Sisi, azaz Erzsébet királyné nyomában
Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sisi (gyakan tévesen Sissi), Magyarország és Ausztria történelmének egyik legmeghatározóbb alakja. A szépsége, karizmatikus személyisége, valamint a magyar nép iránti szeretete révén örökre beírta magát a történelemkönyvekbe és az emberek szívébe. A blogbejegyzésben végigkövetjük Sisi életének legfontosabb eseményeit és helyszíneit, amelyek a mai napig emléket állítanak ennek a különleges asszonynak. Végül pedig egy teszttel próbára teheted tudásod Sisi életéről.
Születés és gyermekkor: Possenhofen kastély, Bajorország
Erzsébet Amália Eugénia 1837. december 24-én született Münchenben, a bajor Wittelsbach-ház sarjaként. Gyermekéveit a család vidéki birtokán, a Starnbergi-tó partján fekvő Possenhofen kastélyban töltötte. Itt, a Starnbergi tó partján található nyári kastélyban nevelte gyermekeit Miksa és Mária Ludovika hercegnő. A nyolc gyermek közül Sisi (1837-1898) harmadikként érkezett a családba. Ez az idilli környezet, ahol Sisi szabadon barangolhatott a természetben, mélyen meghatározta a személyiségét és a természet iránti szeretetét, ami később is végigkísérte életét.
Házasság: Bécs és Bad Ischl
Sisi 1854-ben ment feleségül Ferenc József osztrák császárhoz, ezzel osztrák császárné és magyar királyné lett.
A lánykérésre a híres fürdővársoban, Bad Ischl-ben, a Császárvillában került sor. A császári villát Ferenc József és Erzsébet nászajándékul kapta Zsófia főhercegnőtől és a következő években klasszicista stílusban jelentősen kibővítették és sokat tartózkodtak itt. Ferenc József egykori nyári rezidenciája ma részben múzeumként üzemel, belépőjegy ellenében, vezetéssel látogatható.
A birtokon található a Sisinek épített Marmorschlössl teaház is, ami napjainkban egy Fotómúzeumnak ad otthont.
Az esküvőt a bécsi Augustinerkirche-ben tartották, ami a bécsi Hofburg része. Erzsébet nemcsak szépségével hódította meg a császárt, hanem független, erős akaratú személyiségével is. A Hofburgban található Sisi Múzeum gazdag gyűjteménye betekintést nyújt életének mindennapjaiba, személyes tárgyaiba és ruháiba.
A Schönbrunn kastély volt továbbá Ferenc József császár születési és halálozási helye, valamint Erzsébet királyné (Sisi) egyik kedvenc tartózkodási helye.A kastély nemcsak a Habsburgok gazdag történelmét őrzi, hanem a barokk építészet egyik legszebb példája is. A kastély termei és kertjei ma is visszaadják azt a fényűzést és pompát, amely egykor az osztrák császári udvart jellemezte. Erzsébet királynéhoz (Sisi) kötődő személyes emlékek is megtalálhatók itt, hiszen Schönbrunn fontos helyszíne volt életének és a Habsburg-dinasztia történetének.
Sisi madeirai tartózkodása
Madeirán egy szobor emlékeztet arra, hogy a királyné 1860–1861 telén a portugál szigeten tartózkodott. Erzsébet királyné már fiatal korában is gyenge egészséggel küzdött, és 1860-ra orvosai úgy ítélték meg, hogy komoly pihenésre és klimatikus változásra van szüksége, hogy felépüljön a tüdőbetegségéből, ami akkoriban gyakran tuberkulózist jelentett.
Az orvosok enyhe, tengeri éghajlatú helyeket javasoltak a gyógyuláshoz. Madeira szigete, amely a kellemes klímájáról és tiszta levegőjéről volt híres, ideális helyszínnek bizonyult. Funchalban, a sziget fővárosában szállt meg. A Quintinha de São João nevű villa volt az egyik fő tartózkodási helye, amely később egy híres vendégház lett. Erzsébet itt töltötte napjait sétálva a városban és a sziget gyönyörű tájain.
Gödöllői Királyi Kastély: a nyugalom Szigete
A magyarokkal való szoros kapcsolata különösen fontos szerepet játszott életében. 1867-ben a Budai Várban, a Mátyás-templomban koronázták meg magyar királynévá. Sisi a magyar népet különösen közel érezte magához, és sok időt töltött Magyarországon.
1882-ben többször is ellátogatott a főváros legmagasabb pontjára, a János-hegyre, ahol egy fából épült, alacsony kilátóból élvezhette a páratlan panorámát. Emléke előtt tisztelegve 1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer koronát ajánlott fel egy új, kőből épített kilátó építéséhez. Schulek Frigyes terve alapján, Kluczinger Pál építésvezető irányításával készített kilátó átadására 1910. szeptember 8-án került sor, nevét Erzsébet királynéről kapta. Ez a ma is látogatható Erzsébet-kilátó.
Erzsébet egyik kedvenc tartózkodási helye a Gödöllői Királyi Kastély volt, amelyet a magyar nemesség ajándékozott a királyi párnak megkoránázásuk után. A kastély a királyné számára a pihenés és a magánélet szigete volt, ahol elvonulhatott a bécsi udvar nyüzsgése elől. Sisi gyakran töltötte itt a tavaszokat és az őszi hónapokat, lovagolva a kastély parkjában vagy sétálva a környező erdőkben.
1882-ben egy neoreneszánsz stílusú királyi várót építettek a gödöllői vasútállomáson, hogy Sissi kedvenc kastélyához érkező királyi párt rangukhoz méltóan fogadhassák.
Személyes tragédiák és visszavonulás: Achilleion és Genf
Sisi életét számos tragédia árnyékolta be, beleértve elsőszülött lánya, Zsófia halálát és fia, Rudolf trónörökös tragikus öngyilkosságát. Ezek a veszteségek mély depresszióba taszították, és egyre inkább elvonult a nyilvánosság elől. 1889-ben megépíttette a görögországi Korfun az Achilleion palotát, ahol a görög mitológia iránti szeretetét fejezhette ki, és ahol vigaszt talált fájdalmában.
1898. szeptember 10-én Sisi Genfben tartózkodott, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni halálos szúrással megölte. Halála megrázta egész Európát, és legendává tette őt.
Halálának 100. évfordulójára a merénylet színhelyére egy 2 és fél méter magas szobrot állíttattak a svájciak.
Talán ez a legbájosabb, legkecsesebb Sisi-szobor, amivel találkozhatunk.
A közeli Beau – Rivage szállodában – ahol megszállt Sisi – ápolják az emlékét. Az emeleti folyosón vitrinekben állították ki Sisi néhány ruhatári darabját és személyes tárgyát.
Sisi emlékezete a világban
Erzsébet királyné élete tele volt ellentmondásokkal, fényűzéssel, tragédiákkal, de leginkább mély emberséggel és szeretettel, különösen a magyar nép iránt. Az általa kedvelt helyszínek ma is élő emlékként szolgálnak, amelyek felidézik a „magyarok királynéjának” emlékét. Ha bármikor is ellátogatunk ezekre a helyekre, érdemes megemlékezni arról az asszonyról, aki élete végéig szívén viselte a magyarok sorsát.
Sisi emlékét ma számos helyszín őrzi. Idős korában rengeteget utazott, a helyszíneen később emlékművek vagy szobrok készültek a tiszteletére. Ezek az emlékművek nemcsak a magyarországi és osztrák helyszíneken találhatóak meg, hanem Európa több más országában is.
A bécsi Burgparkban található Erzsébet-emlékmű méltó emléket állít a tragikus sorsú királynénak.
A legtöbbet kritizált Sisi-szobor a budapesti Madách téren áll. R. Törley Mária szobrászművész bronz alkotását 2018-ban állították fel. Az elnagyoltnak tűnő szoboralak mellkasán (az 1867-es kiegyezés előkészítésében nyújtott óriási segítségére utalva) címert viselt, kezében ernyőt tart. A közel másfélszeres életnagyságú bronzalak indokolatlan méretű és felépítésű, leginkább egy síremlék hatását keltő kőtömbön foglal helyet.
Gödöllőn, az Erzsébetligetben hatalmas szoborral emlékeznek a város kedves látogatójára.
Sisi szobra Nagykanizsán
A nagy szegedi árvíz utáni újjáépítések idején Sisi többször elkísérte férjét a Tisza parti városba.
A fotók egy része saját, a többit pedig köszönöm olvasóinak, Kiss P. Dórának és Kiri Józsefnének!
