Sárvári vár – Nádasdy-vár és múzeum

A sárvári Nádasdy-vár hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva múzeummal, kiállítótermekkel, házasságkötőteremmel és könyvtárral várja a látogatókat. A várat övező ősfás park árnyas, több száz éves platánfái kiváló színhelyei a pihenésnek, sportnak.

Sárvári vár – Nádasdy-vár

Sárvár látnivalói között az élen érdemel említést a vár, a Nádasdy-család egykori birtoka.

A sárvári vár első írásos említése 1327-ből származik, amikor Károly Róbert királyi birtoka volt. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozta. Később a Garai család illetve Ozorai Pipo várkastélyt is birtokló Ozorai Pipó birtokába került.

1424-től ismét Kanizsai-birtok lett, akik zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették át. Később Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg és ezzel ez lett a Nádasdyak központja.

A törökök támadása ellen védekezve 1549 és 1562 között fokozatosan megerősítették a vár védelmét, széles vizesárokkal vették körbe. Ennek hídja ma is meghatározó része a várnak.

A 16. század végén a vitéz seregvezér, a török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc és felesége Báthori Erzsébet lakta a várat. Az özvegyen maradt Báthori Erzsébetet 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. Thurzó György neve a szintén felvidéki Árva várából és Lőcséről lehet ismerős.

A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek tudható be, hogy a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak. A 17. században III. Nádasdy Ferenc volt a vár ura, aki az országbírói feladatokat is ellátta. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet. A mennyezeti freskók 1653-ra készültek el. Mivel köze volt a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvéshez, társaival együtt lefejezték, birtokait elkobozták.

Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg. A 18. század második felében Szily Ádám tulajdona volt, ő festette a díszterem falainak képeit. A 19. század elején a modenai Estei család feltöltette a külső vizes árkokat, és klasszicista stílusban újíttatták fel az épületeket.

Később az Esterházyak szerezték meg, majd a Wittelsbach család birtokolta 1945-ig.

A várban 1962-ben végeztek régészeti feltárásokat, majd 1966-ban kezdték el a műemléki helyreállítást. A most folyó Nemzeti Várprogramban sor kerül a felújítására.

Nádasdy Ferenc Múzeum

Az épületben, 1300 m²-en rendezték be a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításait:

• Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás) – Európa egyetlen huszárkiállítása
• Carta Hungarica – térképtörténeti kiállítás
• Iparművészeti kiállítás
• Sárvár története (történeti kiállítás)
• Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás)

Díszterem

A barokk stílusú dísztermet III. Nádasdy Ferenc építtette 1649–1653 között. A mennyezeten freskókat és seccókat egyaránt láthatunk, a képeket Hans Rudolf Miller festette. Itt láthatjuk a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata látható, többségük Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” a törökkel vívott csatáit ábrázolja.

A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben festett ótestamentumi jelenetei láthatóak, például Dávid és Góliát, Sámson és Delila, Judit és Holofernész.

Látogatósi és egyéb információkat a vár hivatalos oldalán találsz.