Rembrandt Éjjeli őrjárat festményének titkai
Rembrandt Éjjeli őrjárat festménye világhírű, de vajon tudunk-e mindent az amszterdami Rijks Múzeum híres festményéről vagy festőjéről? A külföldi festőket igen gyakran csak a vezetéknevükkel emlegetjük, a keresztnevükről valahogy megfeledkezünk, mintha nem is lenne. Olyannyira igaz ez a 17. századi holland festőóriásra, Rembrandtra, hogy szerintem tízből kilenc ember nem tudná megmondani mi a keresztneve. Az Éjjeli őrjárat című festményének létrejötte és története bővelkedik kalandokban. Most ezek megismerésére invitállak.
Rembrandt Éjjeli őrjárat festménye
Bevallom őszintén, bár igen nagy rajongója vagyok Rembrandt munkásságának, nekem is nagyon kutakodnom kellett az emlékeimben, hogy beugorjon a neve. A van Rijn viszonylag hamar eszembe jutott, de a Harmenszoon valahogy nem akart, kénytelen voltam utána nézni. Rembrandt Hermenszoon van Rijn, ez tehát a teljes neve a Holland Aranykor leghíresebb festőművészének.
A 63 évet élt művész nevéhez olyan híres képek köthetőek, mint az Éjjeli őrjárat, vagy a Nicolas Tulp doktor anatómiai előadása. Rembrandt, több ezer alkotása révén, nemcsak a középkori Hollandia, hanem egész Európa művészetében kiemelkedőt alkotott. Az elődei technikáit ötvözve saját stílust teremtett, és egy egész festőnemzedék felnevelése köszönhető neki.
Feledhetetlen élmény, amikor első amszterdami látogatásomkor megpillanthattam leghíresebb alkotását, az Éjjeli őrjáratot. A gigantikus méretű (363×437 cm) mű magával ragadt és percekre a vászon elé szögezett. Aprólékos kidolgozása, mesterien megformált alakjai, fényhatásai lenyűgöztek. Pedig nem is az egészét láthatjuk a 31 alakos műnek, azt ugyanis az idők folyamán megcsonkították, az aljából 75, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak.
Egyetlen dolgot nem értettem csak, miért épp egy csöppnyi szobában, egy méltatlan helyen állították ki. Aztán fény derült a titokra, a Rijksmuseumot épp felújították és épp az Éjjeli őrjárat fő helyre kerülésén munkálkodtak. Második látogatásomra már felkészültebben mentem, utána olvastam, így olyan apróságokra is felfigyeltem, ami előzőleg fel sem tűntek.
Éjjeli őrjárat kalandos története és titkai
A kép története 1640-ben kezdődött, amikor az amszterdami pogárlövészek vezetője, Banninck Cocq kapitány meg akarta örökíttetni a Lövényegylet munkatársait. Három képet szánt a dísztermük falára, a középsőt Nicolas Elias mesterre bízta, a jobb oldalit Jacob Backerre és a bolodali képet a neves festőre, Rembrandtra. Úgy állapodtak meg, hogy minden tag 100 arany guldennel járul hozzá a költségekhez, és így a művész a kor jövedelmi viszonyai között is kiemelkedő összeget kap.
Hatalmas munkáról van szó, egy 363*437-es nagyságú vászonról, amiről ma sem tudják, vajon hol fért el. Egyes vélekedések szerint Rembrandt az új házában készített eyg pavilont erre a célra, míg mások arra jutottak, hogy a közeli templomot bérelte ki. Felemrült az is, hogy a végleges helyszínen, a Polgárőrség Házában dolgozott.
Az új munka a festő minden percét lefoglalta. Másféle művet akart, mint a korabeli társas arcképek. Mozgalmas jelenetet képzelt el, amit maga is sokat látott Amszterdam utcáin, amikor az őrjáratok, a pompás ruhákba öltözött békés polgárok katonásdit játszanak.
Akkor már tényleg csak játszottak, hiszen Rembrandt korában a függetlenségi háború már történelem volt. Hollandia, amikor a fető világra jött, már független, szabad állam. A város polgárai azonban ekkoriben is megakarják mutatni, hogy készek a harcra, ha a város szabadsága forog veszélyben, a lövészegyelet tagjai rendszeresen gyakorolnak, felvonlnak az utcákon.
Mosolyogtató, jó szándékú lelkesedéüket festette meg, úgy, hogy a vásznon minden mozgásban van. A dobos riadót ver, a lövészek gyülekeznek, az egyik muskétás a puska csövét tisztogatja, a másik éppen elsüti a fegyverét.
A sereg élén Cocq kapitány, civilben orvos, csipkegalléros fekete kabátján, égővörös bársonyszalaggal. Éppen parancsot ad hadnagyának, az aranyhímzéses mellényben mellette lépkedő Willem van Ruytenbuch lovagnak a kivonulásra.
A festményen látható kislány valószínűleg a fények harmoniájához kellett. A lányka övébe akasztott fahér kakas karmai a polgásőrség címerében is szereplő karmokra utalnak. Bár azok egy sas karmai voltak. A kislány egyébként a mester feleségének, Saskiának viruló arcát kapta, aki a mű befejezésekor már nagybeteg volt. A lövészeket kóbor kutya ugatja meg, akár az amszterdami utcákon.
Rembrandt visszafogottan saját magát is rácsempészte a képre. Mindössze az egyik szemét és sapkáját látjuk Cocq alakjától balra, fent kukkan ki, egy bajszos férfi válla mögött.
Hitek és tévhitek a festményről
A kép elkészültéig a megrendelőknak majdnem két évet kellett várniuk. A mű leleplezését néma csend, majd viharos felháborodás követte. A lövészek dühösek voltak, hisz van aki alig látszik, más fel sem ismerhető. A kapitánynak tetszett, de a mellette álló alárendeltjét bosszantja, hogy olyan kicsi a képen. Hiába a popás ruha, mintha egy gyermeket ábrázolna. Még az is felmerült, hogy visszakövetelik a pénzt, de erre végül nem került sor.
A festmény a helyén maradt, a lövészegylet dísztermébe, de az amszterdami polgárok csak gúnyolódtak rajta. Ennek ellenére, biztos, ami biztos, 1653-ban a mű hátterében lévő pajzsra valaki ráfestette a képen látható 18 gárdista nevét.
1755-ben a Polgárőrség épületét lebontották, a festményt pedig átszállították a Városháza nagytermébe. ekkor derült ki, hogy itt nem fér el, ezért a baloldalon egy 22 centis sávot, melyen volt még két figura, egyszerűen levágtak. Sajnos ezek örökre elvesztek.
Hogy mi hiányzik a képből, azt egy korai másolatból tudjuk, melyet Rembrandt egyik kortársa, Gerrit Lundens festett. A festméyn ma a londoni National Galelryben található, és még a teljes művet ábrázolja.
Az Éjjeli őrjárat a nevével és a hiedelemmel ellentétben nem éjszakai jelenetet ábrázol. Az eredetileg Frans Banning Cocq kapitány milíciájáról, név nélkül készült festmény katonái valójában nappal indulnak bevetésre, éjszaka nem is őrjáratoztak. A mester azt a pillanatot örökítette meg, amikor a katonák nappali fényben kilépnek a kaszárnya sötétjéből.
A festmény a sárga lakk és a rárakódott piszok miatt az évek során egyre sötétebbé vált. A sötét tónus az oka annak, hogy amikor a Hollandiába bevonuló forradalmi francia erők megtalálták, éjszakai képnek nézték és az Éjjeli őrjárat címet adták neki. Később ezt a címet a brittek is átvették. A kép 20. századi restaurálásánál, amikor a rengeteg kosz, korom és lakk réteget eltávolították vették csak észre, hogy napsütésben készült.
Az Éjjeli őrjárat Rembrandtnak nemcsak a hazai, de a nemzetközi elismerést és hírnevet is meghozta. A hírneve méltán töretlen azóta is.
Az Éjjeli őrjárat viszontagságai és restaurálásai
Az Éjjeli őrjárat a napóleoni háborúk után, több viszontagságos szállítást követően az előkelő Tripfamília rezidenciájára került. Az épület ma a Holland Tudományos Akadémiának ad otthont. Amikor Amszterdamban 1885-ben felépült a Rijksmseum, a festmény végre méltó helyre került.
A második nagy világégést megelőzően, 1939-ben a hollandok biztos helyen akarták tudni Rembradt remekművét. Az ország déli részén, Maastricht környékén, egy barlangban rejtették el több értékes művel együtt. Négy évig pihent itt, feltekerve egy dobszerű hengerre. A háború után, 1947-ben restaurálták. és átfogó tisztításnak is alávetették
1911 január 13-án egy állástalan cipész, munkanélkülisége miatti tiltakozásul késsel összekaszabolta a vásznat. A vágásoakt javították, a festméynt alaposan restaurálni kellett.
A festmény 1975-ben is átesett egy restauráción, miután egy holland munkanélküli tanár késsel nekirontott. Egy hosszú pengéjű késsel, cikkcakkalakban vagdosta össze a vásznat, néhol 35 centiméteres hasításokat ejtett rajta.
1990. április 6-án eyg szökésben lévő pszichiátriai beteg savval fújta le a festményt. Szerencsére az őrök azonnal közbeléptek, megállították a merénylőt, és vízzel próbálták közömbösíteni a savat, így csak a gyantás lakkréteget marta meg, a festék ép maradt. A restaulásnál helyreállították.
2019-ben a festmény nagyszabású felújítába kezdted, amit élőben is végig követhettek a múzeumba látogatók és interneten is közvetítették.
A festmény utóélete
2013-ban, amikor újra láthattam a képet, újra elvarázsolt. A Rijksmuseum felújításának befejezésével a múzeum leghíresebb képe a legdíszesebb terem fő helyére került. Az átépített múzeum felavatásánál is itt, az Éjjeli őrjárat előtt ünnepelt a királyi család.
Az Amszterdamba látogatók most már térben is megtekinthetik az Éjjeli őrjáratot, ugyanis a kép alakjai szoborcsoport formájában visszaköszönnek az utcán. Hol máshol, mint a Rembrandt téren.
Az amszterdami Rijskmuseum több évig tartó renoválás után 2013-ban nyílt meg teljesen a látogatók előtt. A megnyitó alkalmából egy bevásárló központban egy Rembrandt Éjjeli őrjárat flashmobbal jelenítették meg a múzeum leghíresebb képét.
Az Éjjeli őrjáratnak van egy nagyon jó weboldala is, ahol mindent megtudhatunk a két keletkezéséről és jelenlegi állapotáról.
