Román Csarnok a Szépművészeti Múzeumban – Budapest rejtett kincse
A budapesti Szépművészeti Múzeum egyik leglenyűgözőbb, de sokáig rejtett része a Román Csarnok. Az épületkomplexum ezen terme egyedülálló belsőépítészeti megoldásaival és művészi kidolgozottságával a középkor templomainak hangulatát idézi meg. A csarnok 2018-ban nyílt meg újra a nagyközönség számára egy hosszú restaurálási folyamat után, és azóta a múzeum egyik legkiemelkedőbb látványossága lett.
A Román Csarnok története
A Szépművészeti Múzeumot 1906-ban nyitották meg, és már ekkor is fontos része volt a Román Csarnok, amelyet a középkori templomok belső terének hangulatában terveztek. A múzeum létrehozásakor a földszinti termeket az antik, középkori és reneszánsz gipszmásolat-gyűjtemény és különböző építészeti stílusok bemutatására szánták.
A Román Csarnok szolgált a román stílusú középkori gipszmásolatok bemutatására. A termet a historizmus jegyében alkották meg, és freskói különböző középkori templomok stílusát idézik.
A csarnok a századfordulós dekoratív festészet csúcsteljesítménye. A hatalmas oszlopokkal és pillérekkel tagolt tér festészeti dekorációját Reissmann Károly Miksa és Glaser János végezte 1903-ban és 1904-ben.
A második világháború során a csarnok komoly károkat szenvedett, beázott, majd az évtizedek során állapota tovább romlott. Később raktárként használták. Csak 2018-ban, egy nagyszabású restaurálási projekt után nyílt meg újra.
A restaurálás folyamata
A helyreállítás során a szakemberek a terem eredeti pompáját igyekeztek visszaállítani. A freskókat restaurátorok aprólékos munkával tisztították meg és pótolták a hiányzó részeket. A csarnok lenyűgöző fal- és mennyezetdíszítései, az aranyozott részletek és az élénk színek ismét teljes szépségükben tündökölnek. A felújítás nemcsak a festett dekorációkra terjedt ki, hanem az építészeti elemekre és az eredeti padlóburkolatokra is.
A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, középkori bazilika belső terét idéző terem közel 2.500 négyzetméternyi falfestményének helyreállításán 70 restaurátor dolgozott. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm, különböző színű pigmentet, valamit 5500 aranymetál-lapot, azaz 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott.
Helyreállították a freibergi katedrális főkapujának gipszmásolatával keretezett bejáratot is.
A Román Csarnok látványosságai
A csarnok egyik legkülönlegesebb jellemzője a falakat és a boltozatot borító freskók, amelyek az európai középkor művészetét idézik. A gazdag díszítés mellett a terem akusztikája is figyelemre méltó, így időnként kisebb koncertek és kulturális rendezvények helyszínéül is szolgál.
Az újranyitás óta a látogatók csodálattal járják végig a csarnokot, amely szinte időutazásként repít vissza a múltba. Az élmény nemcsak a művészetkedvelők, hanem minden történelem iránt érdeklődő számára felejthetetlen.
Hogyan látogatható?
A Román Csarnok a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának része, így a múzeumi belépőjeggyel megtekinthető. Érdemes előre tájékozódni a nyitvatartási időkről és a vezetett túrákról, programokról, mivel ezek még jobban elmélyíthetik az élményt.
A budapesti Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka nem csupán egy kiállítótér, hanem egy művészettörténeti kincs, amelyet mindenképpen érdemes felfedezni.
