Postatakarékpénztár szecessziós épülete Budapesten
A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. A Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján készült épületet 1901-ben adták át, ma a Magyar Államkincstár működik benne.
Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete
A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés magával hozta az országos bankhálózat kialaulását is. 1895-ben létrejött a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. A budapesti székház felépítésére kiírt 1899-es pályázatot Lechner Ödön terve nyerte. Másfél év alatt készült el a szecessziós épület, ami a kor legolcsóbban felépített középületének számított, ennek ellenére Lechner életművének egyik legkiemekedőbb alkotása. 1900-ban az épületért Lechnert a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és 1900. július 1-jén I. Ferenc József magyar királytól megkapta a „királyi tanácsos” címet is.
Az épület díszítő elemei főleg magyaros virágmotívumok és színes kerámiacserepek és majolikák. A toronyvégződéseket indiai motívumok díszítik.
A magas, tagolt tetőn színes Zsolnay-kerámiadíszeket és cserepeket alkalmaztak. Az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumai.
Az épület építészeti szenzációjának, technikai újdonságának számított a pénztárcsarnok üvegkupolája. Ma ezt már nem láthatjuk. Az 1930-as években az időjárás viszontagságai következtében az üvegkupola balesetveszélyessé vált. Lebontották, majd teljesen más jellegű tetővel pótolták.
A Lechner által tervezett berendezést – szintén az 1930-as években, a Bauhaus terjedésével – lecserélték, csupán 2 pad maradt meg.
Amikor az épületnél jártam, csak az előtérbe jutottam be, ahol egy kiállítás mutatja be az épület történetét.
Viszont találtam egy fotót, ami 1980-ből mutatja be az épület lépcsőházát és belső terét.
Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
Lechner Ödön munkásságának egyik legnagyobb elismerése, épületei az UNESCO világörökségi várományosi listáján is szerepelnek.
