A piramisok titkai emberemlékezet óta az érdeklődés középpontjában állnak. Vajon kik és milyen technikákkal építhették ezeket a monumentális, tiszteletet követelő és csodálatra méltó építményeket? Erre és hasonló kérdésekre keresi a választ az a film, amit most ajánlok megnézésre. Ez az egyik legjobb piramisokkal és azok titkaival foglalkozó film, amit valaha láttam.
Egyiptomi piramisok érdekességei
Az egyiptomi piramisok említésekor legtöbben csak a legismertebbekre, az ókori világ 7 csodájába tartozó gízai piramisokra gondolnak, pedig Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye a Kr. e. 27. században épült meg Szakkarában. A legutolsó piramisépítő a Kr. e. 16. században élt I. Jahmesz volt.
Kheopsz (Hufu) fáraó piramisa épült a legkorábban az ókori világ hét csodája közül, mégis ez az egyetlen, amely mindmáig fennmaradt. A legnagyobb piramis 2,3 millió kőtömbből áll, közel 6 millió tonnát nyom. 20 év alatt épült fel, a 4 ezer munkásnak naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre tenniük. A „Király kamrában” található, 25-80 tonnás gránittömböket a több mint 800 km-re délre található Asszuánból szállították ide.
A 146,5 méter magas Kheopsz-piramis több mint 3800 évig, a 160 méteres lincolni katedrális 1311-ben történő felavatásáig a legmagasabb építmény volt a Földön.
Piramosok Egyiptomon kívül a világ más tájain is épültek. Legismertebbek a maja és azték piramisok Mexikóban, de Peruban és Kínában, sőt Európában, Montenegróban is találkozhatunk velük.
A Nílus-völgyében, Egyiptomban találjuk a legrégebbi négyszögletes alapú építményeket. Ismertségben ezeket a Mexikóban található azték és maja piramisok követik.
10 érdekes tény az egyiptomi piramisokról
- A piramisok kora: A legismertebb egyiptomi piramisok, például a gízai piramisok, több mint 4500 évesek. A legidősebb, a Dzsószer-piramis (Szakkara), i.e. 2630 körül épült.
- A gízai nagy piramis: Kheopsz (Khufu) piramisa volt az ember által épített legmagasabb építmény a világon több mint 3800 évig, 146,6 méteres eredeti magasságával.
- Építési titkok: Bár a piramisok építésének pontos módja még ma is rejtély, a kutatók úgy vélik, hogy több ezer munkás dolgozott az építkezéseken, nem rabszolgák, hanem fizetett munkások.
- Csillagászati igazodás: A gízai három nagy piramis pontosan igazodik az égbolt három fényes csillagához, az Orion-öv csillagképhez, ami valószínűleg vallási jelentőségű volt.
- Több mint sírok: A piramisok nem csupán fáraók sírhelyei voltak, hanem hatalmas vallási komplexumok, amelyek az örök élet hitét szimbolizálták.
- Mészkőburkolat: A piramisokat eredetileg csillogó, fehér mészkőlapok borították, amelyek messziről is ragyogtak a napfényben. Ma már ezeknek a burkolatoknak csak töredékei maradtak fenn.
- Titkos kamrák: A modern technológiával, például hőkamerákkal és kozmikus sugarakkal végzett vizsgálatok során több ismeretlen üreget és kamrát fedeztek fel a gízai nagy piramis belsejében.
- Fáraók védelme: A piramisokat bonyolult csapdákkal és hamis folyosókkal építették meg, hogy megvédjék a fáraók kincseit a sírrablóktól.
- A Nagy Szfinx: A Gízai-fennsíkon található Nagy Szfinx, amely egy emberfejű és oroszlántestű kőszobor, valószínűleg Khephrén fáraó piramisának őrzője volt.
- Világörökség: A gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részei, és ma is az emberiség egyik leglenyűgözőbb építészeti teljesítményének számítanak.
A piramisok titkai – videó
Színes, magyarul beszélő, dokumentumfilm. A piramisok évszázadok óta izgalomban tartják az emberiséget, az egyszerű turistáktól a kutatókig, tudósokig. Ez a hat évig készült, lélegzetelállítóan izgalmas dokumentumfilm egy fantasztikus utazásra hív minket, Kínától Peruig, Egyiptomtól Mexikóig, hogy felfedje a világ különböző részein található piramisok rejtélyét, feltárva ezeknek az elképesztő építményeknek az üzenetét a modern kori emberiség számára, alapjaiban változtatva meg a történelmünket és a jövőnket is.
