Rudabányai-tó és a Rudabányai Őslénytani Telep

A vörös sziklákkal körülölelt türkízkék vizű Rudabányai-tó egyre kedveltebb kiránduló hely. Magyarország legmélyebb tava az egykori ércbánya helyén jött létre, gyakran rudabányai bányatóként említik. Környezete, a Rudabányai Őslénytani Telep kiemelt fontosságú régészeti lelőhely is egyben, itt bukkantak rá Rudi, a 12 millió éves előember maradványaira.

Rudabánya rövid története

Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekvő város. Miskolctól 37 kilométerre északra fekszik.

A település leginkább arról az ősmajomfajról ismert, amely az emberré válást megelőzően 8-12 millió évvel ezelőtt élt a környéken. A rudabányai ősmajom, a Rudapithecus hungaricus az ember és a csimpánz közös őse lehetett.

Másik másik nevezetessége a bányató, melynek hossza 300 méter, szélessége nagyjából 80 méter, felszíne közel 24 hektár. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, ezáltal Magyarország legmélyebb állóvize.

A területen már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták. A kora középkorban a szlávok bányásztak itt. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.

A 14. században volt a település fénykora, amikor a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált, ekkor rezet és ezüstöt bányásztak itt. A török időkben szinte teljesen elnéptelenedett.

Rudabányán a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével kezdődött újra a bányászat. A Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. Egy időben ez volt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.

A második világháború után vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát. A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt 1985-ben beszüntették.

A bányák helyén, a külszíni munkagödörben, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánal alakult ki a Rudabányai-tó. Miután felhagytak a környéken a bányászattal, a természet fokozatosan visszahódította a területet. Eleinte egy kisebb és egy nagyobb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült.

Rudabánya 2008-ban kapott városi rangot.

A Rudabányai-tó mellett itt található a nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, valamint Bányászattörténeti Múzeum.

Rudabányai-tó

„Rudabánya Kazincbarcikához fekvő település, amelyben 1980-ig működött hazánk egyetlen nyíltszíni fejlesztésű vasérc bányászata. Felsőtelekes határában húzódik meg az őslénytani telep (Rudapitcheus látványtár). A feltárások anyagából (állkapocs és 100 db csontmaradvány) három majomszerű, 8-10 millió évvel ezelőtt élt őslényt rekonstruáltak a kutatók, az egyik emberré válás legkezdetibb fokán volt. Ez volt az ún. Rudapitcheus Hungaricus, ami ezt a helyet világhírűvé tette.

A lignites agyagban más egykori őslények csontjait is megtalálták, úgy mint pl.: ormányosok, masztodonok, lófélék, stb… 2016-ban első világháborús témájú magyar filmet forgattak itt, amelynek címe Szürke senkik. Mindenképp nézzétek meg, mert tényleg nagyon jó film (pedig alapvetően utálom a háborús filmeket)! A tó fürdőzésre, horgászatra alkalmatlan. „- írta a csodálatos fotók mellé Mészáros Henriett.

A bánya bezárása a természet visszavette a területet. A jártaokban a karszt- és a csapadékvíz vette át az uralmat. Először két különálló bányató keletkezett, majd az idő múlásával egy egybefüggő, nagyjából 80 méter széles, 300 méter hosszú állóvíz jött létre. A tó helyenként 60 méter mély és ezzel hazánk legmélyebb állóvize.

A tavat a külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan leborított a növényzet. Főleg akác., nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megtelepedni a vékony talajon, de van ahol tölgyesek is kialakultak a vastagabb talajnak köszönhetően.

A Rudabányai-tó vize egész évben túl hideg, így nem sok élőlénynek ad otthont. Tápanyagokban viszonylag szegény vizét csak a kisebb halfajták kedvelik, így horgászati célra sem alkalmas.

A kristálytiszta, kékeszöld víztükör a szürkében, barnábansárgában és vörösben tündöklő sziklákkal, avlamint a zöld növényzettel festői képet mutat és minden idelátogatót csobbanásra ösztönöz. Ennek ellenére a fürdés szigorúen tilos. A hideg, hirtelen méylülő víz, vaalmint a felszín alatt rejtőzködő sziklák ugyanis halálos veszélyt jelentenek a fürdőzőkre.

Kedvlet filmforgatási helyszín. A kamerabeállításoktól és az időjárástól függően megidézhet akár egy gyönyörű trópusi tengerpartot vagy egy elhagyott, lakatlan szigetet is.

A tó mellett található egy meglehetősen előnytelen külsejű kilátó, ahonnan páratlan panoráma tárul elénk.

A bányatavat csak gyalogosan közelíthetjük meg. A fizetős parkolótól kb. tíz perces sétával érhetjük el.

Rudabánya további látnivalói

Rudabányai Őslénytani Telep

Felsőtelekes határában húzódik meg, mérete 2,9 hektár. A feltárások anyagából (állkapocs és 100 csontmaradvány) 3 majomszerű, 8-10 millió évvel ezelőtt élt őslényt rekonstruáltak, az egyik az emberré válás folyamatának a legkezdetibb szakaszában volt, az ún. Rudapithecus hungaricus.
A lignites agyagban az őshominidák környezete és az állatcsontok alapján: masztodonok, lófélék és ormányosok is éltek ezen a területen.

Református templom

Megtekintésre érdemes a református templom, melyben ma is látható a középkorból fennmaradt kovácsoltvas, a gótikus falképtöredék, valamint Perényi István és Saurer Erhard vörösmárvány síremléke, melyek miatt hazánk jelentős egyházi emlékei közé tartozik.

A templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

Római katolikus templom

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901–1985)[21] mezőkövesdi festőművész készítette.

Evangélikus templom

Az evangélikus templom építése 1932–1934 között zajlott[22] (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki – elsősorban dobsinai – származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Köztéri szobrok

• Bányász hősi emlékmű
• Ülő leány. Gáti Gábor alkotása
• Bányász-dombormű
• Bányász hősi emlékmű. Bóna Kovács Károly alkotása
• Gvadányi József mellszobra. Pásztor János alkotása
• Mikoviny Sámuel emlékműve
• Kossuth Lajos mellszobra. Horvay János alkotása
• Turul-szobor
• Bányamunka áldozatainak emlékoszlopa. Novák Géza alkotása
• 1848-as emlékmű. Kolosai Zoltán és Szögedi János tervei alapján

Bányászati Múzeum

A bányászati múzeumot 2006-ban átépítették, azóta egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye bányászatának történetét bemutatja. Részei:

• Bányászattörténeti gyűjtemény
• Ásvány- és őslénygyűjtemény
• Föld alatti bemutatóhely

Nagyon köszönjük a szuper fotókat Mészáros Henriettnek!