Santa Maria Maggiore-bazilika Rómában

A Santa Maria Maggiore-bazilika (olaszul Basilica Papale di Santa Maria Maggiore, latinul: Basilica Sanctae Mariae Maioris), a Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom Rómában. Az 5. században épült, a Vatikán területén kívül eső pápai főszékesegyház felszentelését ünnepli a keresztény egyház augusztus 5-én, Havas Boldogasszony emléknapján. A Havas Boldogasszony elnevezés a bazilika építésének legendáján alapul.

Santa Maria Maggiore-bazilika története és legendája

A bazilika az 5. században épült, régi neve Santa Maria ad Nives volt. Egyházpolitikai célból építtette III. Szixtusz pápa (432-440), ellensúlyozva azt, hogy a konstantinápolyi patriarcha nem ismerte el Máriának, mint istenanyának a tiszteletét. Ez volt az első Szűz Mária tiszteletére emelt templom.

Az évszázadok során a templomot többször átépítettek, a 18. században késő barokk külsőt kapott, de belsejének jó része még őrzi az 5. századi építészeti formákat.

A 15. században terjed el egy legenda a templom építéséről. Eszerint Libériusz pápát álmában felszólította a Madonna, hogy építtessen templomot azon a helyen, ahol a következő nyári nap reggelén friss hótakarót talál.

Amikor a pápa reggel kinézett az ablakon, azt látta, hogy hó fedte az Esquilinus-dombot. A pápa az égi csoda láttán odasereglet rómaiak szeme láttára a botjával a hóba rajzolta a templom tervét. Ezt a legendát meséli el a bazilika előcsarnokában a loggia lépcsőjénél levő, 1308-ból származó mozaik.

A legendáról kapta nevét a Havas Boldogasszony ünnepnap, melyet 1568-ban vette föl V. Pius pápa a Római Kalendáriumba.

A 18. században nagy városfejlesztések zajlottak Rómában, több kultikus építményt befejeztek, míg másokat felújítottak. Ekkor kapott új homlokzatot a Santa Maria Maggiore-bazilika is. Új és hatalmas, kettős árkádsoros homlokzatot hoznak létre. A földszinten elegáns kapuk által lezárt, széles, ötös árkádsor képezi a bejáratot az oszlopcsarnokba. Az emeleti loggia háromárkádos homlokzata a térre néző ikergalériával indul: a pápa innen mondta el az „urbi et orbi” áldást.

A homlokzatot szentek és pápák szobrai díszítik, a legjelesebb XVIII. századi római szobrászok készítették őket: Filippo Della Valléig, Giovan Battista Mainitől Carlo Marchionni-ig. Középütt, legfölül, a ticinói Giutii-Lironi alkotása, „Madonna a kisdeddel” magasodik.

A későbbi bővítések, változtatások után bazilika rangra emelték.

Minden év augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján virágszirmok hullatásával emlékeznek a 358-ban történt csodás hóesésre a Santa Maria Maggiore-bazilika előtt.

A templom egyike a római négy patriarchális bazilikának (vatikáni Szent Péter-bazilika, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika, a lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház és a Santa Maria Maggiore-bazilika), illetve a hét főszékesegyháznak.

Santa Maria Maggiore-bazilika látnivalói

Az első templom is – az ókeresztény idők nagyterű templomainak emlékét idézve – félkör alakú szentély (apszis) előtti kereszthajóval kialakított háromhajós bazilikális elrendezésű volt. Ebből az eredeti épületből maradt fenn a dúsan aranyozott kazettás síkmennyezetű középhajó, a gyönyörű, jón stílusú, fehérmárvány oszlopsora és fríze.

A 20-20 tagból álló jón oszlopsort a 16. század végén kétoldalt megtörték, hogy utat nyissanak két hatalmas, kupolás kápolnához.

A jobb oldali kápolna, a „Cappella Sistina” 1585 épült, az építtető V. Szixtusz, valamint V. Piusz pápa síremléke látható benne, valamint egy 15. századi plasztika a betlehemi jászolról és egy 13. századi a három királyokról.

A főhajóból balra nyíló “Cappella Paolina Borghese” kápolnát V. Pál pápa megrendelésére 1611-ben építették, hogy a másik kápolna márványpompáját is túlszárnyalják. A kápolnában helyezték el V. Pál pápa és VIII. Kelemen pápa síremlékét.

A templom belső terének legjelentősebb díszeit az 5. és a 13. századból származó mozaikképek jelentik, melyek Mária, illetve Jézus életének jeleneteit ábrázolják.

A szentély félkupola-boltozatán Torriti ragyogó színű mozaikja a 13. századból származik, a Mária-kultuszt megtestesítő „Mária megkoronázása” témát ábrázolja.

A szentély falain a templom alapításának legendája, Jézus születése, Mária mennybemenetele és a három királyok imádása jelenik meg 1474-ből.

Különlegesen szép az arcus triumphalist (a főhajó diadalívét) borító – V. századi mozaikdísz, amely Jézus életének jeleneteit ábrázolja. Ugyanebből a korból származó 36 mozaikkép díszíti a főhajó oldalfalait ótestamentumi jelenetekkel.

Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) kegykép

A Santa Maggiore-bazilika egyik leghíresebb képe a Nagy Szent Gergely pápa kora óta a római nép által tisztelt Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) elnevezésű kegykép. A képhez megválasztása másnapján, 2013. március 14-én Ferenc pápa is elzarándokolt. Azóta a Szentatya apostoli útjait szintén ez előtt a kegykép előtt ajánlja a Szűzanya oltalmába, és az utakról Rómába visszatérve itt ad hálát. Tette ezt a 2023-as tavaszi budapesti látogatása előtt és után is.

Jászolereklye Betlehemből

A jászolereklye Betlehemből származik, a hagyomány szerint a Kisjézusnak fekhelyül szolgáló bölcső keleti jávorfa léceinek darabjait őrzi a világ első szobor jászla. Az ereklye létezéséről először Órigenész (185–255) beszél. A jászolereklyét, I. Constantinus édesanyja, Szent Heléna hozta magával a Szentföldről Rómába.

I. Teodor pápa (642–649) híres volt az ereklyetiszteletéről. Az Ő uralkodása alatt társítják a Santa Maria Maggiore-bazilika nevével az ad praesepe, azaz „a jászolhoz” nevet. Római Betlehemnek is nevezték ezt a helyet, karácsony éjszakáján a pápák évszázadokon keresztül itt mondták az éjféli misét.

A jászolereklyét a díszes, márványtalapzaton álló, színezüst és aranyozott tartóba helyezett kristályurna őrzi, amit angyalfigurák, angyalfejek és virágfüzérek vesznek körül. Az ezüst domborműveket Giuseppe Valadier készítette a 19. század elején.

A jászolereklye a márvány baldachinnal fedett főoltár, azaz a pápai oltár előtt a félkör alakú mélyedésben levő kápolnában található. Itt látható még IX. Piusz pápa térdelő szobra is.

A történelem legrégebbi márványból faragott betleheme is ebben a bazilikában található, amit Arnolfo Di Cambio készített 1283-ban.

A székesegyház 1376-ból származó harangtornya (campanile) a legmagasabb Rómában.