Székesfehérvári órajáték – videó is
Székesfehérvári órajáték egyike a Fejér megyei megyeszékhely, Székesfehérvár legkedveltebb látnivalóinak. Az órajáték a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait jeleníti meg. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel. Videón mutatom, milyen élményre számíthatsz.
Székesfehérvári órajáték
A székesfehérvári órajáték a Kossuth u. 9 alatt, egy hangulatos udavrban található. Építőipari Nívódíjjal jutalmazott órajáték az előzetes bejelentkezéssel látogatható Kovács Jenő Óramúzeum mellett található.
Az alkotást Kovács Jenő órásmester, Ecsedi Mária képzőművész, Korompai Péter keramikusművész és Diós Tibor kovácsmester készítette 2002-ben.
Az órajáték különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.
A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.
Órajáték zenéje
Az órajáték egy napon belül minden alkalommal más-más zenét játszik:
- „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”,
- „Boldogasszony anyánk” című népének,
- dallam a Vietorisz-kódexből,
- közismert református ének, a „Mint a szép híves patakra” kezdetű 42. zsoltár,
- Zsigmond-kori zenemű részlete, a „Surrexit Christus”,
- gregorián dallam, az „Ómagyar Mária-siralom” részlete,
- „Isten hazánkért” című népének,
- egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozás, az „Erdő mellett estvéledtem”.
Órajáték figurái
Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek.
Az órafigurái:
- a harsonás,
- Szent István király (1000-1038) és fia, Imre herceg – az alakok a 15. századi Thuróczy-krónika színezett fametszetének nyomán készültek.
- Szent László király (1077-1095) harca a kun vitézzel – a figurák a kakaslomnici római katolikus templom freskótöredéke alapján készültek.
- Szent Erzsébet és Szent Margit – Szent Erzsébet II. András magyar király (1205-1235) lánya volt, nevéhez fűződik a rózsa-legenda. IV. Béla magyar király (1235-1270) leányát, Margitot, Istennek ajánlotta az országnak a tatárjárásból való szabadulásáért. Ő lett a Margitsziget névadója.
- Mátyás király (1458-1490) és Beatrix királyné – a királyi pár ábrázolása korabeli márvány domborművű mellképük és kódexdíszítések nyomán készült.
Kovács Jenő Óramúzeum
Az óratoronyban található a Kovács Jenő Óramúzeum. Az Óramúzeumban több száz különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karóra, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. A múzeum csak előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg, minimum 10 főtől.
