Sárvári vár – Nádasdy-vár és múzeum

A Nádasdy grófok a ság hegy köveiből épített középkori várral megkoronázták Sárvárt, a vonzó dunántúli kisvárost. A sárvári vár vagy más néven Nádasdy-vár nem a magasból uralja a várost, bent van a közepén. Könnyű odatalálni: jellegzetes, csúcsos kaputornya olyan, akér az iránytű. Hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva múzeummal, kiállítótermekkel, házasságkötőteremmel és könyvtárral várja a látogatókat. A várat övező ősfás park árnyas, több száz éves platánfái kiváló színhelyei a pihenésnek, sportnak.

Sárvári vár – Nádasdy-vár története

Sárvár látnivalói között az élen érdemel említést a vár, a Nádasdy-család egykori birtoka. Sárvár már a 16. században az ország egyik szellemi központja volt, köszönhetően egykori mecénás főuraiak, a Nádasdyaknak.Várkastélyuk ma erődítményrendszerével, homlokzatainak összhangjával, zárt udvarával, „cukorsüveg” kaputornyáva, boltíves hídjaival, a nemzeti örökség részévé vált.

A sárvári vár első írásos említése 1327-ből származik, amikor Károly Róbert királyi birtoka volt. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta. Később a Garai család illetve Ozorai Pipo várkastélyt is birtokló Ozorai Pipó birtokába került.

Nádasdy Tamás, a kincstár megalapozója

1424-től ismét Kanizsai-birtok lett, akik zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették át. Később Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg és ezzel ez lett a Nádasdyak központja.

Nádasdy Tamás (1498-1562) felvilágosult, tudós ember volt, Bolognában, Rómában és Matovában szívta magába a tudományok és a művészetek szeretetét. Nevéhez fűződik a híres Nádasdy-kincstár megalapítása. Udvarában megfordultak a kor nagy tudósai, nála talált pártfogást, menedéket haláláig Tinódi Lantos Sebestény, a törökkori harcok verses krónikása.

Nádasdy Tamás hatalmas vagyona nagy részét a hazai műveltség terjesztésére fordította. Iskolát, könyvnyomdáta alapított, és Sylvester János prédikátort hívta meg iskolamesternek. Ma is látható, sőt működésbe hozható az a „kézi hajtású” nyomda, amelyen kinyomtatták – közel ötszáz éve – az ország első magyar nyelvű könyvét, az Új Testamentumot, Sylvester fordításában.

A törökök támadása ellen védekezve 1549 és 1562 között fokozatosan megerősítették a vár védelmét, széles vizesárokkal vették körbe. Ennek hídja ma is meghatározó része a várnak.

A 16. század végén Tamás és Orsolya fia, a vitéz seregvezér, a török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc (1555-1604) és felesége Báthori Erzsébet lakta a várat. Ferenc leginkább a harcokban jelesedett. Gyermekük Nádasdy Pál (1598-1633) főkapitány, királyi tanácsos szerezte meg a grófi rangot.

Az özvegyen maradt Báthori Erzsébetet 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. Thurzó György neve a szintén felvidéki Árva várából és Lőcséről lehet ismerős.

III. Nádasdy Ferenc, az országbíró

A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek tudható be, hogy a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak. A 17. században II. Nádasdy Ferenc (1623-1671) – Nádasdy Pál és második felesége, Révay Judit gyermeke – volt a vár ura, aki országbíró és műgyűjtő volt. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet. A mennyezeti freskók 1653-ra készültek el. Ferebc felesége Esterházy Julianna volt.

Mivel köze volt a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvéshez, társaival együtt lefejezték, birtokait elkobozták. Még a család címerében látható kacsát is lefejezték. Az Erurópa-szerte híres magángyűjteményt a bécsi udvar kincstárába vitték, az arany-és ezüsttárgyak, étkészletek, festmények, Mátyás-serlegek java része eltűnt.

Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg. A 18. század második felében Szily Ádám tulajdona volt, ő festette a díszterem falainak képeit. A 19. század elején a modenai Estei család feltöltette a külső vizes árkokat, és klasszicista stílusban újíttatták fel az épületeket.

Később az Esterházyak szerezték meg, majd a bajor királyi család, a Wittelsbach család birtokolta 1945-ig. Akkor haygták el az országot, amikor közeledtek Sárvárhoz a szovjet csapatok. Javaikat a vár falába rejtették, ezeket – például a gyönyörű porcelán- és ezüstkészleteket – most megcsodálhatjuk.

A várban 1962-ben végeztek régészeti feltárásokat, majd 1966-ban kezdték el a műemléki helyreállítást. A most folyó Nemzeti Várprogramban sor kerül a felújítására.

Sárvári vár látnivalói, nevezetességei

A várárok fölötti boltíves híd nemcsak az épületekkel körbezárt belső udvarra vezet át, hanem a a középkoból is a 17. századba. Ekkor kapta végső formáját a vár, a Nádasdy Ferenc, a törökök rettegett fekete bégje ezt már nem érhette meg. Őt, a végvári hőst láthatjuk csatáznia a díszterem falát és mennyezetét betöltő monumentális freskókon.

Féyes esküvőjük után Nádasdy Ferenc ide hozatta ifjú feleségét, Báthory Erzsébetet, az asszony alakjának azonban a várban semmi nyoma. Különösen a holland turisták csodálkoznak ezen, mert útikönyvükben a „Lady Drakula in Sárvár” olvasható.

Amióta járványszerűen terjed a vámpírmítosz, újból ráterelődött a figyelem Báthory Erzsébetre, az – állítólag – szolgálólányok vérében fürdő vámpírgrófnőre. Ám a korabeli feljegyzések egyetlen szót sem ejtenek vérszomjas hajlamáról, épp ellenkezőleg, dicsérik várúrnői erélyeit.

A Nádasdy vár díszterme

A barokk stílusú dísztermet III. Nádasdy Ferenc építtette 1649–1653 között. A mennyezeten freskókat és seccókat egyaránt láthatunk, a képeket Hans Rudolf Miller festette. Itt láthatjuk a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata látható, többségük Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” a törökkel vívott csatáit ábrázolja.

A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben festett ótestamentumi jelenetei láthatóak, például Dávid és Góliát, Sámson és Delila, Judit és Holofernész.

Nádasdy Ferenc Múzeum

A múzeum 1951-ben nyílt meg, akkor csak a díszteremés két kisebb helyiség tartozott hozzá, a többi részt mezőgazdasági szakiskola foglalta el. Amióta kiköltöztek, további két kulturális intézmény, a könyvtár és a művelődési ház lakja a várat.

Az épületben, 1300 m²-en rendezték be a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításait:

• Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás) – Európa egyetlen huszárkiállítása
• Carta Hungarica – térképtörténeti kiállítás
• Iparművészeti kiállítás
• Sárvár története (történeti kiállítás)
• Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás)

Látogatósi és egyéb információkat a vár hivatalos oldalán találsz.