Rakacai-tó, Magyarország egyik legnagyobb mesterséges víztározója

Festőien szép környezetben, a Csereháttal övezve fekszik a Rakacai-tó, Magyarország legnagyobb mesterséges víztározója. A Rakaca-völgyi víztározó és környezete kedvelt üdülőhely. A gyönyörű, paradicsomi táj a vízi sportok kedvelőinek, a horgászoknak és minden feltöltődésre vágyónak kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál.

Rakacai-tó, Rakaca-völgyi víztározó kialakulása

Szalonna településhez közel található meg a Rakacai-tó, amely a Rakacai-patak vizére épült 5,5 millió köbméteres víztárazó, területe 56 hektár. Ez a borsodi iparvidéket ellátó regionális vízmű része. Csodálatos látvány volt: vizében és a vízpart körül csak úgy hemzseg az élet. Érdemes felkeresni ezt a helyet! – szólt Mészáros Henriett ajánlása.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Rakaca-völgyben található mesterséges víztározó a legnagyobb hazánkban. A Rakaca-völgyi víztározóhoz, vagy másnéven Rakacai-tóhoz Szalonna falu határában az 1960-as évben duzzasztották fel a Rakaca-patakot, mely a Bódva jeletős mellékvize. A tározó ipari célokat szolgált és elsősorban Kazincbarcika kiszolgálásra létesült.

A Rakaca patak a Lyuba-tanya fölött ered, Büttösön, Krasznokvajdán, Szászfán, Rakacán, Rakacaszenden és Meszesen keresztülfolyva Szalonnánál ömlik a Bódvába. Nevét sokan a rekettyéből eredeztetik, mert sok fűzfa (rekettyefa) volt a partján. Mások a rákokkal hozzák összefüggésbe, feltételezve, hogy esetleg a szláv eredetű rakovica=rákos szó lehet a névadó.

A 3 kilométer hosszú tó vízgyűjtő területe 250 négyzetkilométer, vízfelülete közel 2 millió négyzetméter (190 hektár), mintegy 5,5 millió köbméter vizet tud befogadni. Átlagos vízmélysége 4 – 6 méter, mélyebb részein akár a 10 – 13 métert is eléri.

A völgyzáró gáttal kialakított mesterséges tó az aszályos nyári időszakokban is állandó vízmennyiséggel táplálja a Bódvát.

Rakacai-tó állat- és növényvilága

A Rakacai-tó friss, tiszta vize jó hatással van a növény és vízi élővilágra. A környezet növényzetére keményfa erdő, gyep, nádas jellemző. A vízben sokfelé előfordulnak hínárnövények, de a sekélyebb részeken mocsári fajok is megjelennek. Legjellemzőbb növények a víziboglárka fajok a nagy tüskéshínár és az imbolygóbékaszőlő. 

A víz halfajtákban is bővelkedik: ponty, dévérkeszeg, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, balin, kárász, karikeszeg, domolykó egyaránt megél itt.

A víztározó nádasai és gyékényesei számos madárfajnak biztosítanak fészkelőhelyet. Nagy számban költ itt például a búbos vöcsök és a kis vöcsök. A nádasokban törpegém a bölömbika és a barna rétihéja fészkel. A sűrű növényzet között számos apró nádi énekesmadár él: nádirigó, foltos és cserregő nádiposzáta, nádi sármány, nádi tücsökmadár.

Nem csoda hát, hogy Észak-Magyarország legkedveltebb és leglátogatottabb horgászhelye lett. A halbőségen és a fajtaválasztékon túl ehhez a hal íze is hozzájárul. Napijegy helyben vásárolható meg.

A tározón lehetőség van evezésre, és kijelölt fürdőhely is várja az ide látogatókat.

Rakacai-tó megközelíthetősége

Miskolcról a 26-os számú főúton jutunk el Sajószentpéterre, ahonnan a 27-es számú főútra kanyarodva Szendrőn át jutunk el Szalonnára. Itt a Rákóczi és Petőfi utca sarkáról jobbra kanyarodva érjük el a víztározót.

Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!