Shkodra (Shkodër), Albánia ötödik legnagyobb városa
Európa talán mai napig legtitokzatosabb országa Albánia. Bár az utóbbi időkben roham tempóban fejlődik a balkáni ország, a turizmus még nem igen fedezte fel magának. Aki a régi, érintetlen Albániát akarja látni már egy kicsit elkésett, de még mindig izgalmas útra számíthat. Olvass tovább és bemutatom Shkodër, azaz Shkodra látnivalóit.
Először 2007-ben, majd hat évre rá jártam Albániában. A két látogatás között hatalmas változáás érzékeltem. Míg először egy békebeli, nyugodt, nyugati befolyásoktól mentes országba érkeztem, második alkalommal már érzékelhető volt, hogy nyitottak a nyugati kultúrák felé.
Az ország, ami régen igyekezett megtartani önállóságát, függetlenségét közben belépett a NATO-ba és az Európai Uniós csatlakozási igényét is bejelentette. Második látogatásomra a rossz minőségű utak egy részét autópálya váltotta fel, a tengerparton sorokoztak az újonnan épült szállodák.
Majd 10 éve kíváncsian és kétségekkel telve indultunk el a titokzatos és érintetlen államba. Az első kellemes csalódás rögtön a határátkelésnél ért bennünket. A prucedúra hosszadalmas volt ugyan, mert azért alaposan megnézték kit engednek be az országba, de az időt kellemes környezetben egy vendéglátó egységben tölthettük, így hamar elrepült a két óra. Amíg mi eszegettünk-iszogattunk, megvettük az első szuveníreket, feltankoltunk Skander bég konyakkal, fotózgattunk, addig a vámosok átnézték a buszt, bepecsételték az útlevelelünket. Mire feleszméltünk már indulhattunk is tovább a felfedező utunkra.
Shkodra, az egyetemi, gazdasági és kulturális központ
A határ melletti első város Shkodra, albánul Shkodër az ország ötödik legnagyobb városa. Azért útközben még várt ránk egy kaland, egy rozoga egysávos fahíd, amin át kellett kelni a teli buszunkkal. Meglátva a hidat sokan végig gondolták eddigi életüket. Ha csak a fahídon átkelés élménye miatt mennél Albániába vagy épp ez riasztana el, akkor ki kell ábrándítsalak. A fahidat azóta megszüntették, szép modern, biztonságos híd vezet át a túlpartra.
Shkodra (régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) jelentős egyetemi, kulturális és gazdasági központ is egyben, valamint katolikus érsekség székhelye.
A város elődjét Szkodra néven az i. e. 4. század közepén alapították a Drin és a Buna folyók találkozásánál elterülő síkságon. Az i. e. 3–2. században az Illír Királyságot irányító ardiaták egyik legfontosabb települése volt. I. e. 168-ban itt győzte le a római hadsereg az utolsó illír királyt, Genthioszt.A római uralom alatt megmaradt illírek lakta városnak, de a 7. században lakói elhagyták addigi településüket, és a korábban akropoliszként használt magaslatot kezdték el benépesíteni.
A Római Birodalom összeomlását követően, a 6. századtól több hullámban szlávok érkeztek a városba. Később a Dukljai Fejedelemség székvárosa lett.
1393-ban foglalták el először a törökök, de három évvel később, 1396-ban az albánok Porta elleni harcát támogató Velencei Köztársaság kezére került a város. 1479-ben a vár végül oszmán kézre került (török neve İşkodra).
Az 1815-ös és 1837-es földrengések következtében a Drin folyása megváltozott, s többször elárasztotta a városmagját, ezért a modern Shkodra központja innen 2 kilométerre északkeletre alakult ki.
Az 1912–1913. évi Balkán-háború során a montenegróiak vették ostromtűz alá a várost. Végül a londoni Nagykövetek Tanácsa által hozott döntés értelmében a Montenegrói Királyságnak át kellett engednie Shkodrát Albániának.
Az első világháború során, 1915. június 27-én a montenegróiak ismét megtámadták a várost, de aztán 1916 januárjában az Osztrák–Magyar Monarchia foglalta el Shkodrát. 1920 márciusában Shkodrát átengedték az albán nemzeti kormánynak.
A második világháború után a lerombolt Shkodrát újjáépítették, a korábbi szűk utcákat és alacsony házakat javarészt felváltották a szélesebb utak és a lakótelepek.
Shkodra (Shkodër) látnivalói
Rozafa vára
A Shkodrai-tó partján elterülő város legfőbb nevezetessége az illír időkig visszavezethető Rozafa vára.
Albán-magyar barátság táblája
A régi magyar nevén Szkutariként ismert városba az első világháború idején az osztrák-magyar csapatok is eljutottak. Sőt az albán-magyar barátságra egy 1956-os tábla is emlékeztet.
Szent István székesegyház
Albánia legnagyobb katolikus istenháza, a shkodrai Szent István-székesegyház.
Ólom-mecset
A várhegy aljában terül el a 18. századi bazár és az Ólom-mecset. A városban jelentős számban élnek muzulmánok, a mecsetet 1416-ban építették.
Loro Boriçi Stadion
Shkodrában található az ország legnagyobb stadionja, a Loro Boriçi Stadion.
Albán bunkerek
Az Albániára oly jellemző bunkereket az út mellett, a kertekben és a közparkokban is megtaláljuk.
Jó döntés az albániai utazást Montenegró felől megközelítve kezdeni, ahol rögtön az albán kultúrtörténet egy ékességébe botlunk. A domboldalon álló hatalmas Rozafa várát a 14. században kezdték építeni. Az eredeti épületekből csak romok maradtak, de így is lenyűgöző, megkapó a látvány és a kilátás a városra.
