A budapesti Duna-korzón sétálva a legtöbb ember először a panorámát veszi észre: a Lánchíd ívét, a budai várat, a folyó lassú mozgását. Aztán egyszer csak feltűnik egy különös alak. Egy festő áll az állványa mellett, ecsettel a kezében, mintha éppen most próbálná vászonra vinni Budapest látképét. Nem turistalátványosság akar lenni, nem monumentális emlékmű, inkább csendes jelenlét. Ő Roskovics Ignác. A Kolodko Mihály által készített bronzszobor egyszerre tisztelgés egy méltatlanul elfeledett művész előtt és különleges kapcsolat múlt és jelen között. Aki megáll mellette, könnyen úgy érezheti, mintha egy századfordulós festő lépett volna ki a történelemből egy rövid időre.
Egy szobor születése a Duna partján
A Roskovics Ignácot ábrázoló szobrot Kolodko Mihály (Mihajlo Kolodko), kárpátaljai származású szobrászművész készítette. Kolodko neve ma már szinte összeforrt Budapest apró, játékos köztéri alkotásaival, ám ez a műve eltér a híres miniszobroktól: életnagyságú alakot formáz, mégis megőrzi azt az emberközeli hangulatot, amely Kolodko munkáinak egyik legfontosabb sajátossága.
A szobor eredeti változatát Ungváron állították fel 2012-ben, az Ung folyó partján. A budapesti változat Roskovics Ignác születésének 160. évfordulójára készült, és 2014-ben került a Duna-korzóra. A kezdeményezésben fontos szerepet vállalt Ivan Volosin ungvári mecénás, aki kulturális hídként tekintett a két város között felállított alkotásokra.
A két alkotás között annyi a különbség, hogy Ungváron a festő vásznára az Ung folyó gyalogos hídja került, Budapesten a Lánchíd és a Duna.
A budapesti Roskovics Ignác szobor különlegessége, hogy nem ünnepélyes pózban mutatja a festőt. Roskovics nem talapzaton álló hős, hanem dolgozó művész: festőállványa előtt áll, ecsetet tart a kezében, és a Dunát szemléli. A kompozíció olyan érzést kelt, mintha a néző maga is belecsöppenne egy alkotói pillanatba.
Sokan éppen ezt szeretik benne. A szobor nem uralja a teret, inkább része lesz a városnak. Turisták állnak mellé fotózkodni, gyerekek kíváncsian nézik a festőeszközöket, a budapestiek pedig gyakran egyszerűen csak elsétálnak mellette, mégis újra és újra észreveszik.
Ki volt Roskovics Ignác?
Roskovics Ignác 1854-ben született a Felvidéken, a ma Szlovákiához tartozó Szalókon, egy mélyen vallásos családban. Édesapja az ungvári görög katolikus káptalan nagyprépostja, korábban hajdúdorogi esperes-plébános volt. Már fiatalon megmutatkozott rajztehetsége, és hamar a festészet felé fordult. Művészeti képzést a pesti Mintarajztanodában és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián szerzett, ahol a kor meghatározó realista irányzatai nagy hatással voltak rá. 1884-től Ungváron volt rajztanár, majd Budapesten telepedett le.
Nevét elsősorban egyházi festőként ismerték a 19. század végén és a 20. század elején. Számos templom falait díszítik freskói és oltárképei, amelyekben a vallásos témák mellett erős emberi karakterábrázolás is megfigyelhető. Művei egyszerre voltak akadémikusak és közérthetőek: a bibliai jeleneteket sokszor hétköznapi emberi érzésekkel töltötte meg.
Roskovics azonban nem csupán egyházi festő volt. Zsánerképei – vagyis hétköznapi életjeleneteket ábrázoló művei – a korabeli polgári világ hangulatát őrizték meg. Festményein gyakran jelentek meg családi jelenetek, falusi figurák, gyermekek és mindennapi életképek.
Leghíresebb alkotásai közé tartozott a Pici piros alma című festménye – egy parasztlány látható a képen, aki almát szed a kötényébe -, amely annyira népszerűvé vált, hogy hosszú ideig nyomatokon is terjesztették. A kép sikerének titka részben egyszerűségében rejlett: kedves, közvetlen hangulatával széles közönséget tudott megszólítani.
Tehetségére a korszak vezető személyiségei is felfigyeltek. Ferenc József császár egy alkalommal megvásárolta egyik művét, Hauszmann Alajos pedig megbízta a magyar királyokat ábrázoló portrék elkészítésével. Ezek a képek később a budai vár híres Szent István-termének díszítőprogramjában is szerepet kaptak.
A művész és Budapest kapcsolata
Roskovics Ignác életének jelentős részét Budapesten töltötte, és számos templomi megbízást teljesített a fővárosban. Munkái többek között a Józsefvárosi Plébániatemplomban és a kőbányai Szent László templomben és más egyházi épületekben is megtalálhatók.
Érdekes módon mégsem vált olyan ismert névvé, mint Munkácsy Mihály vagy Lotz Károly. Talán azért, mert művészete kevésbé volt látványosan újító, inkább a biztos mesterségbeli tudásra és az emberközeli ábrázolásra épített. Pedig a maga korában elismert alkotónak számított.
A Duna-parti szobor éppen ezért is különösen fontos. Nem egy világhírű ikon előtt tiszteleg, hanem egy olyan művész előtt, aki sokat tett a magyar festészetért, mégis lassan kikopott a köztudatból.
Budapest köztéri szobrai között Roskovics Ignác alakja különös helyet foglal el. Nem történelmi pátoszt sugároz, nem politikai üzenetet hordoz, és nem akar monumentális lenni. Inkább arra emlékeztet, hogy a város történetét nemcsak uralkodók és hadvezérek alakították, hanem művészek is.
A szobor szinte párbeszédet folytat a környezetével. A néző pedig egyszerre látja a bronzba öntött művész és vásznát, és a valódi városi panorámát.
Talán éppen ezért működik ennyire jól ez az alkotás. Nemcsak Roskovics Ignácról szól, hanem magáról az alkotás pillanatáról is: arról a csendes figyelemről, amikor valaki megpróbálja megörökíteni a világ szépségét.
Egy festő, akit érdemes újra felfedezni
Roskovics Ignác neve ma már ritkán szerepel a legismertebb magyar festők között, mégis jelentős alakja volt a századforduló művészetének. Egyházi festészete, életképei és portréi a kor vizuális kultúrájának fontos részei.
A Duna-parti szobra pedig többet tesz egyszerű emlékezésnél: visszahelyezi őt Budapest élő kulturális terébe. Nem múzeumi vitrinen keresztül találkozunk vele, hanem egy séta közben, a folyóparton, a város lüktetésében.
És talán ez a legszebb benne. Roskovics Ignác ott áll a Duna mellett, ecsettel a kezében, mintha még mindig dolgozna. Mintha Budapest látképét próbálná befejezni újra és újra.
Tipp: A budapesti Roskovics Ignác szobor közelében található Kolodko Mihály szobrászművész másik alkotása is, a Lufi kutya miniszobra. A témájában és méreteiben is eltérő alkotást mosolyt varázsol az arcunkra.
🗺️ Kolodko Mihály szobrainak interaktív térképe
- ✔️ 120+ alkotás
- ✔️ 5 kategóriában
- ✔️ Magyarországon és külföldön
- ✔️ Folyamatosan frissítve
Kolodko Mihály alkotásai igazi városi kincskeresésre hívnak. Interaktív térképemen Budapesttől az Amerikai Egyesült Államokig több mint 100 miniszobrot, emlékszobrot és köztéri alkotást gyűjtöttem össze, hogy könnyen megtervezhesd a következő sétádat.
A térképen a szobrok színkódolt kategóriák szerint szerepelnek, így egyetlen kattintással megjelenítheted például a budapesti, a vidéki vagy a külföldi alkotásokat. Minden jelöléshez fotók és hasznos információk is tartoznak, hogy a legapróbb miniszobrokat is könnyen megtaláld.
A Kolodko Mihály köztéri szobrai és miniszobrai Magyarországon és külföldön térképen az alábbi rétegek (kategóriák) szerint csoportosítva helyeztem el az alkotásokat:
🟣 Budapest mini (Budapesti miniszobrok)
🔴 Vidék mini (Vidéki miniszobrok)
🟢 Nagyméretű (Nagyméretű köztéri szobrok Magyarországon)
🟡 Külföld (Külföldön található mini és nagy méretű) alkotások
A térképet folyamatosan frissítem az újonnan megjelenő alkotásokkal.
👉 [Megnyitom a Kolodko-szobrok térképet teljes képernyőn ]
📣 Kövesd Kolodko Mihály új alkotásait!
A művész Facebook-oldalán rendszeresen felbukkannak az új szobrok. A pontos helyszínt általában nem árulják el, de a háttérből gyakran ki lehet találni, hol érdemes keresni a következő miniszobrot.
Fedezd fel Kolodko bronzba öntött történeteit!
- Augusztus 1. – A forint születésnapja és a „Pénzseprő” titka
Augusztus 1-je különleges dátum a magyar gazdaságtörténetben: ezen a napon, 1946-ban vezették be a forintot, amely… További információ: Augusztus 1. – A forint születésnapja és a „Pénzseprő” titka - Kőbe vésett vita – most Kolodko apró targoncása is beszáll
Kevés budapesti köztéri alkotás váltott ki akkora vitát, mint a Szabadság téri Német megszállás áldozatainak emlékműve.… További információ: Kőbe vésett vita – most Kolodko apró targoncása is beszáll - Mostar óvárosa és az Öreg híd, amit Csontváry is megfestett
A türkízkék színű Neretva folyó által kettészelt Mostar középkori, török mediterrán és nyugat-európai építészeti jegyeivel kiváló… További információ: Mostar óvárosa és az Öreg híd, amit Csontváry is megfestett - Rejtő Jenő bronzba öntött világa Budapesten és Fiumében
Kevés magyar író alkotott olyan sajátos és azonnal felismerhető világot, mint Rejtő Jenő. Kikötők, óceánjárók, légiós… További információ: Rejtő Jenő bronzba öntött világa Budapesten és Fiumében - Roskovics Ignác szobra a Duna-parton – egy elfeledett festő nyomában
A budapesti Duna-korzón sétálva a legtöbb ember először a panorámát veszi észre: a Lánchíd ívét, a… További információ: Roskovics Ignác szobra a Duna-parton – egy elfeledett festő nyomában - Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye
A budai Duna-partnak nagyjából az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszán emelkedik a magyar főváros talán… További információ: Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye - A Duna forrásánál „úsznak” Kolodko Mihály szemétcápái: fontos üzenetet hordoznak
Ha Budapesten vagy számos európai nagyvárosban sétálsz, biztosan belefutottál már Kolodko Mihály zseniális gerillaszobraiba. A kárpátaljai… További információ: A Duna forrásánál „úsznak” Kolodko Mihály szemétcápái: fontos üzenetet hordoznak - 40 éve újra úton: a Budavári Sikló több mint 150 éves története
Kevés budapesti közlekedési eszköz mondhatja el magáról, hogy egyszerre műszaki különlegesség, történelmi emlék és turisztikai ikon.… További információ: 40 éve újra úton: a Budavári Sikló több mint 150 éves története
