcképe mosolyog ránk a tízezer forintos bankjegyünkről is.

Az ország második legnagyobb méretű katolikus templomát, a budapesti Szent István Bazilikát az Ő tiszteletére szentelték fel. Szent István szobrát Stróbl Alajos készítette.

A bazilika egyik oldalkápolnájában őrzik a Szent Jobbot, azaz Szent István jobb kezének ereklyéjét. Augusztus 20-án, a szent mise után hagyományosan Szent Jobb körmenetet tartanak. A bazika környéki utcákban hazánkból és határainkon túlról érkezett katolikus hívek ezrei imádkozva és énekelve kísérik a díszes urnában tartott szent ereklyét.

Korhű formában újult meg 2020-ban az impozáns Aranyvonat, az ereklyeszállító kocsi, amely Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban. A Szent Jobbot szállító Aranyvonat elkészülte után három évig járta az országot, azonban a második világháború alatt megsemmisült. Az öt év alatt elkészült kocsi a Szent István Napok alatt a Kossuth téren, utána pedig a Vasúttörténeti Parkban látható.

Balatonalmádi különleges látnivalója a Budai Várból kimenekített Szent Jobb-kápolna. A Szent Imre plébániatemplom mellett 1956-ban emelték a háborúban súlyosan megsérült budapesti kápolna pontos mását. Az épületbe Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjait is áthelyezték. A kápolnában egyedülálló módon egy helyen találhatók meg a Szent királyi család – Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella – ereklyéi.

Boldog Gizella, Szent Imre és Szent Gellért emlékezete

S ha már Gizella és Szent Imre is szóbakerült, nézzünk néhány hozzájuk kötődő érdekességet is.

A bajorországi Passau több szálon is kapcsolódik Szent Istvánhoz. A Vajk néven született államalapító királyunk Passau védőszentje, Vértanú Szent István, az első katolikus vértanú után vette fel a keresztségben az István nevet.

Passauban járva a magyar látogatók nem hagyhatják ki a 8. században alapított Niederburg kolostort és a korábban a kolostorhoz tartozott Szent Mihály-templomot sem. Itt nyugszik ugyanis Szent István királyunk felesége Gizella. Gizella 1045-ben hagyta el Magyarországot és a passaui apácakolostorban talált menedéket. Később a zárda apátfőnöknője lett. 1911-ben boldoggá avatták

Passau magyar testvérvárosa Veszprém, a királynék városa, amelynek legrégibb épületét a hagyomány szerint Gizella királyné alapította. 1995-ben Veszprémbe kerültek Gizella jobb kezének maradványai.

I. Istvánnak és Gizellának több gyermeke is született, de ezek mindegyike még a király életében elhunyt. István kisebbik fiát, Imrét szerette volna utódjául tudni. Imre neveltetéséhez Velencéből hívatott tanítót, akit Csanád vármegye püspökévé is megtett. Ő Szent Gellért püspök, akiről Buda Dunához közel eső hegyet is elnevezték, hatalmas szobra a hegy lábánál áll.

Szent Imre és tanítója Szent Gellért a Szegedi dómban

Szent Imre herceg és Szent Gellért szobra a Szegedi dómban

További Szent István emlékek, szobrok, látnivalók

Szent Istvánról készült szobrokkal nemcsak életeseményei helyszínein találkozhatunk. A szegedi Széchenyi téren feleségével, bajor Gizellával láthatjuk. A budapesti Hősök terén található Millenniumi emlékmű királyszobrainak sorát Szent István nyitja.

Szent István szobra a Millenniumi emlékművön

Államalapító királyunkról készült legismertebb alkotás, Szent István lovasszobra hazánk egyik legnépszerűbb műemlékénél, a budapesti Halászbástyánál található. 1987 óta része Magyarország UNESCO világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.

Szent István megkoronázásáról az Esztergomi Bazilika mellett, a Vár-hegyen láthatunk egy emlékművet.

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romkertjében találjuk Szent István sírját, és szarkofágját őrző mauzóleum épületét. A Fejér megyei megyeszékhelyen az államalapításnak állít emléket az Országalma.

Pünkösdi Virágálom Székesfehérvár

Az országalma az egyik koronázási jelkép, ami koronázási paláston is megjelenik. A koronázási palást a díszöltözet egyetlen fennmaradt darabja, félkör alakú, kékeslilás színű, aranyfonállal sűrűn kivarrt textil. Gizella királyné a miseruhát elkészülte után a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozta, ahol később a hagyományos koronázópalásttá vált. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.

A koronázási jelképek között talán elsőként kellett volna említeni s Szent Koronát, amit a Parlement kupolatermében minden augusztus 20-án ingyen megtekinthetünk.

2021. augusztus 20.-tól új látványosság várja a látogatókat a Budavári Palotában. Az eredeti formájában helyreállított Szent István-terem közel 120 évvel első átadása után ismét megcsodálható. Előzetes regisztrációval most ingyen megtekinthető.

Végül engedd meg, hogy Szent István örökérvényű imáját ajánljam figyelmedbe. Államalapító szent királyunk imája több mint ezer év távlatából a ma emberének is elgondolkodtatóan, felvállalhatóan és követendően szól.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

húsz + 13 =