Szent Anna-Plébániatemplom (kerektemplom) Esztergomban
Esztergom kevésbé ismert látnivalója a déli városrészben található Szent Anna-Plébániatemplom, vagy közismert nevén kerektemplom. A klasszicista stílusú római katolikus templomot a római Pantheon mintájára tervezték, kupoláját a bazilika nagyobb méretű kupolájának modellezéséhez használták.
Szent Anna-Plébániatemplom (kerektemplom) Esztergomban
Először is szeretném leszögezni, hogy a kerektemplom nem azonos a ferencesek Szent Anna-templomával. II. Endre király (II. András) Assisi Szent Ferenc követőit, a ferenceseket 1228-ban telepítette le Esztergomban. A mai templom helyén épült fel a ferencesek első magyarországi kolostora.
A Szent Anna-Plébániatemplom építése Rudnay Sándor hercegprímás nevéhez fűződik, aki az épületet az esztergomi bazilika kicsinyített másának, az épület modelljének szánta. Rudnay Sándor 1820-ban helyezte vissza az érseki székhelyet Esztergomba. A Szent Anna tiszteletére szentelt templomot a budai és komáromi utak találkozásához tervezte, oda, ahol hazatérésekor az esztergomiak kitörő örömmel fogadták. A templom falán magyar- és szlovák nyelvű emléktábla emlékeztet erre az eseményre.
Egy legenda szerint viszont Radovics Judit, a Rudnay család szolgálója kívánságára emeltette a hercegprímás a templomot. A szolgáló megmentette a kisgyermek Rudnayt, amikor fegyveresek támadt a családra. Radovics Judit karjával óvta a kisgyereket, aki ennek köszönhetően megmenekülhetett, a szolgáló viszont elveszítette a karját.
Rudnay Sándor az építkezéssel Packh Jánost bízta meg, aki a bazilika épületét is tervezte. A munkálatokat 1828-ban kezdték meg, a befejezésre 1837-ben került sor. A bazilika alapkövét ugyan 6 évvel korábban letették, de az építkezése lassabban haladt.
Packh a római Pantheon mintájára készítette el a terveket, számítva arra, hogy így alkalma lesz kupolaépítésre, mielőtt a bazilika nagyobb méretű kupolájához hozzákezdene.
1831. szeptember 7-én Rudnay hercegprímás áldotta meg a majdnem kész templomépület nagy kupolájának keresztjét. Egy hét múlva meghalt.
Az építkezés évekig elhúzódott, végül 1837-ben fejeződött be. Bár plébániatemplomnak épült volna, a belvárosi plébánia fennhatósága alá helyezték. 1872-ben nevezték ki első plébánosát, amikor Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna-templomra hagyta.
A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása.
A templom nyugati oldalán álló Szent Vendel szobrot 1820-ban állították fel.
1900-ban külső renoválást végeztek a templomon, valamint Vaszary Kolos hercegprímás költségén Ifj. Storno Ferenc a belsőt is megújította.
A Szent Anna plébániát csak 1937-ben hozták létre, elválasztva a belvárosi plébániától. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna is vörösréz fedést kapott, illetve megvastagították az ácsszerkezetet is.
2005-ben újították fel a templom előtt álló szobrokat. A régi plébániát 2008-ban elbontották, és újat építettek helyette, ezt Erdő Péter bíboros, prímás szentelte fel.
A plébániához tartozik az Orbán-kápolna és a műemléki Rozália-kápolna.
