Jeli Arborétum és a csodálatos rododendronok
Ha május, akkor a pompázatos havasszépék vagy más néven rododendronok Vas megyei mesebirodalmába hívlak. Bódító virágillat, fantasztikus színpompa és hazánk legnagyobb rododendron gyűjteménye várja a Jeli Arborétum látogatóit. Nézz szét Te is a “virágos gróf” Varázskertjében!
Jeli Arborétum és a rododendronok
Vas megye délnyugat–északkeleti irányban húzódó csodaszép dombvonulatán, a Vasi-Hegyháton, Kám község mellett található a Jeli Arborétum, vagy ahogy még hívják, a Jeli Varázskert. Az arborétum sok növényfajnak ad otthont, de az Európa-szerte ismert pompázatos havasszépék vagy más néven rododendronok virágzásáról a leghíresebb. Jeli Varázskertben májusban és júniusban Európa legnagyobb rododendron-gyűjteménye várja a látogatókat.
A mesebirodalmat a természetimádó „virágos gróf”, Ambrózy-Migazzi István hozta létre.
„Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi kötelezettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem. Ha leszek a virágos gróf, a bolond.” (Gróf Ambrózy-Migazzi István)
Ambrózy Lajos és gróf Erdődy Agathe gyermekeként Nizzában jött világra. A növények szeretetét már gyermekkén magába szívta. Előbb Franciaország mediterrán klímájú vidékén, majd a Vas megyei Tanán nevelkedett. A bécsi középiskolában a botanika volt a kedvenc tantárgya. Utazásai során elbűvölte a mediterrán vidékek természeti szépsége és elhatározta, hogy ezt nálunk is megvalósítja.
1892-ben házasságot kötött Migazzi Antónia grófnővel. Első arborétumát a feleség felvidéki, malonyai birtokán létrehozta létre 1500, többnyire külhoni növényfajjal. Az I. világháború során elvesztették a malonyai birtokot, mivel ragaszkodtak magyar állampolgárságukhoz. A Malonyai Arborétum a mai napig látogatható.
A trianoni döntés után talált rá egy új arborétum létesítésére alkalmas földterületre, egy tűzifaerdőre a Vas megyei Kám község határában. Az új kertnél az előző tapasztalatokat is hasznosította. A mai Felsőkertben, 5 hektárnyi területen indította a munkát, s folytathatta 1933-ban bekövetkezett haláláig. Növényhonosításainak eredményével még napjainkban is találkozhatunk: sáfrány-, hóvirág- és tőzike-fajokra bukkanhatunk a ma Ambrózy-erdőnek nevezett területen. Özvegye élete végéig, 1945-ig gyakran járt ki, őriztette és fenntartotta a kertet.
1953-ban a kertet védetté nyilvánították, eddigre a grófi hagyatékból mindössze 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajta maradt.
A hatvanas években erdészeti rekonstrukció következtében az egész arborétum újjászülethetett. A területet tájkörzetekre osztották, ahol Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus hazánk földrajzi szélességével, illetve domborzatával megegyező területeinek növényeit mutatták be.
Mára már több mint 50 fenyő, 39 nyír, több mint 100 lágyszárú hagymás, gumós és gyöktörzses faj színesíti az arborétum növénypalettáját. Ekkor készültek el a sétautak, az esőházak, a padok és az útbaigazító táblák is.
A kertet rövidebb és hosszabb túraútvonalakon is bejárhatjuk. A négy kilométer hosszú túrán megcsodálhatjuk Óriások erdejét, az égig érő fákkal és a vadregényes Hétforrás szurdokot.
További információk a Jeli Varázskert hivatalos oldalán.
