Shkodra (Shkodër), Albánia ötödik legnagyobb városa
Európa talán mai napig legtitokzatosabb országa Albánia. Bár az utóbbi időkben roham tempóban fejlődik a balkáni ország, a turizmus még nem igen fedezte fel magának. Aki a régi, érintetlen Albániát akarja látni már egy kicsit elkésett, de még mindig izgalmas útra számíthat. A Balkán egyik legősibb városaként Shkodra különleges helyet foglal el Albánia történelmében és kultúrájában. Olvass tovább és ismerd meg Shkodra látnivalóit!
Shkodra, Albánia északi kapuja
Először 2007-ben jártam Albániában. A két látogatás között hatalmas változást érzékeltem. Míg először egy békebeli, nyugodt, nyugati befolyásoktól mentes országba érkeztem, második alkalommal már érzékelhető volt, hogy nyitottak a nyugati kultúrák felé.
Az ország, ami régen igyekezett megtartani önállóságát, függetlenségét közben belépett a NATO-ba és az Európai Uniós csatlakozási igényét is bejelentette. Második látogatásomra a rossz minőségű utak egy részét autópálya váltotta fel, a tengerparton sorokoztak az újonnan épült szállodák.
Majd rá öt évre kíváncsian és kétségekkel telve indultunk el a titokzatos és érintetlen államba. Az első kellemes csalódás rögtön a határátkelésnél ért bennünket. A prucedúra hosszadalmas volt ugyan, mert azért alaposan megnézték kit engednek be az országba, de az időt kellemes környezetben egy vendéglátó egységben tölthettük, így hamar elrepült a két óra.
Amíg mi eszegettünk-iszogattunk, megvettük az első szuveníreket, feltankoltunk Skander bég konyakkal, fotózgattunk, addig a vámosok átnézték a buszt, bepecsételték az útlevelelünket. Mire feleszméltünk már indulhattunk is tovább a felfedező utunkra.
A határ melletti első város Shkodra, albánul Shkodër az ország ötödik legnagyobb városa. Azért útközben még várt ránk egy kaland, egy rozoga egysávos fahíd, amin át kellett kelni a teli buszunkkal. Meglátva a hidat sokan végig gondolták eddigi életüket. Ha csak a fahídon átkelés élménye miatt mennél Albániába vagy épp ez riasztana el, akkor ki kell ábrándítsalak. A fahidat azóta megszüntették, szép modern, biztonságos híd vezet át a túlpartra.
Shkodra, az egyetemi, gazdasági és kulturális központ
Shkodra (régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) jelentős egyetemi, kulturális és gazdasági központ is egyben, valamint katolikus érsekség székhelye.
A város elődjét Szkodra néven az i. e. 4. század közepén alapították a Drin és a Buna folyók találkozásánál elterülő síkságon. Az i. e. 3–2. században az Illír Királyságot irányító ardiaták egyik legfontosabb települése volt. I. e. 168-ban itt győzte le a római hadsereg az utolsó illír királyt, Genthioszt.A római uralom alatt megmaradt illírek lakta városnak, de a 7. században lakói elhagyták addigi településüket, és a korábban akropoliszként használt magaslatot kezdték el benépesíteni.
A Római Birodalom összeomlását követően, a 6. századtól több hullámban szlávok érkeztek a városba. Később a Dukljai Fejedelemség székvárosa lett.
1393-ban foglalták el először a törökök, de három évvel később, 1396-ban az albánok Porta elleni harcát támogató Velencei Köztársaság kezére került a város. 1479-ben a vár végül oszmán kézre került (török neve İşkodra).
Az 1815-ös és 1837-es földrengések következtében a Drin folyása megváltozott, s többször elárasztotta a városmagját, ezért a modern Shkodra központja innen 2 kilométerre északkeletre alakult ki.
Az 1912–1913. évi Balkán-háború során a montenegróiak vették ostromtűz alá a várost. Végül a londoni Nagykövetek Tanácsa által hozott döntés értelmében a Montenegrói Királyságnak át kellett engednie Shkodrát Albániának.
Az első világháború során, 1915. június 27-én a montenegróiak ismét megtámadták a várost, de aztán 1916 januárjában az Osztrák–Magyar Monarchia foglalta el Shkodrát. 1920 márciusában Shkodrát átengedték az albán nemzeti kormánynak.
A második világháború után a lerombolt Shkodrát újjáépítették, a korábbi szűk utcákat és alacsony házakat javarészt felváltották a szélesebb utak és a lakótelepek.
Shkodra (Shkodër) látnivalói
Rozafa vára (Kalaja e Rozafës)
A Shkodrai-tó partján elterülő város legfőbb nevezetessége az illír időkig visszavezethető Rozafa vára. A vár egy magas dombon helyezkedik el, lenyűgöző kilátást nyújtva a városra és a környező vidékre. A várat a rómaiak alapították, de az idők során számos civilizáció bővítette és erősítette meg, köztük a bizánciak, a velenceiek és az oszmánok is. A várhoz egy népszerű legenda is fűződik, amely szerint Rozafa, egy fiatal nő, saját életét áldozta fel, hogy a falak megmaradjanak.
A vár falain belül ma is látogathatók a középkori romok, a régi víztartályok és egy kisebb múzeum, amely a város és a vár történelmét mutatja be.
Shkodra-tó (Liqeni i Shkodrës)
Shkodra közvetlen közelében található a Shkodra-tó, amely Albánia legnagyobb tava, és a Montenegróval közös határ mentén helyezkedik el. A tó kristálytiszta vize és környező természeti szépsége vonzza a természet szerelmeseit és a pihenni vágyókat. A tó partján lehetőség nyílik hajókirándulásokra, piknikezésre, valamint a gazdag madárvilág megfigyelésére.
Albán-magyar barátság táblája
A régi magyar nevén Szkutariként ismert városba az első világháború idején az osztrák-magyar csapatok is eljutottak. Sőt az albán-magyar barátságra egy 1956-os tábla is emlékeztet.
Marubi Nemzeti Fotómúzeum (Muzeu Kombëtar i Fotografisë „Marubi”)
A Marubi Fotómúzeum egyedülálló intézmény Albániában, amely a fotográfia történetét és fejlődését mutatja be az országban. A múzeumot Pietro Marubi, egy olasz fotográfus alapította a 19. században, és gyűjteménye több mint 500 000 fényképből áll, amelyek Albánia történelmét és kulturális életét dokumentálják. A látogatók betekintést nyerhetnek a fotográfia technikai fejlődésébe és a balkáni térség társadalmi változásaiba.
Shkodra óvárosa és sétálóutcája
Shkodra óvárosa és sétálóutcája a város kulturális szívét képezi, ahol a látogatók élvezhetik a kávézók, üzletek és éttermek forgatagát. Az óvárosban sétálva régi albán házak, velencei hatású épületek és szűk utcák fogadják a turistákat. A város egyedi atmoszférája lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjünk Shkodra történelmébe és mindennapi életébe.
Szent István székesegyház
Albánia legnagyobb katolikus istenháza, a shkodrai Szent István-székesegyház. A katedrális építését a 19. század végén fejezték be, és Albánia legnagyobb katolikus temploma. A belső tér díszes oltárokkal és lenyűgöző festményekkel van tele, amely egy csendes elmélyülést nyújt a látogatóknak
Ólom-mecset (Ebu Bekr mecset)
A várhegy aljában terül el a 18. századi bazár és az Ólom-mecset. A városban jelentős számban élnek muzulmánok, a mecsetet 1416-ban építették.
Az 1995-ben újjáépített mecset a város egyik legfontosabb vallási központja, és különösen figyelemre méltó a szép, hagyományos építészeti stílusa miatt. A mecset környéke békés légkört áraszt, így ideális hely a meditációra és a nyugalom megtapasztalására.
Loro Boriçi Stadion
Shkodrában található az ország legnagyobb stadionja, a Loro Boriçi Stadion.
Albán bunkerek
Az Albániára oly jellemző bunkereket az út mellett, a kertekben és a közparkokban is megtaláljuk.
Jó döntés az albániai utazást Montenegró felől megközelítve kezdeni, ahol rögtön az albán kultúrtörténet egy ékességébe botlunk. A domboldalon álló hatalmas Rozafa várát a 14. században kezdték építeni. Az eredeti épületekből csak romok maradtak, de így is lenyűgöző, megkapó a látvány és a kilátás a városra.
