Szent Gellért-emlékmű Budapesten
Az UNESCO világörökségi listára is felkerült budapesti Gellérthegy meghatározó látványeleme, egyik fő nevezetessége a Szent Gellért-emlékmű. Az egész városra áldást adó mozdulatban megörökített vértanú, Szent Gellért Budapest védőszentje. A hatalmas szobrot 1904-ben állították fel azon a helyen, ahol a hagyomány szerint az olasz származású püspök, Szent Imre herceg nevelője mártírhalált halt.
Szent Gellért-emlékmű
Az itáliai származású Szent Gellért nem csupán a katolikus hit követői, hanem az egész magyarság számára fontos történelmi személyiség. Előbb Szent István királyunk fiának, Imre hercegnek a tanítójaként, majd mártírsága révén kapott előkelő helyet hazánk múltjában. A nagyműveltségű, példás életű férfi nevét a 15. század óta viseli a budapesti Gellért-hegy, ahonnan levetették és mártírhalált halt.
A gigantikus emlékművet körülbelül azon a helyen állították fel, ahonnan a hagyomány szerint 1046-ban pogány lázadók egy zárt hordóban letaszították a hegyről. A szobor egyike az I. Ferenc József magyar király által adományozott 10 szobornak.
Szent Gellért szobrát eredetileg 3 méteresre terveztek, ezt később megnövelték 7 méterre, hogy ne olvadjon bele a hegybe.
A kompozíció két alakból áll: a központi figura Gellért püspök 7 méter magas szobra, melyet Jankovits Gyula készített. Gellért a jobb kezében a kereszttel áldást oszt, és bal kezét szívén tartva szónokol.
A mellékalak, a püspök lábánál elhelyezkedő megtérített pogány magyar vitéz szobra Gárdos Aladár munkája.
A Szent Gellért-emlékmű hátteret alkotó, félköríves, oszlopos építményt Francsek Imre mérnök tervezte.
Az szobor az 1901-1902 között épült díszes lépcsősoron közelíthető meg az Erzsébet híd és a Hegyalja út irányából.
Az Erzsébet-híd tegelyében, minegy 40 méter magasan a hegyoldalában felállított emlékmű, az alázúduló mesterséges vízeséssel igen hatásos.
Főként esti díszkivilágításban a pesti oldalról vagy az Erzsébet-hídról szemlélve mutat feledhetetlen látványt.
