Szegvár látnivalói – a “vizek falva”

Szegvár, a Dél-Alföld bájos települése nem véletlenül kapta a “vizek falva” jelzőt. Határában a Tisza kanyarog, keresztül folyik rajta a Kurca és a Kórógy-patak, ez utóbbi a kiszélesedő tavával a községet is két részre osztja. És ott van még a halakban bővelkedő Holt-Tisza. Nézzük, melyek Szegvár látnivalói.

Szegvár

Szegvár rövid története

Szegvár nagyközség Csongrád-Csanád megye Szentesi járásában, a Kurca és a Kórógy-ér összefolyásánál. A megye második legnagyobb községe.

Szegvár őskori lakott telephely volt. Az ősember ta­nyája és az itt talált egyéb leletek a Kr. e. III. évezredből vagyis a kőkor második periódusából származhatnak.

A magyar honfoglaláskor már lakott hely lehetett. A feltárt pogány temető alapján szláv és vegyes ajkú lakosság élt itt szerényen. Az itt megtelepedett magyarság folytatta a halászati életmódot.

A tatárjárás után elnéptelenedett. 1284-ben is csak „Terra Zeg“ néven fordul elő. A „terra“ megjelölést olyan területre használták, ahol a régi falunak még nyoma sem látszott.

1332-ből ismert Zeegh alakban, ekkor már a szeri Pósa család birtoka. A ‘szeg’ a sarokra, szegletre utal akárcsak Szegednél. A település középkori magja ugyanis egy, a Tisza árterébe nyúló földnyelven alakult ki.

A helység nevét szeri Pósafi Pé­ter 1415. évi birtokfelsoroló oklevelében találjuk Zeegh alakban.

A Szeg előtaghoz a ‘vár’ név a 16. században csatlakozott, amikor a tulajdonos Dóczy-család erődített kúriát építtetett.

A török uralom megszűnése után, 1722-től a Károlyi grófi család birtoka. Gróf Károlyi Sándor adomány­leveleiben mint Szeghvár-puszta néven van fel­jegyezve. A Károlyiak katolikus családokat hoztak be az alig pár ember által lakott faluba, helyreállították a Dóczy-kúriát és tatarozták a templom szentélyét. Templomát 1739-ben építették.

1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja. Szeged mellőzésével gróf Károlyi Sándor javaslatára saját kastélyába helyezték a megye­házat.

A vármegye a kastély mögé téglából készült erődöt is építtetett, azon belülre egy börtönt a Dóczi vár alapjaira. A börtönt a 20. század derekán lebontották, de a téglaerődítményekből még valamennyi áll.

1785-ben II. József császári rendelettel egyesítette Békés, Csanád és Csongrád vármegyéket és az új hármas megye székhelyének Szegvárt jelölte ki. Szegvár egészen 1883-ig vármegyeszékhely volt, ekkor Szentes vette át szerepét.

A Kurca folyó Szentes városából már ismerős lehet, ott elmeséltem a legendát is, aminek a nevét köszönheti a folyó. A Holt-Tisza a horgászok számára a régi Tisza-vidék halbőségét idézi, hisz esélyük van, hogy kifogják életük legnagyobb harcsáját, pontyát, busáját vagy csukáját.

Szegvár látnivalói

Vármegyeháza, volt Károlyi-kastély

Csongrád megye második legnagyobb nagyközsége 1776 után megyeszékelyi rangot kapott köszönhetően a főispáni tisztet betöltő Károlyi grófoknak és barokk kastélyuknak. Szegvár látnivalói is többségükben a Károlyi családhoz köthetők.

A Vármegyeház épülete a Dóczy-kúria telkén épült. Károlyi Sándor gróf tataroztatta 1725–27, s falakkal is körbevette. Amikor Szegvár lett a vármegye székhelye, megvették a Károlyi-kúriát megyeháza céljára, az ár nyolcszorosának megfelelő összeget költöttek az átalakításokra.

Az udvarban állt a börtön, ahol állítólag Rózsa Sándor is raboskodott. Ezt a 20. század elején lebontották.

A 18. század végén a Vármegye székhelye Szentesre költözött. 1902-től árvaház, aggok menhelye, leánynevelő intézet is volt, különféle női szerzetesrendek kezelésében. Egy időben itt élt például a boldoggá avatott Salkaházi Sára szociális testvér is.

1950-ben az épületet államosították, és 1997-ig nevelőotthonként működött. Azóta helyi rendezvények (falunapok, egyházi találkozók, kiállítások) színhelye az épület és udvara.

Falumúzeum

A Károlyiak birtokát igazgató tiszttartó klasszicista háza ma a falumúzeum.

Szegvár

Régészeti leletek

A településtörténet emlékeinél értékesebbek a Szegvár hátárából értékük miatt országos gyűjteményekbe vitt, sok ezer éves régészeti leletek. A leghíresebb ezek közül az égetett agyagszobor, a Sarlós Isten a kr. e. IV. évezredből. Jelentőségét az adja, hogy ez Európa legrégebbi, hatalmi jelvénnyel ábrázolt istenszobra. Feltehetően Zeuszt jeleníti meg, az arcot lapos maszk fedi. A másolata itt, az eredetije pedig a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban látható.

Pusztai-féle szélmalom

A magas parton álló 19. századi szélmalmot szépen helyreállították, őrlőszerkezete ma is működőképes.

Szegvár
Szegvár

Római katolikus templom

A Károlyi család 1737-ben a török korban megrongálódott templom szentélyrészét tataroztatta. 1753-ban épült meg a templom hajójának első, majd az 1810-es években a második fele. A templomot díszítő képek, freskók nagy művészek munkáinak másolatai.

A főoltárkép Jakobey Károly munkája, amelyet Lotz Károly Mária születése című munkájáról másolt. A mellékoltárok képei Szent Józsefet és Szent Annát ábrázolják. A keresztelőmedence és a padok 1790-ből valók.

Nepomuki Szent János-szobor

Nepumuki Szent János szobrát Forray Máté szegvári tanító állíttatta 1795-ben. A Kurca hídja mellett áll. 1992-ben restaurálták.

A településen érdemes nyitott szemmel járni, mert bővelkedik tornácos gazdaházakban, szép deszkahomlokzatokban, oromzáró kovácsoltvas díszekben.

További látnivalók Csongrád megyében

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük