Szegedi Új zsinagóga

A szegedi Új zsinagóga Magyarország második és a világ negyedik legnagyobb zsidó temploma. A 22 zsinagógát tervező Baumhorn Lipót legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen ad helyet komoly- és könnyűzenei koncerteknek.

Szegedi Új zsinagóga

Szegedi Új zsinagóga

Szeged – hazánk harmadik legnagyobb városa – az új kőkor óta lakott hely. A török időben elnéptelenedett városba a hódoltság megszüntetése után szerb, német, zsidó származásuak telepedtek le. Csak 1719-ben szerezte vissza újra Szeged a szabad királyi városi rangját, ezért is tartották 2019-ben a 300 éves Szeged ünnepség sorozatot.

A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 1800–1803-ban építették, ez nem maradt fenn.

Szegedi Új zsinagóga

1840–1843-ban új zsinagógát építettek neoklasszicista stílusban Lipovszky Henrik és Lipovszky József terveivel és vezényletével. Ez, a ma Régi zsinagógaként hívott épület ma is áll a Hajnóczy utcában. Az önkormányzati tulajdonú épületet kulturális célokra használják.

A 19. század végére a régi zsinagóga kicsinek bizonyult. Új, nagyobb templom építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján. Az eklektikus stílusú épület a szecessziós, a mór-arab-mediterrán, a barokk, a gótika és román stílus elemeit is magán hordozza. A stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (1854–1944) főrabbinak, aki szerette volna megjeleníteni a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét is. A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak.

A régi zsinagógához közeli hatalmas telekre szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, impozáns épületet építettek. Hazánk második legnagyobb zsinagógájának külső homlokzatán a keleties hatás, a mór és a szecessziós elemek alkotnak harmonikus egységet. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült, 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m.

Szegedi Új zsinagóga

A kupola belül barokk jellegű, a világot szimbolizálja. A feliratok a létet meghatározó három (de, héberül négy szóval kifejezhető) elemre utalnak: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupola 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja. A csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. Középen a Dávid csillag körül a nap sugarai koronázzák meg az égboltot.

A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Manó munkája, bár ezeket gyakran tévedésből testvérének Róth Miksának tulajdonítják. A templom szecessziós ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményeit jelenítik meg. Az Új zsinagóga felépítésének időpontját is megörökítették. A főbejárat felett a Régi zsinagóga látható egy csónakkal, ami az 1879-es szegedi nagy árvízre emlékeztet. Mellette pedig az Új zsinagóga díszeleg.

A karzattartó oszlopok a román stílus, az orgona feletti csillagboltozat a gótikus stílus példái. A falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniájának és a stílusjegyek mértékletes alkalmazásának köszönhetően egységesnek tűnik az összhatás.

Az aranyozott oltárfalon a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető. A Nílus-parti sittimfából készült frigyszekrényt egy félretolható függöny takarja. A frigyszekrényben tóratekercsek vannak, amelyek héber írással Mózes öt könyvét tartalmazzák. Ezekből egy-egy szakaszt a zsidó szombatokon és ünnepnapokon a tóraolvasó olvas fel. A felső szószékből a rabbi szól híveihez, az oltárnál az előimádkozó imádkozik.

Az orgona a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár alkotása. A 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos hangszeren gyakran orgonakoncerteket adnak.

Löw Immanuel kezdeményezésre ebben a zsinagógában alkalmaztak először magyar nyelvű feliratot a diadalíven:

“Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!”

A közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos:

“Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!”

A zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 pedig a karzat padjaiban a nőknek.

Régen a nagy előcsarnokban gyűlt össze a násznép, itt történt az esketést megelőző lefátyolozás. 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja, az elhurcoltak ingóságainak gyűjtőhelye. Ma Holokauszt-emlékcsarnokként a második világháború alatt haláltáborokban vagy munkaszolgálatban meghalt zsidókra emlékeztet. A Szegedről elhurcolt 6.600 zsidó közül kevesebb mint 1500 tért vissza. A márványtáblákon 1900 név olvasható.

Egy másik tábla 3000 délvidéki mártírnak állít emléket, egy következő tábla a Kistelekről elhurcoltak neveit tartalmazza. Két fekete kőkoporsó a védtelen áldozatokra emlékeztet, a gyermekekre és az öregekre.

1990-től működik a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány, amely orgonakoncertek, kiállítások és egyéb kulturális rendezvények bevételeiből próbálaa finanszírozni a felújításokat. 2017-ben 950 millió forintot költöttek a zsigagóga felújítására.

.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 3
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkettő + 7 =