Simontornyai vár, Tolna megye középkori büszkesége

A reneszánsz stílusú Simontornyai vár Tolna megye büszkesége. A 13. században, a Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró építtette, vár, illetve később a város is róla kapta a nevét. Fénykorát a 1500-as évek elején élte, ekkor történt az eredetileg gótikus vár reneszánsz átépítése is.

Simonytornya és a vár rövid története

Az alig négyezres lakosú Simontornya Tolna megye kilencedik legnépesebb települése, városi rangját 1995-ben kapta. Bőrgyáráról és középkori váráról híres, a város a nevét is várának köszönheti.

A Tolnai-dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió. A folyó árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját alkotó öregtornyot Döröcske nembeli Salamon fia Simon.

A 13. század végéig csak két hídon lehetett megközelíteni a várat. Az egykori névadó torony ma már nem létezik.

A Simontornyai vár első írásbeli említése 1324-ből származik. Az oklevél tanusága szerint Károly Róbert Hencfia János budai várnagynak adományozza “castrum seu Turrym siue possessionem Symonthurnya vocatum”.

1347-ben a Lackfiak örökölték, 1397-ben a Kanizsaiaké lett. 1424-ben, birtokcserével Ozorai Pipó szerezte meg, akit az Ozorai vár történetéből ismerhetünk. 1427 után a Garai família birtokába került. 1448-ben Garai László nádor Farkas László budai bírónak adta zálogba a várat. Ekkor épült a vár külső védőöve, amelynek maradványai nagyon lepusztult állapotban, de ma is láthatók.

1482-ben a vár ismét a korona tulajdonába került és Beatrix királyné tulajdona lett 1500-ig, amikor az királyné elhagyta Magyarországot.

1508-ban kerül Buzlay Mózes tulajdonába, aki Ulászló udvarában királyi főajtónálló volt. A Buzlay a középkori várból az itáliai reneszánsz ízlést követő, előkelő főúri székhelyet alakított ki itt. Felépítik a kaputorony, öregtorony és lépcsőház új tömbjét. A régi palotaszárnyat átalakítják, még egy emeletet húznak rá és udvari oldalán teljes hosszában végigfutó oszlopos, árkádos loggiát emelnek elé.

Az egész épületet rendkívül finom reneszánsz faragványokkal ékes ajtók, kandallók, címerek stb., díszítették, amelyek a Jagelló-kori reneszánsz építészet legmagasabb színvonaláról tanúskodnak.A török uralom előtti utolsó ura Pöstyéni Gergely főudvarmester volt.

1543-ban elfoglalták a törökök és szandzsákszékhely lett. Bádeni Lajos a Simontornyai várat 1686. szeptember 27-én  foglalta vissza, 300 török hadifoglyot ejtve.

A Rákóczi-szabadságharc hét éve alatt a vár több ízben is gazdát cserélt. 1704 őszén Heister osztrák generális ostrommal bevette a várat, amit aztán Bottyán János foglalt vissza. A vár 1709-ig kuruc támaszpont volt. A vár a Rákóczi szabadságharc bukása után elvesztette jelentőségét, pusztulásnak indult, raktárnak, lakóépületnek is használták.

Az 1930-as években bőrgyári raktár lett a várból. A Simontornyai vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, a helyreállítás 1974-re fejeződött be. A lerombolt külső védőfalak maradványait a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. A kiegészítéseket mindenütt a régitől eltérő, vékony piros téglából készült falazatok különböztetik meg.

Simontornyai vár

Simontornyai vár kiállításai

Arnhoffer Klárától kaptunk leírást és fotókat a jól karbantartott várról.

“Budapesttől délre kb 130 km-re található a Sió árterébe épült, korábban mocsárral körülvett vár. Először 1277-ben említik, első tulajdonosa a nemes Döröcskei család Simon nevű gyermeke volt, innen a vár neve. Az évszázadok folyamán különböző tulajdonosai folyamatosan bővítették, átépítették. Mert az 1500-as években inkább reneszánsz kastély volt mint vár, a törökök könnyűszerrel bevették.

Az első nagy pusztítást viszont a Rákóczi-szabadságharc okozta, de nem ágyútűz által, hanem azzal, hogy a forradalmároknak szélsebesen erődítményt kellett varázsolniuk a palotából. A huszadik század elejétől bőrgyári raktárnak használták. Majd 1964-1975 között újították fel. A földszinten vár-, és helytörténeti kiállítás látható, az emeleten főleg festmény kiállítást találtunk.”

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Simontornyai vár

Az 1500-as évek elején Gergellaki Buzlay Mózes, Mátyás király diplomatája és a Jagellók főudvarmestere szerezte meg Simontornyát. A vár ekkor élte fénykorát.

A kaputorony és az öregtorony a lépcsőházzal ma Magyarországon az egyetlen épségben megmaradt reneszánsz együttes a XVI. század elejéről. 

Az öregtorony harmadik emelete a 18. századi erődítések alkalmával épült rá, eredetileg a gyulai és nagyvázsonyi várak tornyaihoz hasonló, lapos tetős, pártázatos kialakítású volt.

Simontornyai vár

Simontornyai vár látogatása

Az északi szárny maradványai felett ma modern védőépületben a vár kőtárát találjuk. A palotaszárny földszinti termeiben állandó kiállítás mutatja be a vár történetét. Az északi szárny védőépületében az egykori lovagterem maradványai láthatók.

A kaputorony emeleti szobája őrzi a vár legszebb kandallóját, amely egyedülálló a mai Magyarországon. Ilyen toszkánai eredetű kandallók álltak a budai és nyéki királyi palotákban és több más főúri várkastélyban.

A “Nemesi ősgalériák Tolna megyében” című állandó kiállítás alapját a főnemesi, köznemesi családi galériák, 18 -19. századi arcképei alkotják.

A várban időszakos vagy állandó kiállításokat szerveznek, a környezetében pedig nyaranta nagy sikerű és mára már országszerte híres hagyományőrző játékokat bonyolítanak le.

Nyitvatartási és egyéb információkat a vár hivatalos oldalán találsz.

A Simonytornyai vár látogatását érdemes összekötni a csupán 10 km méterre található Ozorai reneszánsz várkastély meglátogatásával.

Nagyon köszönöm Arnhoffer Klárinak a csodálatos fotókat és leírást!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

hét + 11 =