Pula látnivalói – ókori emlékek az Isztriai-félszigeten
Pula (régi magyar és olasz nevén Póla) nagy múltú, hangulatos város Horvátország északi részén, az Isztriai-félszigeten. Főbb látnivalói a szép óvárosban összpontosulnak, ahol több ókori emlékben is gyönyörködhetünk. Pula Horvátország egyik leghíresebb és legnépesebb városa, így nem meglepő, hogy népszerű a turisták körében. Gyönyörű strandjaival családi nyaralások célpontja is lehet.
Pula rövid történelme
Pula (egykori olasz nevén: Póla) az Isztriai-félsziget legnagyobb városa és az egyik legnépszerűbb úti célja. Az Isztriai-félsziget délnyugati felén fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter.
Ez a terület már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az emberek megjelenését ezen a környéken 1 millió évvel Krisztus előttre teszik. A neolitikum idején települést alapítottak a vidéken. A városról szóló első írásos emlék a Kr e. 10. századból származik.
A maga korában a görög utazók számára is ismert volt a város, ugyanis a görög mitológiában is szerepel. A település laszón történetében jelenik meg, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút Kolkhiszból. Az őket üldöző kolkhisziaknak nem sikerült egyikőjüket sem, viszont a büntetéstől tartva nem tértek vissza Kolkhiszba, inkább az Adriai-tenger vidékén új hazát alapítottak Isztriában, ez volt Pula.
Pula első virágzása a római időszakra tehető, ekkor az Isztriát meghódító rómaiak katonai bázisaként szolgált. Kr.e. 177-ben Julius Cézár uralkodása alatt foglalta a Római Birodalom a várost. Szinte az egész történelmi óváros ebben az időszakban épült fel, egymás után emelték a szebbnél szebb palotákat, díszes épületeket. Ebben az időben építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát, melyek szinte eredeti állapotukban megmaradtak. Ezek a mai Pula látnivalói.
Pula története az ókor után
Miután a Nyugatrómai Birodalom megbukott, a keleti gótok elfoglalták Pula területét és 60 évig uralkodtak a vidéken. Ez az idő elég volt arra, hogy a település fejlődésnek induljon a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek.
A szlávok a 7. században érkeztek. 788-ban a frankok hódították meg a várost, akik Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. Később a velenceiek és a pisaiak hadakoztak érte. 1238-ban Pula Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek kifosztották. A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. közben többször kifosztották a várost és párszor le is rombolták. Végül a városban a sok járvány miatt az 1750-es évekre csupán 300 ember maradt.
A Velencei Köztársaság 1797-ben megszűnt, Napóleon császár pedig 1805-ben az egész Isztriát a birodalmához csatolta.
1813-ban a Pula és a félsziget az Osztrák Császárság része lett. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés. A velencei stílusú épületek lebontásával és átalakításával létrejött a város mai képe. Az első világháború alatt Pula kikötője lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész Császári és Királyi Hadiflotta fő bázisa. a település modern ipari várossá nőtte ki magát.
Az első világháború után Póla az Olasz Királyság része lett. 1943-ban németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, 1945. május 5-én foglalta el Isztriát és Pulát is Josip Broz Tito hadserege. A párizsi békeszerződés alapján 1954-ben Jugoszlávia kapta meg az Isztria-félszigetet és vele együtt Pulát is.
1991-ben, Jugoszlávia felosztásával Pula a független Horvátország része lett.
Pula látnivalói, nevezetességei
Pula városát egykor fal vette körül, ebből mára nem sok maradt, de a látnivalók többsége itt, viszonylag kis területen helyezkedik el, így néhány órás sétával felfedezhető.
Pulába érkezve azonnal láthatjuk, hogy mit érdemes megnézni a városban, a körforgalom az amfiteátrumot formázza és hirdeti.
Pulai Amfiteátrum
A városban két római színház volt, amelyek meg is maradtak. A kis római színház 50 méter sugarú félkör a második századból származik.
A nagy amfiteátrum, az ókori színház Augustus császár uralkodása alatt, i.e 27-től, i.u 14-ig épült, a római arénával egyidőben. Eliptikus alaprajzú, hosszabbik szélessége 130, míg a rövidebb 100 méter, legmagasabb falmagassága 33 méter, amivel a Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott. Az építkezést a Római Birodalom központi költségvetése finanszírozta.
Részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három. A szintén ellipszis alakú küzdőtér 68×42 méteres. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok a tenger vizébe kerültek. Napjainkban koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye.
2021 nyara óta már egy Kolodko Mihály miniszobor is megbújik az amfiteátrum kövei között.
Kettős kapu (Porta Gemina, Ikerkapu)
A 2. századból származó kettős kapu (Porta Gemina) az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal 19. századi lerombolása után. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll.
Herkules-kapu
Herkules-kapu a legrégibb római emlék a városban a Kr. e. 1. századból. A zárókő Hercules fejét ábrázolja, aki az ókori Pula védőistene volt.
Szépséges Szűz Mária-kápolna
A Szépséges Szűz Mária-kápolnát a 6. században emelték, egy benedek-rendi apátság része volt. A háromhajós bazilikának két kápolnája volt, ezekből a déli maradt meg a mai napig. Amikor 1605-ban a velenceiek elfoglalták a várost, sok műemléket elvittek Velencébe a Szent Márk-dómba.
Szent Ferenc-templom és kolostor
Szent Ferenc-templom a 13. században épült, majd 1314-ben átépítették román stílusban. A kolostor a 14. században épült, a faoltárkép a 15. században készült. A Szent Ferenc templomban magyar vonatkozású emléket is találunk, megtekinthetjük Salamon király sírkövét. Salamon, Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya volt.
Szűz Mária-székesegyház
A Szűz Mária-székesegyház a 6. században épült. ezen a helyen imádkoztak a római korban az ókeresztények. A 10. században kibővítették, a 15. században felújították. Mai formáját a 16. században nyerte el, amikor reneszánsz homlokzatot kapott. Az oltár területén 5. és 6. századból származó mozaikok láthatók. Az ablakokat 1242-ben gótikus stílusban építették át.
A templom előtt álló harangtorony 1671 és 1707 között az amfiteátrum köveiből épült.
Szent Miklós szerb ortodox templom
Szent Miklós szerb ortodox templom a 6. században épült a ravennai épületek stílusában, de a 10. században kibővítették. A 15. és 16. században készült ikonokat láthatunk benne.
Szent Antal-templom és kolostor
Szent Antal-templom és kolostor az egyik legszakrálisabb emléke a városnak. A harangtornya 45 méter magas.
Sergius diadalíve, az Aranykapu
Az egykori római óváros keleti végén áll a Sergius diadalív, más néven Aranykapu, volt keleti főbejárat. A diadalív a római klasszikus művészet egyik legfontosabb műemléke. A Sergiusok családjából származó Salvius Postumus építette családja három tagjának tiszteletére.
Egykor a Sergiusok szobrai álltak rajta, mára már csak a feliratai és növényi motívumai maradtak meg. Az ív tetején egy kígyóval harcoló sas domborműve található. Az ív és a koszorú egyenes irányát két háromszög alakú felület zárja le, amelyekben a Győzelem – Viktória szimbólumok szimmetrikusan vannak ábrázolva. A frízen a „Salvia Postuma” felirat található.
James Joyce szobra
Az Aranykapu melletti sarokházban egy tábla emlékeztet arra, hogy 1904 és 1905 között a házban tanított angol nyelvet a híres ír író és gondolkodó, James Joyce. A 2003-ban megnyílt kávéház teraszán pedig az író szobra mellett kortyolgathatjuk el a kávénkat.
Kaštel erőd
A Kaštel erőd – a csillag alakú, négy bástyás, tömör erődítmény – Pula legmagasabb dombtetőjére épült. Pula a Római Birodalom idején is fontos kikötő város volt, akkor egy őrtorony állt itt. A Török Birodalom támadásainak kivédésére 1630-ban épült a ma is látható erőd. Leginkább a panoráma miatt érdemes felmászni ide. Ma itt található az Isztriai Történeti és Tengerészeti Múzeum (Museo storico e navale dell’Istria).
Fórum
A római fórum az 1. században épült, ez volt a római időkben a központi gyülekezőhely. Itt találkoztak a római polgárok, beszélték meg a napi politikai eseményeket és itt történtek a hivatalos rendelkezések is. A fórum köré Minervának, Junónak és Jupiternek építettek egy-egy templomot.
Ez a tér volt a vallás mellett a kereskedelmi és a közigazgatási központ is, majd a középkorban a város központi tere. Ma itt áll a városháza is. Nyaranta kiállításokat rendeznek a téren.
Augustus-templom
Az Augustus-templomot Augustus idején, az 1. században építettek a fórumon. Az Augustus-templom 16 méter széles, 8 méter magas. Róma isteneinek és Augustus császárnak van szentelve. Négyszög alaprajzú épület, a homlokzaton négy oszlop tartja az oromzatot.
Pula Városháza
Az Augustus-templom mellett áll városháza épülete. Az épületet a római kori Diana templom maradványaira építették 1295-ben. Többször átalakították, a római kortól a barokkig számos építészeti stílus jegyei felfedezhetők rajta.
Pula múzeumai
Pulában két múzeum található: az Isztriai Archeológiai Múzeum és az Isztria Történeleme Múzeum.
Az Isztriai Archeológiai Múzeum gyűjteményét Auguste Marmont marsall alapította 1802-ben, amikor számos kőemléket emeltek ki az Augustus-templomból. A mai múzeumot 1949-ben nyitották meg. A gyűjteményben ókori és középkori pólai illetve környékbeli tárgyak találhatóak.
Pulai tipp autósoknak
Az autót érdemes az amfiteátrum mellett található hatalmas parkolóban hagyni. Ez ugyan fizetős, de máshol nem igen parkolhatunk és innen kényelmesen bejárható Pula óvárosa és összes nevezetessége.
