Régi Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren

Amikor a Régi Nemzeti Színház nevet említem, nem is annyira egyértelmű, hogy mire gondolok pontosan. Még akkor sem, ha a budapesti jelzőt eléteszem. Budapest első színházi épülete alig 70 évig állt, majd a későbbi, Fellner és Helmer által tervezett épületet a metróépítés miatt semmisítették meg. Ezutóbbi ma is az egyik legimpozánsabb budapesti épület lehetne.

Budapest első színháza – Pesti Magyar Színház

Pesten 1812-től működött egy 3200 fős befogadóképességű német színház, magyar nyelvű játszóhely viszont nem volt. Széchenyi István 1832-ben indítványozta egy színházi épület felépítését a fővárosba. A magyar országgyűlés 1836-ban rendelte el a megvalósítását, amelyhez Pesten, a Rákóczi út és a Múzeum körút találkozásánál jelölték ki a Grassalkovich Antal herceg által a fővárosnak adományozott telken.

A Telepi György és ifj. Zitterbarth Mátyás munkáját dícsérő, klasszicista épület végül 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó színháza, a Pesti Magyar Színház néven. Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátéka és Eduard von Schenk Belizár című operájja volt a nyitóelőadás. Első igazgatója Bajza József volt.

A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után ez volt a 4. magyar nyelvű játékszín Magyarországon.

1840-ben állami tulajdonba került az intézmény, innentől már Nemzeti Színház néven működött. A színházban játszott például Blaha Lujza, Fedák Sári, Újházy Ede és Odry Árpád. Operákat és drámákat is játszottak, például Hamlet, Liliomfi, Bánk bán, Sevillai borbély, Rómeó és Júlia és A kaméliás hölgy.

1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat.

1908-ban az épületet tűz- és életveszélyesnek nyílvánították, ezért 1913-ban lebontották. A telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, akik üzletközpontot emelt rá.

1908-tól a társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. A bérleti szerződést 9 évre kötötték meg, az új színházi épület átadásáig.

1912-ben elkészültek a tervek a régi helyén épülő új színházhoz, de aztán közbe szólt az első világháború.

Népszínház, majd Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren

A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél 1875-ben építették fel a dalszínháznak szánt épületet a bécsi Fellner & Helmer cég tervezésében.

A díszes Népszínházban tartotta előadásait a Nemzeti Színház 1908-tól. Végül, mivel nem épült meg az új Nemzeti Színház épülete, a Nemzeti Színház társulata 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben. Tér egyébként 1920-tól viseli Blaha Lujza nevét.

Máig folynak a találgatások, hogy miért is bontották le ezt a épületet. Vajon valóban a metróépítés miatt kellett megsemmisíteni?

1964. február 13-án jelentették be, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. A műszaki szakértők szerint a színházépület mind építészeti, mind műszaki állagában teljesen elavult volt. Az épületet csak a századforduló technikai színvonalán lehetett volna helyreállítani, hatalmas költséggel. A metró építése miatt pedig hat évig nem üzemelhetett volna.

Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását.

1965. április 23-án az utolsó robbantással a színház utolsó falszakasza is leomlott.

Nemzeti Színház 1964 után

A Nemzeti Színház kálváriája ezzel koránt sem ért véget. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába.

Majd 1965-ben a Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületébe, 2002-ig itt is maradt. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna-parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.
Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit Madách Imre Az ember tragédiája című drámai előadásával.