Szatmárcseke látnivalói: élen a csónakos fejfás temető
Szatmárcseke az ország észak-keleti részén a legészakibb csücsökben fekszik. Neve összeforrt a Himnusz szerzőjének nevével. Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) Szatmárcsekén élve lett igazán költő, 1823. január 22-én itt fejezte be a Himnuszt. Ennek tiszteletére 1989-től minden évben január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra napját. Szatmárcseke látnivalói között a Kölcsey emlékek után az első helyen kell említeni a csónakos fejfákkal teli református temetőt.
Szatmárcseke rövid történelme
A Tiszahát kincsének is nevezik Szatmárcsekét, ami a Tisza, a Túr folyó és az Öreg-Túr ölelésében fekszik.
Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a felhúzott palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. IV. Béla a tatárjárás után elrendelte a vár megerősítését.
Szatmárcseke (Cseke) nevét 1181-ben említik először, mint virágzó községet saját templommal. Ebben megemlítenek egy Cseke nevű erdőőrt, aki a falut alapította. Más nézet szerint neve valószínűleg a csetlés szóból ered. A „honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán”, a csetlésből lett Cheke, majd cseke szó. Mai nevét 1908-tól használják.
A település sok viharos időszakot ért meg. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.
A 17–18. században a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.
Kölcsey Ferenc kötődése Szatmárcsekéhez
A közeli kölcsét is birtokló Kölcsey-család 1361-ben kapta birtokba a vidéket Nagy Lajos királytól. A birtok évszázadokon át öröklődött családon belül, mígnem Kölcsey Péterhez kerül, aki gazdálkodni kezdett rajta. Fia, Ferenc feltehetően már fiatalember volt, amikor először itt járt.
„A környék, melyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad, a felette magányos”- írta idekötözése után a bárányhomló miatt fél szemére megvakult, visszahúzódó költő. Kölcsey Fernec azéért jött ebbe az isten háta mögötti kis faluba, hogy megtalálja itt a harmóniát. .
Egy csládi legendájuk szerint az egyik őse egy vita alkalmával megölt egy Domahidyt, akinek özvegye megátkozta a bűnöst, hogy soha többé ne legyen békesség a családjában. Ám a rontás feltehetően nem fogott, nagyon szerette testvéreit. Saját gyermekeként nevelte korán meghalt öccsének fiát, Kálmánt, akihez a Parainesis cmű művet írta, és kislányát, Helenát, akit a családban Lenkánek becéztek. 1820-ban vetette papírra Szép Lenka című érzelmes, szomorú balladáját.
Kölcsey Ferenc itt élve lett igazán költő, 1823. január 22-én itt írta meg leghíresebb versét a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból címmel. Ám 1838. augusztus 24-én úgy halt meg, hogy nem is gondolta volna, műve egyszer nemzeti himnusszá válik.
A birtokán tapasztalt élmények hatására döntött úgy, hogy szűkebb hazája érdekében politikai pályára lép. Megyei jegyző, majd országgyűlési követ lett.
Szatmárcseke látnivalói, nevezetességei
Kölcsey emlékszoba
A hajdani Kölcsey-kúria helyén épült Művelődési Ház épületében található a Kölcsey emlékszoba, a költö eredeti haszálati tárgyaival. Kölcsey maga építette a kúriáját, ahol barátai sokszor meglátogatták: Eötvös József, Szemere Pál és Wesselényi Miklós rendszeres vendége volt. Ám halála után az épületet lebontották, ennek helyén áll a művelődési ház.
A hely Kölcsey-kúria néven történelmi emlékhely. A történelmi emlékhelyek a Kormány által rendelettel meghatárzott helyszínek, amelyek a magyar nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírtak. A több mint 50 helyszín között kastélyokat, várokat, templomokat egyaránt találunk.
Kölcsey Ferenc szobra
A történelmi emlékhely előtt áll Kölcsey Ferenc egész alakos bronzszobra, melyet a Himnusz születésének 150., s a költő halálának 135. évfordulójára állítottak fel. Marton László készítette.
Szatmárcsekei csónakos fejfás temető
Hazánk egyik legkülönlegesebb temetője a szatmárcsekei református csónakos fejfás temető, amit 1973-ban védetté nyilvánítottak. Nemzeti zarándokhely is.
A 600 embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló fekete fejfák kiképzése egyedülálló. A csónak alakú, illetve emberarcú fejfák eredetét máig vitatják. Az a vélekedés, hogy az élet és a halál együtt testesül meg a fejfákon.
A fejfák utalhatnak arra is, hogy nagy árvizek idején csak csónakkal tudták megközelíteni a temetőt.
A helyi hagyomány szerint a múlt században egy vízbe fulladt legény sírjára állították először a csónakfát. A víz, mint éltető elem, az ember és a csónak – mellyel a mindennapi élelmet keresi – együtt jelentették az életet, de együtt hordozták a halált is. Az egyforma fejfák az életbeni különbség után, a halál utáni egyformaságot is tükrözik.
Az elhunytak neve alatt rímes üzenetek olvashatóak, és az A.B.F.R.A, vagyis „A boldog feltámadás reménye alatt” rövidítés.
Kölcsey Ferenc síremléke
A temető legmagasabb pontján áll Szatmárcseke leghíresebb fiának, a faluban 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferencnek síremléke. A síremléket rokonai és tisztelői állíttatták a költő sírja felett, melyet 1856. május 18-án ünnepélyesen lepleztek le.
A fehér márványból készült hat köroszlopos, párkánnyal egybefogott síremléken mindig van friss virág.
1847-ben a Szatmárban barangoló Petőfi Sándor így írt a temetői látogatásáról az Úti levelek Kerényi Frigyeshez című művében: „meg-meglátogattam a szent sírt, melyben legnemesebb szívek egyike hamvad.”
A temető szabadon látogatható reggeltől sötétedésig.
Szatmárcsekei Tájház
A 18. században épült taposott szalmatetős szegényparaszti lakóházban berendezett kiállítás népi bútorokkal berendezve várja a látogatókat.
Református templom
Református templomát a 15. században építették.
Római katolikus templom
A római katolikus templom 1840 táján, klasszicista stílusban épült.
Szatmárcsekén nagy múltja van a szilvalekvárfőzsének, jó pár éve minden év augusztusában nemzetközi szilvalekvárfőző versenyt is tartanak.
Kölcsey-emlékplakett
Kölcsey-emlékplakett a Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított magyar művészeti díj, amit a magyar kultúra napján adnak át Szatmárcsekén. A magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. A plaketett Melocco Miklós szobrászművész tervezte.
További infromácsiót Szatmárcseke hivatalos oldalán találsz.
Látnivalók Szatmárcseke közelében
- Tákos temploma: a mezitlábas Notre Dame
- Turistvándi vízimalom
- Luby-kastély és az Antik Rózsák kertje
