Füzérradványi Károlyi-kastély, a Zemplén büszkesége
A Zemplén egyik büszkesége, füzérradványi Károlyi-kastély Nemzeti Kastélyprogram keretében 2021-ben újult meg. A neoreneszánsz-romantikus stílusban épült, erdők és gyönyörű angolpark által körülölelt épület kívül-belül megszépült. Azóta új, érdekes interaktív kiállításokkal és egy izgalmas nyomozós játékkal várja látogatókat. A kastélyhoz tartozó angolpark a régió egyik legvonzóbb célpontja.
Füzérradvány rövid története
Miskolctól 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található Füzérradvány. Közúton csak Pálházán át közelíthető meg. Ez egyben a településhez legközelebb eső város, mindössze 2 kilométerre fekszik Füzérradványról.
Füzérradvány nevét 1262-ben említették először az oklevelekben. A település egykor a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt. Az Árpád-kortól a 17. századig többször cserélt gazdát.
Egy 1280 előtti oklevélből kiderül, hogy IV. László király a Baksa nemzetségbeli Simon fiának, Tamásnak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét. Ezután fetehetőleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, a 15. századtól viszont a Füzéry család tulajdonába került.
Végül 1686-ban Károly László kapta meg királyi adományként, ezzel megkezdődött a füzérradványi kastély Károlyiak által történő birtoklásának több mint két és fél évszázados története.
Füzérradvány temploma 1788 körül épült a Zsiga dombon. A keleti homlokzat előtti tornyát jóval később, 1907-ben Katona György sárospataki mérnök tervei alapján emelték neoklasszicista stílusban. Az épület magassága 24 méter, a templomban található 187 kilogrammos harangot Szlezák Ráfael öntötte 1953-ban Rákospalotán.
Füzérradványi Károlyi-kastély rövöd története
A 16. század a Réthey Péter által épített kastélyra mostoha sors várt. Bár már 1686-tól – I. Lipót császár adománya által – a Károlyi családé volt, egészen a 19. századig tetszhalott állapotban tengődött. Annyi birtoka volt ugyanis a családnak, hogy a rádonyit rendszerint bérbe vagy zálogba adták másoknak.
Az 1848-49-es szabadságharcban a nemzetőrség őrnagyaként szolgáló, majd a politikában később is aktív szerpet játszó Károlyi Ede a radványi kastélyba helyezte át székhelyét, és az épület jelentős megújításáról döntött. Az építési tervekkel a kor neves építészét, Ybl Miklóst bízta meg, de maga is részt vett az elkészítésükben. Az újjáépítés legtöbbet kritizált eleme, a nyolcszögletűtorony például Károlyi ötlete volt.
A kastély megújítását Ede fia, László folytatta. Neki és feleségének, Apponyi Franciskának köszönhető a belső terek egységes stílusa. A füzérradványi kastély kívülről a romantika korát idézi, a termekbe azonban az itáliai reneszánsz hangulatát varázsolták.
Károlyi László és neje húsz éven át járta az itáliai műkereskedéseket és gyűjtötte a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak. A kastély míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.
A reneszánsz berendezési tárgyak jórészének nyoma veszett a II. világháborút követő években. Néhány tárgy mégis visszakerülhetett az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba.
A kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget először Károlyi László fia, István fedezte fel. Így azt luxusszállóvá alakították át, amelyet kastély parkjában felépített pavilonokkal egészítettek ki. Így a 87 szoba összesen 115 fő számára biztosított szállást. A zemplémi táj mellett tenisz-, golf-, és sípályákkal, valamint – az egyik tó átalakításával – úszómedencével vonzotta a tehetős látogatókat. a luxus szálló 1938 és 1944 között üzemelt és a magyar felső tízezer tagjai közül megfordultak itt.
Károlyi István vadászszenvedélyének hódolva trófeáival egészítette ki a látnivalókat. Nemcsak a környező erdőkben ejtett zsákmányt, hanem Széchenyi Zsigmond barátjaként Afrikában is.
Az 1948-as államosítás után az épület funkciója megváltozott, sokáig szanatóriumként üzemelt. Csak az 1990-es évek közepén kezdődtek meg a felújítási munkálatok, melynek keretein belül a kastély egy részében múzeumot rendeztek be, de a luxus kastélyszálló nyitása is tervbe volt véve. Összesen nyolc termet nyitottak meg az érdeklődők előtt.
Felújított Füzérradványi kastély
Aki a 2020-as évek előtt járt a füzérradványi kastélyban, az igencsak meglepődik mai kinézetén. Azonnal szembeötlik, hogy a sárga-fehér homlokzatot a kastély eredeti színéhez hasonló, visszafogottabb szín váltotta fel. A falfestések (hatvan-hat réteg) feltárása során talált legalsó felület színére festették át a kastélyt.
Legalább ennyire látványos a különbség a belsőterekben is, ahol interaktív eszközök segítik a kastély történetének és egykori lakói életének megismerését. Van egy régi bejegyzésem a felújítás előtti időkből, így meg tudod nézni, milyen volt a Károlyi-kastély a felújítás előtt.
A bemutatásra kerülő terület jelentősen bővült, új látogató fogadó terület került átadásra, így sokkal kulturáltabb körülményeket tudnak biztosítani a látogatóknak (pénztár, shop, ruhatár, csomagmegőrző, mosdóhelységek, pelenkázó, stb.) Külön nagy helységet kapott egy kávézó is, amihez egy kis konyha is kialakításra került.
Az épület akadálymentesítése is megtörtént, még, ha kerekesszékkel, mindenhová nem is lehet eljutni, 2 liftet is építettek segítségképpen.
A csodaszép park szívében a kastély egykori pavilonjaból kialakított 9 apartman várja a nyugalomra váró szállóvendégeket.
Külön rendezvényterem is rendelkezésre áll.
Füzérradványi Károlyi-kastély kertje
A füzérradványi Károlyi-kastély parkja nem más mint hazánk egyik legszebb, az egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas tájképi angolkertje. A természetvédelmi területté nyilvánított, kettéosztott park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A kastély déli homlokzata előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.
A füzérradványi Károlyi-kastély parkja a mintegy 90 hektáros méretével és az itt található növényritkaságokkal egyedülálló hazánkban. Ezért is érdemelte ki a 1975-ben a természetvédelmi területté nyilvánítást.
A füzérradványi park a második világháború után teljesen tönkrement, tájidegen fajok és gyomok jelentek meg és szaporodtak el. 2015-re sikerült újjávarázsolni a parkot a tavakkal.
A park több száz faóriásiairól híres, megtalálhatók itt 250-300 éves tölgyek, de a legnépszerűbb fa egyértelműen az 1721-ben ültetett gigantikus Rákóczi-platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett.
Füzérradványi Károlyi-kastély látogatása és kiállítása
A megújult kastély 2021 őszétől várja a látogatókat. A kastély a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft (NÖF) NÖF kezelésében van, így itt is ingyenesen kiváltható és 20% kedvezménnyel használható a Kastélykártya.
A kastély gyönyörű angolparkja díjmentesen látogatható a hét minden napján. Előzetes egyeztetés alapján csekély díj ellenében vezetett parktúrára is lehet jelentkezni!
Kastély Noir, tárgyak, titkok, történetek című kiállítás fő témája az 1930-as, 1940.es évekbeli kastélyszálló életének megidézése archív fotók, régi filmek, újságcikkek, az egykori műgyűjteményi gazdagságot bemutató festmények segítségével. Magunk is részt vehetünk a kastélyban történt rejtélyes gyilkossági ügy kinyomozásában. A kiállítási termekben egy-egy kijelzőn a kastélyszálló életét meghatározó karakterek (recepciós, londíner, szállodaigazgató, stb.) bukkannak fel és nyújtanak ehhez újabb és újabb információt.
A kastély kiállításai többek között bemutatják a luxusszállói időszak ikonikus tárgyait is.
A kastély a 20. század első felében is igen népszerű volt és ma is az a filmesen körében. Ezt az időszakot is felidézik. Virtuálisan felkereshetjük és belenézhetünk a parkban forgatott „Kísértés” című film részleteibe. A film egyik főszereplője Karády Katalin volt, akinek filmben viselt ruháit a budoárban lehet megtekinteni.
A biliárdteremben gróf Károlyi László és vadásztársa gróf Széchenyi Zsigmond afrikai vadászatairól olvashatunk, illetve a kiállításban helyet kapnak a Károlyi gyűjteményből származó antik fegyverek és a vadászzsákmányból szerzett trófeák is. Mindemellett, aki kedvet kap, kipróbálhatja magát a biliárd játékban is.
A pincehelyiségben berendezett társasjáték termekben (szabadulószobában) a résztvevők segíthetnek a tulajdonosoknak az államosítást megelőző titkos vagyonmentésben.
További információkat és fotókat találsz a felújítás előtti Füzérradványi kastélyról és fantasztikus kertjéről.
A kastély felfedezhető a kastély applikációval is.
Nyitvatartási és egyéb információkért keresd a kastély hivatalos oldalát.
