Szatmárcseke látnivalói: élen a csónakos fejfás temető

Szatmárcseke az ország észak-keleti részén a legészakibb csücsökben fekszik. Neve összeforrt a Himnusz szerzőjének nevével. Szatmárcseke látnivalói között első helyen kell említeni a csónakos fejfákkal teli református temetőt. Kölcsey Ferenc itt élve lett igazán költő, 1823. január 22-én itt fejezte be a Himnuszt.

Szatmárcseke csónakos fejfás temető

Szatmárcseke látnivalói és története

Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a felhúzott palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. IV. Béla a tatárjárás után elrendelte a vár megerősítését.

Szatmárcseke (Cseke) nevét 1181-ben említik először, mint virágzó községet saját templommal. Neve valószínűleg a csetlés szóból ered. A „honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán”, a csetlésből lett Cheke, majd cseke szó. Mai nevét 1908-tól használják.

A település sok viharos időszakot ért meg. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.

A Kölcsey-család 1361-ben kapta birtokba a vidéket Nagy Lajos királytól. Kölcsey Ferenc itt élve lett igazán költő, 1823. január 22-én itt írta meg a Himnuszt.

A 17–18. században a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.

Szatmárcseke

A Művelődési Ház épületében található a Kölcsey emlékszoba.

Kölcsey-kúria történelmi emlékhely. A történelmi emlékhelyek a Kormány által rendelettel meghatárzott helyszínek, amelyek a magyar nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírtak. A több mint 50 helyszín között kastélyokat, várokat, templomokat egyaránt találunk.

Szatmárcsekei csónakos fejfás temető

Hazánk egyik legkülönlegesebb temetője a szatmárcsekei református csónakos fejfás temető, amit 1973-ban védetté nyilvánítottak. Nemzeti zarándokhely is.

A 600 embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló fekete fejfák kiképzése egyedülálló. A csónak alakú, illetve emberarcú fejfák eredetét máig vitatják. Az a vélekedés, hogy az élet és a halál együtt testesül meg a fejfákon.

A fejfák utalhatnak arra is, hogy nagy árvizek idején csak csónakkal tudták megközelíteni a temetőt.

Szatmárcseke

A helyi hagyomány szerint a múlt században egy vízbe fulladt legény sírjára állították először a csónakfát. A víz, mint éltető elem, az ember és a csónak – mellyel a mindennapi élelmet keresi – együtt jelentették az életet, de együtt hordozták a halált is. Az egyforma fejfák az életbeni különbség után, a halál utáni egyformaságot is tükrözik.  

A temető legmagasabb pontján áll Szatmárcseke leghíresebb fiának, a faluban 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferencnek síremléke. A síremléket rokonai és tisztelői állíttatták a költő sírja felett, melyet 1856. május 18-án ünnepélyesen lepleztek le.

A fehér márványból készült hat köroszlopos, párkánnyal egybefogott síremléken mindig van friss virág.

Szatmárcseke Kölcsey síremlék

A temető szabadon látogatható reggeltől sötétedésig.

Szatmárcseke hivatalos oldala:

http://szatmarcseke.hu/

Látnivalók a közelben

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük