Szatmárcseke látnivalói: élen a csónakos fejfás temető
Szatmárcseke az ország észak-keleti részén a legészakibb csücsökben fekszik. Neve összeforrt a Himnusz szerzőjének nevével. Szatmárcseke látnivalói között első helyen kell említeni a csónakos fejfákkal teli református temetőt. Kölcsey Ferenc itt élve lett igazán költő, 1823. január 22-én itt fejezte be a Himnuszt.
Szatmárcseke látnivalói és története
Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a felhúzott palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. IV. Béla a tatárjárás után elrendelte a vár megerősítését.
Szatmárcseke (Cseke) nevét 1181-ben említik először, mint virágzó községet saját templommal. Neve valószínűleg a csetlés szóból ered. A „honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán”, a csetlésből lett Cheke, majd cseke szó. Mai nevét 1908-tól használják.
A település sok viharos időszakot ért meg. Török, tatár, német portyázó csapatok dúlták, kolera sújtotta, sokszor szenvedett az árvizektől, 1865-ben pedig majdnem teljesen leégett.
A Kölcsey-család 1361-ben kapta birtokba a vidéket Nagy Lajos királytól. Kölcsey Ferenc itt élve lett igazán költő, 1823. január 22-én itt írta meg a Himnuszt.
A 17–18. században a Kölcsey és Kende rokon családokon kívül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.
A Művelődési Ház épületében található a Kölcsey emlékszoba.
Kölcsey-kúria történelmi emlékhely. A történelmi emlékhelyek a Kormány által rendelettel meghatárzott helyszínek, amelyek a magyar nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírtak. A több mint 50 helyszín között kastélyokat, várokat, templomokat egyaránt találunk.
Szatmárcsekei csónakos fejfás temető
Hazánk egyik legkülönlegesebb temetője a szatmárcsekei református csónakos fejfás temető, amit 1973-ban védetté nyilvánítottak. Nemzeti zarándokhely is.
A 600 embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló fekete fejfák kiképzése egyedülálló. A csónak alakú, illetve emberarcú fejfák eredetét máig vitatják. Az a vélekedés, hogy az élet és a halál együtt testesül meg a fejfákon.
A fejfák utalhatnak arra is, hogy nagy árvizek idején csak csónakkal tudták megközelíteni a temetőt.
A helyi hagyomány szerint a múlt században egy vízbe fulladt legény sírjára állították először a csónakfát. A víz, mint éltető elem, az ember és a csónak – mellyel a mindennapi élelmet keresi – együtt jelentették az életet, de együtt hordozták a halált is. Az egyforma fejfák az életbeni különbség után, a halál utáni egyformaságot is tükrözik.
A temető legmagasabb pontján áll Szatmárcseke leghíresebb fiának, a faluban 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferencnek síremléke. A síremléket rokonai és tisztelői állíttatták a költő sírja felett, melyet 1856. május 18-án ünnepélyesen lepleztek le.
A fehér márványból készült hat köroszlopos, párkánnyal egybefogott síremléken mindig van friss virág.
A temető szabadon látogatható reggeltől sötétedésig.
Szatmárcseke hivatalos oldala:
Látnivalók a közelben
- Tákos temploma: a mezitlábas Notre Dame
- Turistvándi vízimalom
- Luby-kastély és az Antik Rózsák kertje
