Szelmenc, a kettévágott falu
Van egy kis falu, amelynek a lakói többségében magyar ajkúak, területileg még is két másik országhoz tartoznak. Sőt mi több, a falu fő utcájának egyik fele Szlovákia, míg a másik fele Ukrajna része. Szelmenc és lakói a történelem áldozatai. Most egy tényfeltáró videón is megnézheted, hogy osztotta kétté az egykori magyar települést az 1920. június 4.-i trianoni döntés, s milyen ma Szelmenc, a kettévágott falu.
Szelmenc, a kettévágott falu
Szelmenc ősi magyar falu, a Zemplén észak-keleti részét határoló fennsík peremén fekszik. A trianoni döntés értelmében egy csapásra megváltozott az addig békés falu lakóinak élete. Az új határ elzárta Magyarországtól és a fő utca egyik része Szlovákiához, a másik pedig Ukrajnához került.
A szlovák Nagyszelmencet (Veľké Slemence) és az ukrán Kisszelmencet a mai napig határ kerítés választja el egymástól. A falu összetartozásának jelképeként az államhatár mindkét oldalán fél székelykaput emeltek 2003-ban.
Szelmecet a 1332–1337-es pápai tizedjegyzék említi először. 1439-ben a Pike, 1444-ben a Nyárádi, 1478-tól a Szécsi család birtoka. 1696-ban 12 jobbágy és egy zsellér portája állt. A 18. században a kincstáré, majd a 19. században a Balassa család uradalmához tartozott.
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolták, majd 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1946-ban az újonnan meghúzott csehszlovák-szovjet határ vágta ketté a települést. A 800 lakosú Nagyszelmencet és a 300 lakosú Kisszelmenc területének egy részét Csehszlovákiához, míg Kisszelmencet – és területének nagyobbik felét – pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet határőrök az új határon egyetlen nap leforgása alatt hat méter magas deszkapalánkot építettek. A magas fal megakadályozta, hogy az egymástól elszakított testvérek, rokonok, ismerősök láthassák egymást. Később szögesdrótot építettek.
A római katolikus templom Kisszelmencen maradt, míg Nagyszelmencen található a görögkatolikus és a református templom. Nagyszelmenc új római katolikus templomát 2006 májusában szentelték fel.
Nemzetközi nyomásra 2005-ben eltávolították a szöges drótot és gyalogos határátkelőhely nyílt az ukrán, a szlovák és az európai gazdasági térségbeli polgárok számára. Szlovákia európai uniós csatlakozása miatt az ukrán oldalról továbbra is vízumot kell váltani a belépéshez. A határátkelőt egy félbevágott székelykapu jelzi.
Szelmenc – Túl minden határon videó
Ez az egész történet azért került most ide a blogra, mert a napokban láttam egy nagyon érdekes, tényfeltáró videót. Nem rövid, de érdemes megnézni.
Kattints és nézd meg videón a kettévágott falu és lakóinak érdekes történetét!
„A szelmenci székelykapu Sátoraljaújhelytől 50 kilométerre, egy magyarok lakta ikerfalut (Kisszelmenc (ma Ukrajna) és Nagyszelmenc (ma Szlovákia)) elválasztó ukrán-szlovák határátkelőnél áll. A székelykapu egyik fele Szlovákiában található, a másik fele pedig 8 méterrel odébb, Ukrajnában.” – kaptuk a kiegészítést és a fotót Kiss P. Dórától
További olvasnivalók Trianonról
Távol álljon tőlem, hogy politizáljak, de az 1920. június 4-én történtek mellett nem mehetek el szó nélkül. A Párizs melletti kastélyban aláírt trianoni békeszerződés meghatározta a következő évszázad magyar történelmét. Egyetértek a kassai születésű Márai Sándorral, aki a Trianon árnyékában lepergett huszadik század összes megszenvedett tapasztalatával mondja: „soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz”. Kimondom hát, de azt nem nem hagyom, hogy a múlt sérelmei feletti bosszankodás megmérgezze a napjaimat.
Szarvason, a Holt-Körös partján áll a történelmi Magyarország középpontja emlékmű, melyet Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki az 1880-as években. Nagyobb jelentőséget az 1920. június 4-i trianoni döntés után kapott. A kialakított emlékúton két székely kapun áthaladva és Magyarország történelmének 17 jelentős állomására emlékeztő emlékművet érintve juthatunk el a középpontot jelölő szélmalomhoz.
2010 óta június 4-e A nemzeti összetartozás napja. A magyar nemzet összefogásának ünnepe 1920. június 4-ére emlékezik, amikor a Párizs melletti Versailles kastélyában aláírták a trianoni békeszerződést, ami meghatározta a következő évszázadok magyar történelmét.
