Szarvas látnivalói – a történelmi Magyarország középpontja
Szarvas nem csupán a „Történelmi Magyarország közepe” cím büszke viselője, de lenyűgöző turisztikai látnivalókkal is büszkélkedhet. A Körösök vidékének gyöngyszeme ideális célpont családok, párok és egyedül utazók számára egyaránt. Szarvas látnivalói, nevezetességei és természeti szépségei minden igényt kielégítenek, nem fognak csalódni azok akik pihenésre, kikapcsolódásra és kulturális élményekre vágynak.
Szarvas fekvése és rövid történelme
A Békés megyei Szarvas Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.
Szarvas környéke már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. A települést először Anonymus említi, Szarvashalom néven.
1461-ben az Ábránfyak tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak. Török kézre valószínűleg Gyula eleste 1566-os eleste után került. A szarvasi nagy halmot megfelelőnek taartották védelmi célra, így 1589 előtt hatalmas palánkvárat építtetett belőle. A halom négy földbástya megépítésére éppen elégséges földet adott, a Körös pedig a bástya mellett levő várárokba bőségesen ontotta a vizet.
A palánkvárat 1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy ’86-ban a keresztények újra elfoglalták, de a vár és a település elpusztult, a környék teljesen kihalt.
A település újabb történelme 1720-tól számítható, amikor a területet sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, mint Öcsödhöz tartozó pusztát. Felvidéki jobbágyok százait telepítette ide. 1723-ban vásárjogot kapott a település és a mezővárosok sorába lépett.
Nagyban előmozdította Szarvas fejlődését először az, hogy 1801-ben a Körösön hidat építettek. Szarvas város földesurai, kivált gróf Batthyányi László, a társadalmi élet terén is hathatósan működtek Szarvas felvirágoztatásán.
A 18–19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.
A kiegyezés után, 1872-ben, Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település.
Szarvas látnivalói, nevezetességei
Szarvas egyaránt bővelkedik természeti szépségek és kulturális látnivalókban, programokban. A látnivalók egy részéről már már készítettem részletes beszámolót, ezt a fotókra kattintva éred el.
Szarvasi Arborétum – Pepi-kert
Hazánk egyik legszebb arborétuma, mely lenyűgöző növénygyűjteményének köszönhetően igazi paradicsom a természet szerelmeseinek.
Körösök
A Körösök vidéke ideális hely a vízi sportok szerelmeseinek. Lehetőség van csónakázásra, kajakozásra, kenuzásra, de akár horgászni is.
Holt-Körös
A Holt-Körös festői tája igazi kikapcsolódást nyújt. Lehetőség van sétálni, biciklizni, vagy akár piknikezni a folyóparton.
Mini Magyarország
Magyarország legnagyobb makettparkja, ahol hazánk nevezetes épületeit és tájait csodálhatjuk meg kicsinyített méretben.
Történelmi Magyarország közepe emlékmű
A magyar nemzet összetartozásának szimbóluma, mely Szarvast a történelmi Magyarország mértani középpontjába helyezi.
Szarvasi Vízi Színház
A Holt-Körös partján álló vízi színpadon nyáron változatos programok várják a látogatókat.
Szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő
A gyógyvízéről híres fürdő ideális hely a pihenésre és a feltöltődésre.
Szarvasi Szárazmalom
Az ország egyetlen, működőképes és eredeti helyén fennmaradt szárazmalma ma már múzeumként funkcionál. A szarvasi szárazmalom nemzetközi viszonylatban is különlegességnek számít, hiszen a igen kevés épen maradt szárazmalmot találunk a nagyvilágban. Az egyedülálló műemlékben a felújítás után 2018. augusztus 17-től is megismerkedhetünk a gabonaőrlés ősi mesterségével.
Bolza-kastély
A Holt-Körös bal partján álló Bolza-kastély az 1810-es években épült klasszicista stílusban. A 20. század közepe óta állami tulajdonban van, belülről nem látogatható. Parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület több különleges növénnyel.
Szarvasi „Katalin II.” sétahajó
Az 1986 óta üzemelő Katalin II. Sétahajó, Szarvason, a Dél-alföldi régió szívében egész nyáron várja az idelátogatókat. Az érintetlen környezet, a Holt-Körös nyugodtsága és gazdag élővilága hozzájárul, hogy egyedi élményben vegyenek részt a kalandvágyó turisták.
Milleniumi emlékmű
Transzformátor házak
Szarvason négy városképi jelentőségű úgynevezett „kőházas” transzformátorállomás is található. Az már nem tudom megmondani hogyan és hol botlottunk az egyikbe, de igazi kuriózum.
Szarvasi Gasztronómiai Fesztivál
Évente megrendezett fesztivál, ahol megismerkedhetünk a helyi gasztronómiai különlegességekkel.
További látnivalók Szarvason
- Erzsébet-liget, salakmentes teniszpályáival
- Református templom
- Csáky-kastély
- Mitrovszky-kastély
- Evangélikus Ótemplom
- Evangélikus Újtemplom
- Ruzicskay György Alkotóház
- Szlovák Tájház
- Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár
- Szent Klára-templom
Tippek a Szarvasra látogatóknak
- A legjobb idő Szarvas meglátogatására a tavasz vagy az ősz, amikor az időjárás kellemes, és a természet is gyönyörű.
- Szarvas tömegközlekedéssel is jól megközelíthető, de autóval a legegyszerűbb bejárni a környéket.
- Szarvason számos szálláslehetőség közül választhatunk, a kempingtől a luxushotelekig.
- Érdemes Szarvas turisztikai kártyát vásárolni, amellyel ingyenesen látogathatunk el számos turisztikai látnivalóba, és kedvezményeket kaphatunk a programokra és szolgáltatásokra.
- Szarvason számos étterem és kávézó található, ahol megkóstolhatjuk a helyi specialitásokat.
