Rudabányai-tó és a Rudabányai Őslénytani Telep

A vörös sziklákkal körülölelt türkízkék vizű Rudabányai-tó egyre kedveltebb kiránduló hely. Magyarország legmélyebb tava az egykori ércbánya helyén jött létre, gyakran rudabányai bányatóként említi. Környezete, a Rudabányai Őslénytani Telep kiemelt fontosságú régészeti lelőhely is egyben, itt bukkantak rá Rudi, a 12 millió éves előember maradványaira.

Rudabányai-tó

Rudabánya rövid története

Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekvő város.

A területen már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták. A kora középkorban a szlávok bányásztak itt. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.

A 14. században volt a település fénykora, amikor a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált, ekkor rezet és ezüstöt bányásztak itt. A török időkben szinte teljesen elnéptelenedett.

Rudabányán a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével kezdődött újra a bányászat. A Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. Egy időben ez volt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.

A második világháború után vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát. A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt 1985-ben beszüntették. A bányák helyén alakult ki a Rudabányai-tó.

2008-ban kapott városi rangot.

A Rudabányai-tó mellett itt található a nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, valamint Bányászattörténeti Múzeum.

Rudabányai-tó

Rudabánya Kazincbarcikához fekvő település, amelyben 1980-ig működött hazánk egyetlen nyíltszíni fejlesztésű vasérc bányászata. Felsőtelekes határában húzódik meg az őslénytani telep (Rudapitcheus látványtár). A feltárások anyagából (állkapocs és 100 db csontmaradvány) három majomszerű, 8-10 millió évvel ezelőtt élt őslényt rekonstruáltak a kutatók, az egyik emberré válás legkezdetibb fokán volt. Ez volt az ún. Rudapitcheus Hungaricus, ami ezt a helyet világhírűvé tette. A lignites agyagban más egykori őslények csontjait is megtalálták, úgy mint pl.: ormányosok, masztodonok, lófélék, stb… 2016-ban első világháborús témájú magyar filmet forgattak itt, amelynek címe Szürke senkik. Mindenképp nézzétek meg, mert tényleg nagyon jó film (pedig alapvetően utálom a háborús filmeket)! A tó fürdőzésre, horgászatra alkalmatlan. – írta a csodálatos fotók mellé Mészáros Henriett.

Rudabányai bányató

A bánya bezárása a természet visszavette a területet. A jártaokban a karszt- és a csapadékvíz vette át az uralmat. Először két különálló bányató keletkezett, majd az idő múlásával egy egybefüggő, nagyjából 80 méter széles, 300 méter hosszú állóvíz jött létre. A tó helyenként 60 méter mély és ezzel hazánk legmélyebb állóvize.

A Rudabányai-tó vize egész évben túl hideg, így nem sok élőlénynek ad otthont, így horgászati célra sem alkalmas. Fürdeni is tilos benne.

A tó mellett található egy meglehetősen előnytelen külsejű kilátó, ahonnan páratlan panoráma tárul elénk.

Kilátó a Rudabányai-tónál

Rudabányai Őslénytani Telep

Felsőtelekes határában húzódik meg, mérete 2,9 hektár. A feltárások anyagából (állkapocs és 100 csontmaradvány) 3 majomszerű, 8-10 millió évvel ezelőtt élt őslényt rekonstruáltak, az egyik az emberré válás folyamatának a legkezdetibb szakaszában volt, az ún. Rudapithecus hungaricus.
A lignites agyagban az őshominidák környezete és az állatcsontok alapján: masztodonok, lófélék és ormányosok is éltek ezen a területen.

A bányatavat csak gyalogosan közelíthetjük meg. A fizetős parkolótól kb. tíz perces sétával érhetjük el.

Nagyon köszönjük a szuper fotókat Mészáros Henriettnek!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

4 + 16 =