Árpád-házi Szent Erzsébet templom – Budapest, Rózsák tere templom
Az Árpád-házi Szent Erzsébet templom (Erzsébetvárosi plébániatemplom) Budapest egyik legszebb és legismertebb egyházi építménye a VII. kerületi Rózsák tere közepén. A puritán belsejű Rózsák tere templom 1895 és 1901 között Steindl Imre neogótikus tervei alapján épült. 1932-ben, az egyik legismertebb magyar szent halálának 700. évfordulóján állították fel Damkó József fehér márványból készült Szent Erzsébet-szobrát a templom elé. Ferenc pápa három napos magyarországi látogatásának második napján, 2023. április 28-án 10 órától látogatást tesz a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A Szentatya beszédet mond, majd szegényekkel és menekültekkel találkozik.
Rózsák tere rövid története
A mai Rózsák terei templom helyén 18. századtól állatpiacot tartottak, amit németül Viehmarktnak hívtak. Az 1870-es években a parcellázások során szociális és egyházi célokra adományozták a kerteket. Nevét 1873-ban, az építkezések beindulásával Baromvásár térre magyarosították. 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta a szélén álló intézményről. Ezután épült fel az első erzsébetvárosi plébániatemplom (ma görögkatolikus templom), az óvónőképző intézet és az árvaház.
A mai Rózsák terét uraló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom 1901-re épült fel. A tér neve azonban csak 1932-ben változott Rózsák terére, Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója tiszteletére.
Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom története
1881-ben építették meg az első római katolikus templomot a tér északi oldalán Czigler Győző tervei alapján eklektikus stílusban. Hamar kiderült, hogy ez kicsi lesz a nagyszámú erzsébetvárosi hívőnek. A római katolikus egyház megvásárolta a tér központi parcelláját, és 1889-ben megalakult a templomépíttető bizottság.
1892-ben Steindl Imre neogótikus tervét fogadták el. 1893 szeptember kezdődött az építkezés. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen az alapkövet maga I. Ferenc József tette le. Felszentelésére 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön került sor a szegények gyámolítója, Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlva. 1905-ben a római katolikusok a korábbi kis templomukat a magyar görögkatolikus egyháznak adták át.
A tér átnevezésekor, 1932-ben, a szent halálának 700. évfordulóján állították fel Damkó József Szent Erzsébet-szobrát a templom elé. A hét elemből álló szobor a talapzatával együtt közel 7 méter magas, fehér márványból készült. 2022 év elején a szobrot felújították és megtisztították, így szürkés színe helyett ismét fehéren ragyog a templom előtt.
A második világháború során a templomot bombatalálat érte, és a helyreállítási munkálatokkal 1949-re készültek el. Aztán fokozatosan romlott az állapota. Az áttörést az hozta meg, amikor 1995-ben a plébániatemplom műemléki státust kapott. A teljes körű épületfelújítási munkálatok és a park rendezése 2004-re fejeződött be.
Rózsák tere templom – Szent Erzsébet templom épülete
A templom két tornya 76 méter magas, az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú épület közel 2600 ember befogadására képes.
A főkapuja és két mellékbejárat felett gótikus rózsaablak díszeleg, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll.
A főhajó magassága a boltozatig 16,2, a mellékhajóké 15,3 méter, a szentély hatszögletű alapzatú. A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg a párkányok faragott terméskőből készültek. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot. A neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik.
A főhajó festett ablaküvegei a második világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron álló aranyozott szentségházon magyar szentek és boldogok alakjai láthatók. A szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik.
A templomnak eredetileg négy harangja volt, kettőt a második világháborúban hadi célokra elvittek, pótlásukra nem került sor. A legnagyobb harang (1897 kg, c1 alaphang) koronája és nyelve ma is látható az északkeleti toronyban.
A vér és mézföldjén forgatása a Rózsák tere templomban
A templom fontos szerepet kapott az Angelina Jolie által rendzetett, a szerb-bosnyák háborúról szóló A vér és méz földjén című filmben. A templomban történt az a robbanás, ami aztán a film végkifejletét meghatározta.
A 2010-ben Magyarországon forgatott filmben az amerika filmszínésznő kedvenc kastélya, a felújítás előtti turai kastély is fontos szerepet kapott, ami 2020 nyara óta Botaniq Turai Kastély néven kastélyszállóként várja a vendégeket. Szintén fontos helyszín volt a Kiscelli Múzeum épülete.
Ferenc pápa látogatása a budapesti Szent Erzsébet templomban
Ferenc pápa három napos magyarországi látogatásának második napján, 2023. április 29-én 10 órától látogatást tesz a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A Szentatya beszédet mond, majd a katolikus karitatív és szociális szervezetek szervezésében szegényekkel és menekültekkel találkozik.
Szent Erzsébet templom Pozsonyban
A szlovák fővárosban magasodó Kék-templom, azaz a pozsonyi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom magyar szecesszió gyöngyszeme. Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb alkotása kívül-belül kék színű, innen száramzik a Kék-templom név. Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették
