Robert Capa, a tudósító életmű kiállítás Budapesten – A háborús fotózás mestere
A 20. század egyik legjelentősebb háborús fotósaként számon tartott Robert Capa, vagy ahogy eredetileg hívták, Friedmann Endre, Budapesten született 1913. október 22-én. Neve egyet jelent a háborús fotózással. A világ egyik legismertebb haditudósítójaként képei bejárták a világsajtót, életműve a mai napig hatással van a fotográfia világára. A budapesti Capa Központban megtekinthető Robert Capa, a tudosító című átfogó életmű kiállításon megismerhetjük Capa legikonikusabb képeit és rendkívüli életútját.
Robert Capa élete
Robert Capa 1913-ban született Budapesten Friedmann Endre Ernő néven. Családjával az V. kkerületi Városháza utca 10. szám alatt élt, ahol egy időben édesapja szabóműhelye is működött. Endrének egy László nevű bátyja és egy öccse volt, aki később Cornell Capa néven futott be fényképészkarriert.
Endre 1923-tól a jó hírű Madách Gimnázium diákja lett. A barátai körében a Cápa becenévre hallgató fiú nem volt jó tanuló, ám a sportokért rajongott. Telente a Műjégpályán korcsolyázott meg a Svábhegyen síelt, és a gimnáziumi hokicsapatnak is a tagja volt.
Ám miután tizenévesen több baloldali tüntetésen is részt vett, úgy érezte, el kell hagynia az országot. A Horthy-rendszer politikai légköre és a zsidóüldözés miatt 1931-ben Bécsbe, majd Berlinbe emigrált. Itt barátjától, Kepes György képzőművésztől megkapta első fényképezőgépét, és ezzel elsajátította a fényképezés alapjait.
Amikor Hitler hatalomra került, tovább kellett menekülnie, így végül Párizsban telepedett le 1933-ban. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi élettársával, Gerda Taróval, akivel közösen alkották meg a „Robert Capa” művésznevet, hogy könnyebben érvényesülhessen a nemzetközi sajtópiacon. Az 1930-as években kezdte el fotóriporteri pályafutását, és hamarosan a spanyol polgárháborúban készült képeivel vált híressé.
Capa habzsolta az életet, kevés hosszabb kapcsolata közül a leghíresebb a fimlsztár Ingrid Bergmanhoz kötötte. 1945-ben, Párizsban ismertkedtek meg, és Capa követte a színésznőt Hollywoodba, ahol aztán standfotósként dolgozott. Sőt a Kísértés című Irving Pichel-filmben egy kis szerepet is kapott.
Aztán a Holiday magazin megbízásából Franciaországba ment, az Azúr-parton pihenő Picassóról és családjáról készített sorozatot. John Steinbeck amerikai író barátját – akit szinte apjaként tisztelt – szintén sokszor lefényképezte.
Híres mondása a „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” lett a végzete. 1954-ben a LIFE magazin megbízta, hogy ha már a közelben van, tudósítson az Indokínában zajló háborúról. Május 25-én, munka közben egy vietnámi taposóaknára lépett. Édesanyja kérésére Amerikában, Amawalk temetőjében helyezték örök nyugalomba.
A háborús fotózás mestere
Capa karrierjének egyik meghatározó állomása a spanyol polgárháború volt, ahol Gerda Taróval együtt tudósítottak a frontvonalról. Itt készültek azok a legendás képek, amelyek meghozták számára a világhírt. „A milicista halála” című ikonikus fotója – amelyet a LIFE magazin is megjelentetett -, és egy katona halál előtti pillanatát örökíti meg, a háború borzalmainak szimbólumává vált.
A második világháború alatt Capa a szövetségesek oldalán tudósított, és olyan fontos eseményeket örökített meg, mint a normandiai partraszállás. Képei nem csupán a háború eseményeit dokumentálták, hanem az emberi szenvedést és a katonák bátorságát is bemutatták. Ott volt a világháború végén Németországban is. 1945. április 18-án, Lipcsében a készítette egyik leghírsebb képét, „A háború utolsó áldozata” címűt.
A normandiai partraszállást bemutató képeinek különleges a története: a laborban az előhívás során az asszisztens sietségében majdnem az összes fotót megsemmísítette, és a megmaradtak között több homolyos lett. Később ezek ihlették Capa háborús emlékiratának címét, ami a Kissé elmosódva címet kapta.
A háború után Capa tovább folytatta a fotóriporteri munkát, és olyan konfliktusokról tudósított, mint az arab-izraeli háború vagy az indokínai háború. 1947-ben megalapította a Magnum Photos ügynökséget, amely a mai napig a világ egyik legelismertebb fotós szervezete.
Mitől lett híres Robert Capa?
Capa öt háborút dokumentált:
- A spanyol polgárháborúban készült egyik legismertebb felvétele, A milicista halála, a háborús fotózás ikonikus darabja lett.
- A második világháború során ott volt Normandiában a D-napon, és az Omaha Beachen készült képei megrázó közelségből mutatták be a háború borzalmait.
- Dokumentálta a kínai-japán háborút, az izraeli függetlenségi háborút és az indokínai konfliktust, ahol 1954-ben egy taposóaknára lépve életét vesztette.
Capa stílusát az tette különlegessé, hogy közel ment az eseményekhez, szinte a harcmező résztvevőjeként fényképezett. Hitvallása volt: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Robert Capa, a tudósító életmű kiállítás Budapesten
Robert Capa életművének állandó kiállítása a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban tekinthető meg. Az épület 2013-ig egy kortárs magyar művészeti múzeumnak, az Ernst Múzeumnak adott otthont. Ernst Lajos 1912 májusában alapította magánmúzeumát, ami később a Műcsarnok egyik fiókintézménye volt.
A kiállítás átfogó képet ad a fotós életéről és munkásságáról, bemutatva ikonikus képeit, valamint kevésbé ismert felvételeit is. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megismerjük Capa életét, munkásságát és a háborúk borzalmait, amelyeket lencséjével örökített meg.
A budapesti kiállítás Capa legismertebb fotóin keresztül mutatja be életművét, különös hangsúlyt fektetve a háborús tudósításokra és emberközpontú látásmódjára. Az interaktív tárlat betekintést enged munkamódszereibe, valamint a fotózás történetébe is.
A kiállítás nemcsak fotográfia iránt érdeklődőknek, hanem történelemkedvelőknek is kihagyhatatlan élményt nyújt. Robert Capa öröksége ma is inspirálja a világ fotóriportereit, és képei örök emlékeztetőként szolgálnak a háborúk valóságára.
Nyitvatartási és egyéb információkat a Capa Központ hivatalos oldalán találsz.
