Rilai kolostor, a bolgár ortodoxok legszentebb helye
A Rilai kolostor Bulgária egyik legismertebb nevezetessége. Rila-hegység kanyargós, festői hegyi útjain juthatunk el a bolgár ortodox egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelyéhez. A 10. században alapított kolostorban ma többségében 19. századi épületeket látunk, de az évszázados tisztelet sugárzik a falakból.
Rilai kolostor jelentősége
Bulgria délnyugati részén húzódik a Rila-hegyésg, amely területének jelentős része a Rilai Nmezeti Parkhoz tartozik. A fővárostól, Szófiától mintegy 65 kilométerre, a hegység területén található az ország egyik legrégebbi múltra visszetekintő, legnépszerűbb és sokak által legszebbnek tartott kegyhelye, a rilai kolostor.
Egy mélyen a hegyek közé épült, hosszúkás völgynek csaknem a végében bukkan a a látogató szeme elé a kolostoregyüttes. Az eredeti kolostoregyüttes a 10. században épült, nem messze a jelenleg működő kolostortól, amely mostani formáját a 19. században nyerte el.
A kolostor legnagyobb értékei a falfestmények apostolom és mártirok képeivel, valamint virágdíszítéssel az Szent Istenanya-templom, a 16.000 kötetes könyvtár, 134 15-19. századból származó kézirattal. Rilai Szent Iván hagyatéka és szláv identitás szimbóluma 1983 óta az UNESCO világörökség része.
A rilai kolostor legendája
A legenda szerint Szent János (Ivan Rilszkij) – aki később Rilai Szent János néven a bolgárok védőszentjévé vált – Szófiában (akkori nevén Szredec) született a 10. században. Előbb pásztorkodással tengette életét, majd kolotorba, végül remeteségbe vonult, amikor kiábrándult a hivatalos egyház hazug erkölcseiből. Ez uóbbihoz a teljes nyugalmat a rilai hegyekben lelte meg.
Hamarosan akadtak követői, és így megteremtődtek egy új szerzetesi közösség alapjai. Követői először szállásokat építettek a környéken, az egyik ilyen fejlődött aztán kolostorrá (bolgárul Рилски Манастир, Rilszki Manasztir).
Rilai Szent Jánost a környékbeliek már életében is szentként tisztelték és csodás gyógyítások, ördögűzések kapcsolódtak a nevéhez. Állítások szerint még I. Péter cár is felkereste egy ízben, de úgy tartják, hogy I. Mánuel bizánci császár számára is János ereklyéi hoztak gyógyulást.
Halála után nem sokkal szentté avatták, a rilai kolostor pedig zarándokhely lett.
Az eredetileg a Jánost követő szerzetesek lakhelyéül szolgáló épület több részletben épült.
A 14. században egy földcsuszamlás teljesen tönkretette az épületet. 1335-ben megépítették a 25 méter mags erődtornyot. 1343-ban pedig megkezdték a templom építését.
1469-ben Ivan Rilszkij maradványait átszállítják a kolostorba.
A Rilai kolostor újjáépítése
Az eredeti épület 1833-ban a tűz martalékává vált. A kolostor épületet és a Szent Istenanya-templomot elég hamar, 1834 és 1837 között újjáépítették. A korábbi időszakból mindössze az 1355-ben stegan Hrelju herceg által építtetett Hrelju torony maradt fenn.
A 19. századi épületek szabálytalan négyszögalakban helyezkednek el, ahova freskókkal díszített bejáraton keresztül jutunk be. A 8800 m2-es komplexum középpontban az 1833-ban épült Miasszonyunk Mennybemenetele-templom áll.
A déli szárny 1846-47-ben épült meg, mely a kolsotorudvart is bekerítette.
A templomot körülvevő épületekben négy kápolna, egy refektórium, közel 300 szerzetesi cella, egy könyvtár, valamint vendégszobák találhatók.
A dél-keleti épületrész, ma a kolostori múzeumnak ad otthont, ahol lenyűgöző ikongyűjteményt őriznek a 14-19. századokból. Ezta részt 1960-ban restaurálták.
A követők által alapított kolostor fontos szerepet játszott a középkori Bulgária szellemi és társadalmi életében és ez a mai napig így van.
A kolostor épületéhez közeledve a négy emelet magas, masszív kőfalak köszöntik elsőként a látogatót, ezeken csupán néhány ablak látható. A bejutást a keleti és a nyugati falon elhelyezkedő két vasalt tölgyfakapu teszi lehetővé.
Innen a kolostor udvarába juthatunk, ide néznek a verandás lakrészek is. A kolostor épületben található a mindenkori apát lakrésze is.
A templom falfestményeit 1840 és 1848 között készítették. A napfényt a kupolák alatt vágott ablakok engedik be, így megcsodálható a falakat díszítő festmények és a káprázatosan faragott ikonosztáz.
Az oltárok előtt ikonfal húzódik. A faragványok nagy részét a 19. században aranydíszítéssel látták el, illetve kifestették.
A templomot övező nyitott, oszlopos kerengőt is falfestmények díszitik az ó-,és újszövetség jeleneteivel.
A kolostor déli szárnyában kapott helyet a múzeum, amelyben több hajdani értékes tárgy és művészeti alkotás tekinthető meg.
Igazi különlegességnek számít az északi szárnyban megtekinthető konyha, amely 22 méteres belmagassággal rendelkezik.
A kolostor névadőjának, Rilai Szent Jánosnak a sírja helyén emelt kápolna emlékezik meg az egykori remetéről. Ez szintén megtekinthető, igaz a kolostortól 3-4 kilométerre, ám mindenképp megér egy kellemes sétát a csodálatos hegyvidéki, erdős tájon.
A kolostoregyüttest 1961-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
