Ráckevei Savoyai-kastély – évek óta üresen áll a barokk palota

A Ráckevei Savoyai-kastély a világi barokk építészet első hazai remeke. A háromszáz éves kastélyt az 1970-es években felújították, szálloda és étterem működött benne. Jelenleg pedig üresen áll, nem látogatható.

Ráckevei Savoyai-kastély

A ráckevei Savoyai-kastély Savoyai Jenő részére épült Johann Lucas Hildebrandt építész tervei alapján 1702-ben.

Az alaprajzát a francia maincyi Vaux de Vicomte kastély, az épületet a szintén Hildebrandt által tervezett bécsi Belvedere palota ihlette, homlokzatán pedig itáliai hatások érvényesülnek. Újdonság volt, hogy a kupolát a korábban elterjedt zsindely helyett rézlemezzel fedték le.

Savoyai 1736-os halála után – utóda nem lévén -, a birtok a koronáé lett, majd fokozatosan elvesztette eredeti funkcióját. Használták raktárnak és magtárnak is. 1960-as évekre állapota teljesen leromlott, csaknem összedőlt.

Az épület egy védelem alatt álló fákkal rendelkező belső udvart zár közre. A kupola előtti terasz korlátját mitológiai alakok díszítik. A legenda szerint a középső alak magát Savoyai Jenőt ábrázolja.

Az 1970-es években végzett felújításnál – az eredeti tervek hiányában – a megmaradt elemekből következtettek arra, milyen lehetett fénykorában. Az oldalsó szárnyakban vendégszobákat rendeztek be, a konyhát és az éttermet a pincébe telepítették.

A Savoyai kastély jelenleg semmilyen formában nem látogatható, zárva tart.

Ki volt Savoyai Jenő?

A ráckevei kastély kapcsán azt hiszem érdemes pár szót ejteni a francia származású építtetőjéről is.

Savoyai Jenő (németül: Eugen von Savoyen, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) herceg, német-római császári hadvezér volt. Korának egyik legkiválóbb stratégájának tartották, egész Európa egyik legbefolyásosabb embere volt.

Először a Bécs ostromára közelgő törökök ellen harcolt, majd részt vett az ostromlott Bécs felmentésében. 1684-ben részt vett Buda eredménytelen ostromában és 1685-ben az esztergomi diadal kivívásában.

Buda várának 1686-os visszafoglalásakor jobb keze súlyosan megsérült. Felépülése után a 1687. augusztus 12-i a harsányi lejtőn a török ellen vívott győztes csata hírét már ő vitte Bécsbe.

A kor szinte összes ütközetében jeleskedett miközben folyamtosan feljebb került a ranglétrán. 1688-ban Belgrád bevételénél újra megsebesült. Az 1689–96-ban a pfalzi örökösödési háborúban a franciák ellen harcolt .

A törökök ellen indított haderő fővezérévé nevezték ki. Az 1697-es zentai diadal, amely 30 000 török életébe került, és véglegesen megtörte a törökök magyarországi hatalmát, európai hírnevet hozott számára.

A következő hónapban Szarajevó kifosztása és felgyújtása a kevésbé dicsőséges tettei közé tartozik, de ezzel sem vesztette el rangját. A karlócai békében, 1699. január 26-án elérték, hogy a török le nem mondott Erdélyről és a Bánság kivételével egész Magyarországról.

A béke helyreálltával Savoyai Jenő pihenni készült magyarországi birtokain, de a spanyol örökösödési háború kitörése újra a csatatérre hívta. És továbbra sem volt megállás, egész Nyugat-Európát végig harcolta.

Miután a török nem tartották be a kalóczai békénél tett ígéretüket, újra megvívott a törökkel.

1734-ben a lengyel örökösödési háború kitörésekor rábízták a birodalmi hadsereg vezérletét, de még a csata előtt visszahívták a 71 éves hadvezért. Bécsbe visszatérve még sürgette Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc herceg egybekelését, és azután szélütés következtében meghalt.

Savoyai Jenő kastélyai

Savoyainak több birtoka és kastélya volt Európában, Magyarországi birtoka budafoki szőlőhegy (Promontor) és a Csepel-sziget volt, ahova a ráckevei kastélyt építette.

A mai horvátországi Bellyén a 18. század első felében vadászkastélyt építtetett, de csak ritkán tartózkodott ott.

A szintén Johann Lucas Hildebrandt által tervezett bécsi Belvedere-kastély és az alsó-ausztriai Hof-kastély (Schloss Hof), Ausztria legnagyobb vidéki kastélya voltak kedvenc tartózkodási helyei. Mindkét palotában gazdag könyvtárat és képtárat gyűjtött.

Emlékét több magyar hely is őrzi.

A Budavári Palota előtt álló lovasszobrát Róna József készítette, 1900-ban állították fel.

Az egykori birtokához tartozó Budafok (korábbi nevén Promontor) főtere a herceg nevét viseli. Rá utal a kerületi Savoya Park nevű bevásárlóközpont elnevezése is.

2010-ban a kastélyban forgatták a Zimmer Feri 2 című filmet Reviczky Gábor főszereplésével.

2011-ben, amikor ottjártam és a fotókat készítettem még működött a szálloda és az étterem is. Remélem, hogy nem sokáig marad így árván, kihasználatlanul.

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × öt =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás