Az olaszul és magyarul Fiume néven ismert Rijeka Horvátországban, az Adriai-tenger észak-keleti csücskében, a meseszép Kvaner-öbölben fekszik. Mária Teréziának köszönhetően a 18. század második felében a Magyar Királyság része lett, és önálló kereskedelmi joggal felruházott, szabad királyi várossá nyilvánították. Itt volt a Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötője. A hangulatos Rijeka látnivalói között máig szép számmal találunk magyar emlékeket is, többek között három apró Kolodko Mihály alkotás is felfedezésre vár.
Rijeka jelentősége
Fiume Horvátország legfontosabb kikötővárosa az Isztria-félszigeten. Az Adriai-tengerhez tartozó Kvarner-öböl partján fekvő település 160.000 fős lakosságával Zágráb és Split után az ország harmadik legnépesebb városa. Fontos vasúti és közúti csomópont. Innen indul az Adria-főút, mely Spliten keresztül egészen Dubrovnikig vezet.
Rijeka szabadkikötője számos szárazföldi országnak – így Magyarországnak is -, a tengeri kapuja. Olaszország, Ausztria, Szlovénia vagy Horvátország belső vidékeiről közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető. Az átmenő forgalom csökkentése érdekében a város fölötti hegyoldalakban utat építettek, alagutakkal és kiváló minőségű autópályával.
Az olasz Fiume és a horvát Rijeka szó egyaránt folyót jelent. A város neve arra utal, hogy itt ömlik a tengerbe a város folyóvize, a Recsina, vagy olaszul Fiumara, ami időnként megáradó hegyi patak jelentéssel bír. A magyar nyelvben a város az olasz neve honosodott meg, amit a monarchia használtak.
Rijeka történelme röviden
A várost a libruniak alapították a Trsati-dombon. I. e. 28-ban foglalták el a rómaiak, a Római Birodalom idején Tarsatica néven említik. A 7. században érkeztek meg a vidékre a szlávok, akik a római település romjain új települést építettek.
A 13. századtól frank birtok lett, 1336–1365 között a krki herceg birtoka, majd 1466-ban III. Frigyes német-római császár vásárolta meg, ekkor került a Habsburg-család birtokába.
1779-ben – Mária Teréziának köszönhetően -, lett a Magyar Királyság része. Ekkor kezdődött meg a kikötő és vasútvonal kiépítése, ami megerősítette a város gazdasági szerepét. 1805-ben Adamich András Lajos felépítette a város első kőszínházát, amely az akkori Európában az egyik legnagyobb volt.
1809 és 1814 között Napóleon birodalmához tartozott, majd 1822 és 1848 között ismét Magyarország részét képezte. 1848-ban Josip Bunjevac Josip Jelačić nevében elfoglalta Fiumét és megtette Fiume megye központjává, így egy évig Horvátországhoz tartozott. 1868-ban ismét magyar fennhatóság alá került. Ekkor élte fénykorát, számos máig látható épületet emeltek ebben az időben.
Az első gőzhajó 1871-ben hajózott ki a kikötőből. A kikötő kialakításához tartozott a Fiumara-csatorna megépítése is. A kikötő átfogó rendezését 1873-ban kezdték el, a francia Hilarion Pascal tervei alapján, Hajnal Antal főmérnök irányítása mellett. A tengert egy 100-200 méteres sávon feltöltötték, egy újabb hullámtörő gáttal, a Fiumara-csatorna torkolatánál kialakították a Baross-kikötőt, amit máig így neveznek, több új, kisebb mólót építettek, és a vasutat kivezették a tengerpartra.
Fiume fejlődését segítette az 1873-ban átadott Budapest–Fiume vasútvonal. Némi gátat szabott neki azonban az, hogy a várost körülvevő Modrus-Fiume vármegye Horvátország része volt, a város azonban közvetlenül Magyarországhoz tartozott.
1885-ben megnyitották a színházat, a mai Fiumei Nemzeti Színházat. Három évvel később megnyitotta kapuit a Hotel Continental, 1891-ben pedig felépült a vasútállomás épülete.
1924-ben Olaszországnak ítélték a várost, majd a párizsi békeszerződés alapján 1947-ben Jugoszláviához csatolták, azóta hivatalos neve a Rijeka. 1991-ben, Jugoszlávia szétválásával került vissza Horvátországhoz.
Fiume városában született többek között Kádár János kommunista politikus és Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus.
Fiume magyar emlékei
A városban több helyen rábukkanhatunk magyar feliratra. Vannak csatornafedelek, amelyeket még budapesti vasüzemek öntöttek. A kikötő a mai napig a vasminiszter, Baross Gábor nevét viseli, melynek szerves része a Szapáry sétány.
Az egykori Battyányi-palota, ma Horvát Tengerészeti Múzeum előtti tér Hauszmann Alajos nevét viselte. Hauszmann Alajos volt az egykori tengermelléki kormányzó patinás otthonának tervezője, aki az akkori fiumei országgyűlési képviselőtől, gróf Batthyány Lajostól kapta a megbízást.
Jókai Mór nagy rajongója volt a városnak, amiről a Üdv Fiuménak! című versében is megemlékezett. Az akkori Hotel Európában saját lakosztálya volt, amiről emléktábla tanúskodik.
Fiume vasútállomását a Monarchia híres építésze, Pfaff Ferenc tervezte, kétnyelvű emléktábla őrzi a nevét a peronon.
Rijeka látnivalói, nevezetességei
Rijeka ősi magja a Rjecina folyócska bal partjánál emelkedő Trsati-domb.
Városkapu és óratorony
A Városkapu a barokk formáját a18. századi átépítése során nyerte el. 300 éves óráját 1873-ban cserélték ki. A kaput barokk figurák, domborművek ékesítik. Az egyik dombormű Fiume címere, a feldöntött korsón gubbasztó sassal, alatta a Fiume jelmondata: Indeficienter, azaz Lankadatlanul. A korsó és a belőle ömlő víz a Rjecinát jelképezi. A kapun látható két mellszobor I. Lipót és VI. Károly császárt ábrázolja.
Korzó – sétáló utca
A Korzó, a sétáló utca mindig forgalmas, az éttermek, kávézók, teraszok sokasága mindig tele van. Itt rendezik meg a karácsonyi vásárt, a Rijekai karnevál felvonulását és minden fontosabb eseményt.
A magyar időkben Kossuth Korzónak hívták, több 19. század végi barokk épület, palota is található.
Korzó végén található a Rječina folyó. A Rječina folyó partján áll a Hotel Continental, ami a többi rijekai palotával egyszerre, a 19. század végén épült.
Szent Vitus-dóm
Szent Vitus Rijeka védőszentje, ezért az ő tiszteletére szentelték. A templomot a 12. században építették, nyolcszögletű formában. Átépítés 1638 és 1659 között zajlott, de csak 1737-ben fejezték be véglegesen, ekkor készült el a kupola és az oratórium.
A templomban tartotta Jókai Mór nevelt lánya az esküvőjét Feszty Árpáddal, 1888-ban. A dóm szerepelt a horvát 100 kunás bankjegy hátoldalán. Vitus napja (június 15.) egyben a város napja is.
Magasztos Mária-templom
A templom a 15. században épült, utolsó jelentős felújítása 1824-ben volt, barokk stílusban. A templom előtt található a harangtorony a talaj süllyedése miatt megrogyott, ezért kapta szokták ferde toronynak hívni.
Ágoston-rendi kolostor
A kolostort 1315-ben alapították. 1835-ben a városi tanács székhelye lett, előbb barokk, majd klasszicista stílusban építették át.
Kormányzói Palota – Horvát Tengermellék Tengerészeti és Történeti Múzeuma
A kormányzói palota az itt székelő kormányzó rezidenciája volt. 1893 és 1895 között építették Hauszmann Alajos tervei alapján, reneszánsz stílusban. Ma a Horvát Tengermellék Tengerészeti és Történeti Múzeumának ad helyet. Az 1961-ben alapított múzeum tengerészeti, kultúrtörténeti, néprajzi és régészeti osztályt foglal magában.
Rijeka Városi Múzeuma
Habsburg József főherceg egykori palotájában működik a Városi múzeum.
Trsat-hegy és a Csodatévő Szűzanya temploma
A Trsat-hegyen áll a Csodatévő Szűzanya temploma, ami 1531 óta zarándokhely. Az ide vezető 538 fokos tersattói lépcsősoron az utat a zarándokok sokszor térden állva teszik meg.
A ferences-templomot a legenda szerint 1291-ben angyalok hozták Názáretből ide, majd tovább vitték az itáliai Loretóba. Vigasztalásul V. Orbán pápa a trsatiaknak ajándékozta a Csodatévő Szűzanya freskót, amelynek a Frangepánok 1367-ben építettek templomot, majd hozzá ferences kolostort. Jelenlegi formáját 1827-ben nyerte el.
Trsat vára
A Fiume és Rjecina fölött 140 méter magasban emelkedő egykori római őrhely a középkorban váracskává lépett elő.
A Frangepánok után a 17. században Tersatto, a magyarul Terszatnak nevezett erőd a Habsburgok birtoka volt. A török veszély megszűnésével az erődítmény elvesztette katonai jelentőségét.
Később az ír származású osztrák marsall, Laval Nugent kezébe került, aki az eredetileg szabálytalan négyszög alaprajzú komor erődítményt romantikus, többteraszos lakáskastéllyá építtette át. A Nugent-család címere az okosságot és a bátorságot egyesítő kakasfejű sárkány uralja a vár főudvarát, ahol a család sírboltja áll. A római templomok mintájára épített mauzóleumhoz Pula városából hozták a római oszlopokat.
Egy legenda szerint az erődben a Bécsújhelyen kivégzett Frangepán Ferenc Kristóf szelleme kísért. Frangepán Ferenc Kristóf mindössze 28 éves volt, amikor 1761-ben felségárulás vádjával kivégezték, mert sógorával, Zrínyi Péterrel vezető szerepet vállalt a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvésben.
A várból nagyon szép kilátás nyílik Rijeka óvárosára.
Rijakai Adria-palota
A kikötőben a 19. század végén épült az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság fiumei székháza, itt szállásolták el a hajózási társaság kapitányait. Giacomo Zammattio építész tervezte 1897-ben, ma a Jadrolinija épülete. Itt működött a leghosszabb ideig megjelent fiumei magyar lap, a Magyar Tengerpart szerkesztősége.
A hajózási társaságnak Budapesten is volt egy Adria-palotája, ami jelenleg átépítés alatt áll, szálloda lesz belőle.
Horvát Nemzeti Színház
A színház a Monarchia „színházépítő cége”, Fellner és Helmer cége tervei alapján, neoreneszánsz–neobarokk stílusban épült. Nézőtere historikus mennyezeti freskóit részben az akkor még ismeretlen fiatal festő, Gustav Klimt festette. 1885-ben Verdi Aidájával és Ponchielli Giocondájával nyitották meg.
A Fellner és Helmer cég építette többek közt a budapesti Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház épületét is.
Piac és halpiac
Rijeka termelői és halpiaccal egyaránt rendelkezik. A díszes, szecessziós piac épület mögött található a halpiac.
Strand
Rijeka strandjai közül a Ploce a legjobban felszerelt, legnépszerűbb.
Fiume története tenyérnyi méretben – Kolodko három rijekai miniszobra
Ha a három rijekai Kolodko-miniszoborról szeretnél külön bejegyzést írni, érdemes őket nemcsak mint aranyos városi „kincseket”, hanem mint Fiume/Rijeka történelmének apró bronz emlékműveit bemutatni. Mindhárom a város múltjának egy-egy fontos fejezetére utal.
Fiume története tenyérnyi méretben – Kolodko három rijekai miniszobra
Budapest után Horvátországban is felbukkantak Kolodko Mihály apró bronzszobrai. Rijeka – vagy ahogy a magyarok évszázadokon át ismerték: Fiume – különösen izgalmas helyszín, hiszen a város története szorosan kapcsolódik a magyar múlthoz. A tengerparti kikötővárosban jelenleg három Kolodko-miniszobor várja a felfedezőket, és mindhárom egy-egy fontos helyi történetet idéz meg.
A Carpathia – a Titanic túlélőinek megmentője
A kikötő közelében található a Carpathia gőzhajó apró mása. Első pillantásra csupán egy miniatűr hajónak tűnik, valójában azonban a világ egyik legismertebb tengeri mentőakciójának állít emléket.
A Carpathiát a fiumei Ganz–Danubius hajógyár építette 1903-ban. A hajó neve örökre bekerült a történelemkönyvekbe, amikor 1912 áprilisában elsőként érkezett a Titanic katasztrófájának helyszínére, és több mint 700 túlélőt mentett ki a jeges Atlanti-óceánból. A Carpathia ezért nemcsak a város hajóépítő hagyományainak, hanem az emberi helytállásnak is jelképe lett.
Kolodko szobra egyszerre tisztelgés a legendás hajó előtt és emlékeztető arra, hogy Fiume a Monarchia egyik legjelentősebb tengeri központja volt.
A szárnyas oroszlán – Velence öröksége
A második miniszobor a terszati vár (Trsat) környékén bújik meg. A kis bronz szárnyas oroszlán nem más, mint Szent Márk jelképe, amely évszázadokon át a Velencei Köztársaság hatalmát szimbolizálta.
A város története során többször váltott urat: volt a Habsburg Birodalom része, hosszú időn át a Magyar Királyság tengeri kijárata, de korábban velencei befolyás is érte a térséget. A szárnyas oroszlán erre a sokszínű történelmi örökségre utal.
A szobor különlegessége, hogy a terszati vár monumentális kőoroszlánjának miniatűr párjaként jelenik meg. Kolodko itt is a rá jellemző módon játszik a méretekkel: a város egyik ismert jelképét tenyérnyi formában helyezi vissza a történelmi környezetbe. Sajnos a szobor az utóbbi időben vandalizmus áldozata lett, egyszerűen lefejezték, de így is népszerű célpontja a Kolodko-vadászoknak.
Fülig Jimmy kése, „Uram! A késemért jöttem!” – magyar irodalom a kikötővárosban
A harmadik alkotás különösen kedves a magyar látogatóknak. A belvárosban található Fülig Jimmy kése, amely a legendás Rejtő Jenő-regények egyik legismertebb jelenetét idézi meg.
Hogy miért éppen Rijeka? Azért, mert Rejtő Jenő tengeri kalandregényeinek világa szorosan kapcsolódik az Adria kikötőihez, és Fiume a magyar olvasók képzeletében is a tengerkapu szerepét töltötte be. A kis bronzkés a híres párbeszédet idézi:
– Uram! A késemért jöttem!
– Hol hagyta?
– Valami matrózban.
Aki olvasta a Piszkos Fred-történeteket, annak azonnal mosolyt csal az arcára a szobor. Aki pedig nem, annak kedvet adhat Rejtő világának felfedezéséhez.
Kolodko alkotásai szinte mindig a hely szelleméből táplálkoznak. Rijeka esetében a hajózás, a kikötő, a Monarchia öröksége és a város soknemzetiségű múltja adta az inspirációt. A Carpathia a hajóépítés aranykorát, a szárnyas oroszlán a történelmi identitást, Fülig Jimmy kése pedig a magyar kulturális emlékezetet idézi fel.
Együtt nézve a három szobor valójában egy különleges várostörténeti séta állomásai. Aprók ugyan, de mindegyik mögött egy nagy történet húzódik: egy legendás hajóé, egy évszázadokon át formálódó városé és egy kultikussá vált irodalmi hősé. Fiuméban így nemcsak a tengerparton vagy a történelmi utcákon érdemes sétálni, hanem lefelé is figyelni – mert a város múltjának legizgalmasabb meséi néha alig húsz centiméter magasak.
Rijekai karnevál
1982 óta minden év farsangi időszakában Rijekában rendezik meg Horvátország legnagyobb karneváli mulatságát. Először Rijeka polgármestere adja át a város szimbolikus kulcsát Meštar Toninak, aki a karnevál „mestere”, ő pedig átvitt értelemben a város polgármestere lesz a karneváli szezonban. Ugyanezen a napon karneválkirálynőt választanak.
Emellett minden évben megrendezik a karneváli jótékonysági bált a fiumei kormányzói palotában. Politikusok, sport- és médiaélet képviselői, valamint számos nagykövet vesz részt rajta.
